Dr Cselényi István görög kat. atyának jelent meg nemrég egy könyve, amely a Szofia fogalmat járja körül.
A görögnél a Logosz- fogalom párjaként, világszellem, mely átjárja a világot, és szépséggel, lelkiséggel tölti el. De megjelenik az Ószövetségben a hohma, a görög szofia, a bölcsesség. A Bölcsesség könyve is megszemélyesíti anyai arccal.
Sírák könyvében (24,24).
„Anyja vagyok a szép szeretetnek…”
Itt a szofia-elv teremtett lényként értelmezett. Volt olyan az ősegyházban, mely szofiát a Logosszal azonosította, de sokan világszellemnek értelmezték. Novgorod, Kiev Szent Szofia székesegyházai erről tanúskodnak, orosz vallásbölcselők, Szolovjov, Florenszkij, Bulgakov írnak róla.
Szolovjovék Máriát Szofia megtestesülésének tekintik. Nyugaton is élő volt sokáig, a Mária-ünnepek olvasmányait a bölcsességi irodalomból vette a nyugati liturgia is. Az Újszövetség a Szentlélek szerepét anyai tulajdonságokkal írja: anyagalamb (περιστερά, perisztera Mt 3,16)
* http://www.youtube.com/watch?v=epw8PfMkbh4 *
|
