A véralvadás (haemostasis) összetett folyamat, amely magába foglalja a vér alvadását
(coagulatio) és az alvadék lebontását (fibrinolysis) is, bármilyen furcsa, a szervezet egyik védekező mechanizmusa ez is!
Nem vagyok orvos, ezért nem taglalnám a kóma állapotának határait, klinikai esettanulmányokat nem citálnék ezerszámra.
Az teljesen nyilvánvaló, hogy számos orvostudományi vívmány született az elmúlt évszázadban, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartott az emberi elme.
1967 decemberében végezték az első szívátültetést, a beteg 18 napot élt utána.
Három évtized múlva a következők voltak a túlélési esélyek (AHA adatok):

* 1 év: 86,1% (férfi), 83,9% (nő)
* 3 év: 78,3% (férfi), 74,9% (nő)
* 5 év: 71,2% (férfi), 66,9% (nő)

Mi abszurdum és mi nem - ezt az asztrológia eszközeivel nehéz megjövendölni. Adott konstellációk ugyanúgy igazolhatnak, ahogy cáfolhatnak tényeket.
A bolygóközi viszonyok a Biblia könyveihez hasonlóan feljegyzések és visszaemlékezések alapján ismerhetőek meg.
A különbség csak az, hogy a csillagok egymáshoz viszonyított helyzete időintervallumok és koordináták feljegyzett adatai, míg az emberiség története események, személyek, cselekmények és azokhoz kapcsolt érzelmek összessége.
Ha a bolygókat, elemeket, atomokat, elektronokat, protonokat, elemi részecskéket modellként vizsgálva szabályosságokat igyekszünk felállítani, akkor a fizika törvényei (tömegvonzás, energiaszintek, elektronhéjak, kötések, taszítások,stb...) az érzések, gondolatok.

Míg a vallásban, a hitéletünkben, a liturgiában ezek a köztes változók gazdagon dokumentált módon, jó útmutatásként élnek, addig a te elméleted és a hozzájuk kötődő kételyek, talányok, tagadások, állítások nem túl biztos lábakon állnak.

Az ok-okozati viszonyaid olyan törvényszerűségek igyekeznek cáfolni, amelyek kétezer esztendős meghatározói a világ rendjének.

Az egyén személyes emberi tapasztalata, eredetisége és a beszippantható tudásmennyiség a világtörténelemben többnyire csak vicces megállapításokhoz elegendő.
Az időszámítás kezdete is csak néhány emberöltő - mit tudhat akkor az ember?

Azt, hogy a leghosszabb életkort élt Madagaszkárról származó sugaras teknősről jegyezték fel: a 192 év.
Legalább négy ember figyelte ezt a vén hüllőt, ha az átfedéseket és a hosszú életkorukat, becsületes hozzáállásukat feltételezzük - Már ez az adat sem túl hihető, de mi a helyzet a fenyőkkel?

Az igen magas, 3000 év feletti kort megérő hegyi mamutfenyők (Sequoiadendron giganteum) igen száraz nyarú magashegységben, 2000 m tszf. magasság körül fordulnak elő Kaliforniában, ahol a más fafajok versengését gyakori erdőtüzek tartják vissza. Számos más, hosszú életet megélő faj is száraz, többnyire mediterrán jellegű klímában fordul elő, pl. a chilei alerze (Fitzroya cupressoides), amelynek legidősebb ismert példánya több mint 3600 éves; továbbá Dracaena, Juniperus fajok, a parti mamutfenyő. Jelenlegi ismereteink szerint a legmagasabb kort megérő fás növény (egyúttal a leghosszabb életű élőlény is a Földön) az USA délnyugati, sivatagos magashegységeiben előforduló Pinus aristata. Kalifornia és Nevada határán, a White Mountains 2900 és 3500 m körüli lejtőin 4500, sőt 4900 éves élő példányokat találtak.