hit- hív- hű- hűség
az urali-altáji őshazában már szerepel ez a szó- hit és hű (hív) értelmi rokonságban
hitves, hitvesi hűség, híven szeret - az értelem és [meghitt] érzés együtt van
a jelentéseiknél.
*
A szentiratokban gyakori szó, a hit - hiszen attól szent egy irat, hogy egy elővételezett
transzcendentális bizonyossággal- hittel közelít a transzcendenshez:

a héber: kethub
a gör.: πίστις
a lat.: fides

egyaránt ugyanaz a szó jelenti mindkettőt : hit és hűség
archaikus nyelveknél- mikor egy szónál a szótárban több jelentés van- azt jelenti :
mindezt EGYSZERRE jelenti!
Mikor melyikkel fordítják?
A fordításnál- πίστις - ha folyamatos igeidő kíséri - akkor hűség jelentésű.
Talán a hit időben kiterjesztett dimenziója a hűség?
*
A Kabbala egy nagyon szép erőteljes mondata, mely a „hit és hűség” egységét mutatja,
a következő :
„Emeld föl hited pajzsát, és határozott lépésekkel haladj előre,
legyen az kedvező szelek irányába, vagy minden szél ellenében”…
*
ha nem hiszek, ne Istent hibáztassam, ez az én választásom, döntésem, mondja Izaiás próféta:
Iz 54,10: “A hegyek meginoghatnak, de Isten hűsége nem!”
és Szent Pál:
2Tim 2,13. Ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg”.
*
a szívhez, a szépséghez, a szeretethez kötődik ez a fogalom:
Gal. 5,22-23:
A Lélek gyümölcse pedig a szeretet: öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság,
hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.
*
Szótár
πίστις, -εως : hit, hűség, bizalom
πιστός, -ή, -όν : hűséges, igaz, hív
* πιστός - a πίστις- ből képzett fn és mn
*
Szép :
γίνου πιστὸς ἄχρι θανάτου, καὶ δώσω σοι τὸν στέφανον τῆς ζωῆς.

"Légy hív mindhalálig, és neked adom az élet koronáját." (Jel 2,10)