a tradícionális kelet jellegzetesen a bent -re koncetrált, a nyugat kint -re.
van valami szívet melengető, mikor összevetve a keleti-nyugati tanokat egyszer csak intuitíve megérzi az ember, hogy ugyanarról beszélnek.

Aham Brahma - Az Atya és én egyek vagyunk.

De a nyugat folyton összekeveri az aktuális ént (ego)
azzal az énnel, amivé válhat, ha közeledik ahhoz, ami csak potenciálisan "én". Ezt meg kell valósítani.
"Kövessetek engem"- csak én -általam - mondja Jézus,
a lehetőség adott..
ami természetes volt a keletnek, nem győzik könyörögni:

térjetek meg, forduljatok meg a középpont felé..

metanoia= megfordulás, visszafordulás
a szó régebbi alakja: metagnoia
- rokonságban gnózis szóval - megismerés, tudás

a szanszkrit
viparyaya =kifordítottság-
súlyos tudati defektusnak számít
vipariviparyaya által visszafordítani..
erre volt egy yoga ászana: a viparitakarani
(ez a tornaóra gyertyájához hasonlít)