Az Oroszországnak nyújtott segély a banki útvesztôben

A Bank of New York központi szerepet játszott abban, hogy a maffia milliárdokat moshatott tisztára

Washingtoni tudósítónktól

Hova tunt az a 20 milliárd dollár (mintegy 120 milliárd frank), amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1992 óta Oroszországnak juttatott? Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy - legalábbis egy részét - elsikkasztották az orosz maffiával és az "oligarchákkal", az utóbbi évtized orosz újkapitalista gazdasági rendszerének fô haszonélvezôivel kapcsolatban álló piszkoskezu bankárok. A Wall Street Journal tegnapi száma szerint az amerikai hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy az IMF által adott 20 milliárdból legalább 200 millió dollár egy New York-i bankon keresztül került egyes Jerseyn és Guerneseyn alapított pénzügyi fedôcégekhez.
A hír tulajdonképpen a New York Times csütörtöki számában napvilágra került "Bank of New York-botrány" egyik utórezgése. A hatóságok azzal gyanúsítják a régóta fennálló és tekintélyes bankot (amely az Egyesült Államok 16. legnagyobb pénzintézete), hogy csupán az 1998-as év folyamán mintegy 10 milliárd dollárnyi Oroszországból származó piszkos pénz tisztára mosására használták fel.
Fosztogatás. A botrány mindkét kulcsfigurája a Bank of New York orosz származású vezetô beosztású tisztviselôje; ôk tették pénzintézetüket az orosz nagybankok legfôbb amerikai társbankjává. Egyikük, az 1979-ben az USA-ba kivándorolt 44 éves Natasha Kagalovsky annak a Konsztantyin Kagalovszkijnak a házastársa, aki 1992-tôl 1995-ig Oroszország képviselôje volt az IMF-nél. A hölgyet akkor nevezték ki a Bank of New York alelnökévé, amikor férje elôbb az orosz Menatep Bank, majd a Jukosz Rt., az ország második legnagyobb olajvállalatának egyik irányítója lett. Mindkét társaságot az a Mihail Hodorkovszkij ellenôrzi, akit azzal gyanúsítanak, hogy egyike az orosz államvagyont elherdáló "oligarcháknak", elsôsorban a pénzügyi rendszer múlt évi összeomlása óta. Kagalovszkij neve feltunt az European Union Bank 1994-es alapításával kapcsolatban is; ez a karib-tengeri kis szigeten, Antiguán bejegyzett "elektronikus bank" megszunt, miután csalásért feljelentették.
A Bank of New York másik, az ügybe belekeveredett vezetôje, a 41 éves Lucy Edwards a bank londoni kirendeltségét irányította. Ô is orosz emigráns, nem is túl régen vándorolt ki, s egyik orosz kollégájához, Peter Berlinhez ment feleségül; ez utóbbi viszont annak a Benex Worldwide Ltd. nevu, 1998-ban létrehozott fantomcégnek az igazgatója, amely szoros kapcsolatban állt a philadelphiai YBM Magnex társasággal. Ennek a mágnesgyártással foglalkozó, tôzsdei csalás révén eladott vállalatnak a fôrészvényese egy bizonyos Szemjon Mogiljevics volt (53 éves), akit az ôt már öt éve figyelô nyugati titkosszolgálatok azzal vádolnak, hogy az egyik leghatalmasabb orosz bunszövetkezet, a fegyver- és leánykereskedelemre, majd újabban a kábítószer-csempészetre szakosodott, az amerikai Cosa Nostrával és a kolumbiai kartellekkel összejátszó "vörös maffia" irányítója.
A háló. A szinte pókhálószeru összefonódások azzal váltak teljessé, hogy a Bank of New York 1992-ben egy svájci bank, az izraeli származású, 76 éves pénzember, Bruce Rappoport által alapított Inter Maritime (melyet közben Bank of New York - Inter Maritime névre kereszteltek át) elsôbbségi részvényese lett. Rappoport az adóparadicsomként nyilvántartott kis karibi sziget, Antigua egyik legbefolyásosabb embere; ôt nevezték ki a sziget oroszországi nagykövetévé, s az ô bankja az elsôk között már 1993-ban megkapta az ottani muködési engedélyt. Ô nyitotta meg az utat a Bank of New York oroszországi megtelepedése elôtt is. 1997-ben azzal vádolta meg az amerikai igazságügyi minisztérium (igaz, nem ítélték el), hogy Antiguán keresztül ô szervezte meg több millió dollárnyi, az amerikai maffiózók kábítószerügyleteibôl származó pénz tisztára mosását. Ügyfelei között pedig ott volt a Benex Worldwide is.
A tulajdonképpen csak most kezdôdô botrány nem hat igazán a meglepetés erejével; inkább csak azt illusztrálja, milyen központi - és nélkülözhetetlen - szerepet játszanak az amerikai nagybankok és az "adóparadicsomok" a szervezett bunözésbôl származó - a szakértôk által évi 500 milliárd dollárra becsült - jövedelem országok közötti mozgatásában. A botrány megerôsíti annak a az amerikai illetékesnek a szavait is, aki azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy "a nagy amerikai cégek az orosz maffia ellenôrzése alá kerülnek". A bunözôk ugyanúgy követték a nyolcvanas-kilencvenes évek orosz emigrációs hullámait, miként azt az olaszok tették a század elsô éveiben. Az amerikai rendôrség egyre gyakrabban tár fel olyan eseteket - New Yorkban éppúgy, mint Miamiben -, amikor a volt Szovjetunió területérôl származó bandák tartják ellenôrzésük alatt a védelmi pénzek szedését, a prostitúciót és a fegyver-, illetve kábítószer-csempészetet.
Elherdált pénz? A Bank of New York által az IMF-segély eltérítésében játszott szerep ugyanakkor politikai és diplomáciai megvilágításba helyezi a bunügyet, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapban az IMF újabb négy és fél milliárd dollárt ítélt meg Oroszországnak. A Valutaalapot azonban élesen bírálják az amerikai képviselôházban: a többségben lévô Republikánus Párt izolacionista szárnya azzal vádolja, hogy csak az adófizetôk pénzét herdálja, amikor milliárdokat juttat Oroszországnak anélkül, hogy ellenôrizné, mire fordítja a segélyt a tehetetlen és korrupt államvezetés.