Tényleg ennyire nem érdekel senkit a magyar mezőgazdaság ?
A topic indítóban felvetett tényekkel nagyjából egyet tudok érteni. Talán kiegészíteném azzal, hogy a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig erőszakos egyesítési hullám zajlott le, amelynek következtében a rendszerváltás előtti időszakban az átlagos üzemi méret kb. 5000-6000 ha körül alakult, ezzel együtt természetesen az átlagos taglétszám is nőtt. Az üzemi méret növekedését nem követte a szövetkezeti szervezet strukturális átalakítása sem a jogi szabályozásban, sem a gyakorlatban. Ennél fogva az "egy tag egy szavazat" és a "szociális támogatás" elvén működő szövetkezeti forma a hatékony nagyüzemi termeléshez már nem nyújtott megfelelő keretet, ezért a rendszerváltáskor megreformálni sem lehetett. Az üzemek nagy része jelentősen eladósodott, sok szövetkezet felszámolásra került. Az életképesebbek átalakultak társasági formába (Rt,Kft), de sok községben megszűnt a szövetkezet, úgy is, mint: 1.) az egyetlen jelentős munkáltató, 2.)a háztáji illetve kisgazdaságok szolgáltatója , 3.) potenciális földbérlő.
A földtulajdonosok (volt szöv. tagok, kárpótoltak, stb.) ott maradtak a nadrágszíj parcella nagyságrendű földjeikkel, gépi háttér és többségében mezőgazdasági szakértelem nélkül. Elindult ugyan egy folyamat, ami kitermelt egy haszonbérlő-gazdálkodói réteget, de ezeknek a vállalkozóknak a többségét sem lehetne komoly "gazdáknak" nevezni, akikre egy korszerű mezőgazdaságot alapozni lehet.
Vannak persze a volt állami gazdaságokból, szövetkezetekből alakult társaságok, meg néhány új típusú szövetkezet, de ezek a termőföldeknek csak egy részét művelik.Az Orbán-kormány a maga négy éve alatt megpróbálta a családi gazdaságokat megerősíteni, de egy sor olyan területen a rendszerváltás óta szinte semmilyen érdemi lépés nem történt, ami nélkül nem létezhet alapvetően föld-magántulajdonra épülő ütőképes mezőgazdaság. Hogy csak néhány dolgot említsek, ami hiányzik : - a tartós (min. 10 éves) földbérleti konstrukciók,szabályozás,
- kamarai háttér (tanácsadás, szervezés, szolgáltatás, érdekképviselet)
- kisüzemi termeléshez szükséges szakértelem, szakképzés (gazdaképzés)
- tőkeellátottság, finanszírozás ( a gazdahitel és egyéb konstrukciók teljesen leálltak, a kisvállalkozó általában csak az integrátorokon keresztül tud hitelhez jutni, akik a haszon nagy részét lefölözik),
- regionális árutőzsdék, nagybani áruértékesítő helyek
(ezeket a fejlett országokban a kamarák működtetik jelentős állami támogatással)
- feldolgozó, értékesítő szövetkezések, társulások, vertikumok (törvény van rá, állami támogatás volt, gyakorlatilag megszűnt) Ez utóbbi területet a multik egyre jobban eluralják és a késztermékben ők realizálják a haszon nagy részét, a termelő örül, ha nem veszteséges. A magyar kisüzemi mezőgazdaság az EU csatlakozás küszöbén hihetetlenül nagy lemaradásban van a tagállamokhoz képest ! Ennek várható következményeiről is beszélni kellene, nem csak az EU támogatások mértékéről.
|
