prophet1 2009.04.13 17:08:50 © (579)
Azt mondja Jézus neked is, Klaus Matefi: "Azért tévelyegsz, mert nem ismered az Írásokat, sem az Istennek hatalmát."

Talán majd a te elképzelésed szerint fog feltámadni, vagy fel nem támadni, az Isten Fia?! Nem beszélve arról, hogy nem is e világi életre támadt fel...

Klaus Matefi 2009.04.13 18:20:45 © (582)
Nem ismered kedves prophet1 saját hited alapjait ezek szerint:

Lukács evangéliuma
24,36 Jézus megjelenik a tanítványoknak
Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
24,37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
24,38 Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
24,39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
24,40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.
http://www.ujszeged.ref.hu/bongeszo/cikk/megtalaltak.php
Szeged-Újszegedi Református Egyházközség
A támadás harmadik eleme - s tulajdonképpen ez a legfontosabb - az, hogy Jézus nem támadt fel. Nos, a bibliai beszámolók Jézus Krisztus testben való feltámadását egyértelműen megerősítik - ezért csontjait sehol nem találhatják meg. Egyébként a zsidó nép akkori vezetői komolyan vették Jézusnak a saját feltámadásáról szóló szavait, s hogy tanítványai el ne lophassák Jézus holttestét, eltemetése után őrséget állítottak sírjához. (Mt 27,62-66) Jézus azonban testben feltámadt és kijött sírjából.

...

prophet1 2009.04.13 22:40:01 © (586)
Kedves Matefi!
Ez miért cáfolná az általam mondottakat? Talán arra gondolsz, hogy én "szellemre" gondoltam? - Nem. Én arra, hogy valóságos emberi testben ugyan, de úgynevezett "mennyei testben", vagy más szóval: "megdicsőült testben" támadt fel, ami azt jelenti, hogy nem abban, amiben meghalt, még akkor is, ha látszottak a szegek helyei, stb.

Ez a bibliai kijelentés, és az elbeszélésben nem véletlenül olvasható, hogy "más alakban" is megjelent. Tehát Jézus, feltámadása után nem csak egyféle alakban jelent meg, és nem a külső alakjáról ismerték meg elsősorban a tanítványai, hanem a belső lelkületéről, stb. Ennek a Tamás-féle történet sem mond ellent, hanem éppenhogy megerősíti. Azt a testet már nem korlátozták a tér-idő korlátai.

Én legalábbis így értelmezem.

Klaus Matefi 2009.04.14 17:57:13 © (591)
Nekem a meggyőződésem kedves prophet1, hogy az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen sajnos. Az, hogy a szegény kínhalált halt Názáreti Jézusról utólag miket találtak ki az evangélisták Pál (Saul rabbi) vezetésével, az engemet nem tud meghatni.

A lélek egy tény, de csak a születésünktől a halálunkig létezik, azaz testfüggő.

A legenda egyértelműen testi feltámadásról tesz említést, ami ki van zárva a véleményem szerint:

Lukács evangéliuma
24,36 Jézus megjelenik a tanítványoknak
Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
24,37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
24,38 Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
24,39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
24,40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.

A történet megható és felemelő, sőt arra is alkalmas, hogy reményt adjon az embereknek. De az a kérdés, hogy érdemes-e, vagy van-e értelme hiú reményekben ringatnunk magunkat?...

Annyi biztos, hogy Jézus nem jöhetett vissza másodszorra, helyette Immánuel született meg (1999.08.11.), az ószövetségi legendák betervezett messiása...

prophet1 2009.04.14 21:32:35 © (592)
Nem vitatkozom. "A hit Isten ajándéka." Én 20 éves voltam, amikor megkaptam Tőle ezt az ajándékot. Ennek 35 éve. És nemhogy megrendült volna a bizonyosságom Őbenne, hanem még inkább erősödött az évek folyamán - szenvedések és örömök közt egyaránt.

Klaus Matefi 2009.04.15 22:09:43 © (600)
Nézzük, hogy miként fogalmazza meg Babits Antal, a Bibliai nevek és fogalmak című könyvében a hit fogalmát:

"A Bibliában aktív és passzív értelemben használatos. Az előbbi egy személyhez vagy ígérethez való hűségre vonatkozik; az utóbbi egy másik személy kijelentésége vetett bizalomra"

Mint láthatod, a hit az emberi hiszékenységre bazírozik. Ezzel kapcsolatosan egy érdekes eszmefuttatás:

Hinni és elhitetni

Az emberi hit tehát egy valamibe vetett bizalom, aminek persze vagy van alapja, vagy nincsen...
Ha nincsen, akkor is erősítheti az embert pszichikailag, hisz önszuggeszció által az ember valósnak alkotja meg a maga számára.
Ebből adódóan, ha én akár a "Szűz" Máriához, akár Pallasz Athénéhez, vagy a sarki pékhez imádkozom, erőt fog adni a számomra, mivel hiszek benne. A hit tehát nagy dolgokra képes. Ezért is szükség van rá feltétlenül, persze azért érdemes reális dolgokba vetnünk a hitünket, mert a végén esetleg lóghat az orrunk. Az utóbbi mondjuk elmarad a soha be nem váltható túlvilági ígéretekbe, vagy vallások által megjelölt istenekbe, Istenbe vetett hit esetén, mivel az életünk végéig nem jöhetünk rá az esetleges nemlétükre, vagy a valódi kilétükre, ha nem kutatunk céltudatosan utánuk... Mivel pedig az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen, így nem lesz módunk a nem létező túlvilágon se csalódnunk bennük...

Isten (Folyamatosa Változó Szellemi Való) léte tény, de nem úgy fest, mint ahogy azt az eddigi vallások lefestették a hívő tömegeik számára...