Menjünk visszább. Csodák.Én _nem hiszem_ azt, hogy Jézus Kánában H2O-ból H2CO3-mat (vagy urambocsá' bort) "varázsolt".
Azt _hiszem_, hogy Jézus a lakodalmas népet eltöltötte a végtelenül jó és irgalmas Isten Lelkével, és ettől az a vendég, aki kezébe vette a kupát, amely színültig tele volt H2O-val, megízlelte és beléhasított: "Úristen, elfogyott a bor !", - bár a gyűlölet népéhez tartozott és ezért megtehette volna hogy hátrarúgja a székét, botrányt csap, lerázza sarujáról még a házigazda telkének porát is, egy életre lehetetlenné téve őt - úgy döntött, hogy a szeretet és a megbocsátás erősebb a gyűlölettörvénynél és felszabadult, derűs lélekkel ünnepelt tovább ! (= megtörtént a csoda !)
Ugyanígy, _nem hiszem_, hogy Jézus és Péter átléptek a ladik palánkján és a H2O tükrén folytatták útjukat.
Azt _hiszem_, hogy ez példabeszéd, szimbolikus történet: a víz jelkép, a történet tanítása az, hogy hit és bizalom nélkül elvész az ember, a hittel viszont csodákra is képes. A csodák nem fantasztikus bűvészmutatványok, Jézus nem illuzionista. A csodák a Lélek erejével véghezvitt, teljesen "reális", a természet törvényeibe nem ütköző tettek. Ma is, Te is véghezvihetsz csodákat (v.ö. Mindszenty: "Nem várni kell a csodákat, hanem tenni"; de Mello: "Nálatok azt nevezik csodának, ha Isten teljesíti vkinek az akaratát. Nálunk azt, ha vki teljesíti Isten akaratát") !
