Idézet:

---

Van a léleknek pszichológiai definíciója? Mert fizikai nincs.

---

Annyi biztos, hogy a lélek és az isteni "szellem" közé nem lehet egynlőségjelet tenni. A Folyamatosan Változó Szellemi Való "égeti belénk" a lelkünket a születésünkkor a saját pillanatnyi "képének" megfelelően, de a két dolog sose válik azonossá... Ebből már automatikusan következik, hogy a halál esetén a testre szabott lelek nem képes se egy másik testbe beköltözni, se pedig elhagynia a testet bárhová. Erre azt a szemléletes példát szoktam hangoztatni, hogy amikor egy élő zenét felveszünk egy magnószallagra, akkor a szallagon tárolt program, amit bármikor visszajátszhatunk, már nem az élő zene, mégha úgy is hallatszik esetleg. Ha pedig megsemmisül a szallag, oda a felvétel is... Az élő zene a példában a Folyamatosan Változó Szellemi való pillanatnyi "képére" utal, a szallagon tárol információhalmaz pedig az emberi lélekre.

Idézet:

---

Fontos-e a lélek? A mechanizmusod számára nem, egyfajta melléktermék, amit emanál, de később nem törődik vele. A Te isten-modelledet egyfajta lélek-gyárnak képzelem.

---

A Folyamatosan Változó Szellemi Való számára valóban teljesen mindegy, hogy születik-e egy időpillanatban gyermek a földön, vagy se, akinek a lelke születés esetén az Isten pillanatnyi képére mintázódik... Ez az Isten nemcsak a lelkek "legyártásában" tevékenykedik, hanem a természet megalkotásában, megújitásában és fenntartásában.

Idézet:

---

De mégis: születéskor belénk kerül a lélek, írod. Hol lokalizálódik a testben? A vérben van? Vagy a régi kultikus szertartások alapján a csontban leli meg lakhelyét? Hová távozik? Elenyészik, mint a hő a halottból?

---

A feltételezett Mózesnek tulajdonított, de Ezsdrásék által készített Mózes V. köyvében ez olvasható:

Mózes V.
12,23 Csak légy erős, hogy ne edd a vért, mert a vér a lélek; és ne edd a lelket a hússal.