Idézet:

---

Fosztogatás. A botrány mindkét kulcsfigurája a Bank of New York orosz származású vezetô beosztású tisztviselôje; ôk tették pénzintézetüket az orosz nagybankok legfôbb amerikai társbankjává. Egyikük, az 1979-ben az USA-ba kivándorolt 44 éves Natasha Kagalovsky annak a Konsztantyin Kagalovszkijnak a házastársa, aki 1992-tôl 1995-ig Oroszország képviselôje volt az IMF-nél. A hölgyet akkor nevezték ki a Bank of New York alelnökévé, amikor férje elôbb az orosz Menatep Bank, majd a Jukosz Rt., az ország második legnagyobb olajvállalatának egyik irányítója lett. Mindkét társaságot az a Mihail Hodorkovszkij ellenôrzi, akit azzal gyanúsítanak, hogy egyike az orosz államvagyont elherdáló "oligarcháknak", elsôsorban a pénzügyi rendszer múlt évi összeomlása óta. Kagalovszkij neve feltunt az European Union Bank 1994-es alapításával kapcsolatban is; ez a karib-tengeri kis szigeten, Antiguán bejegyzett "elektronikus bank" megszunt, miután csalásért feljelentették.
A Bank of New York másik, az ügybe belekeveredett vezetôje, a 41 éves Lucy Edwards a bank londoni kirendeltségét irányította. Ô is orosz emigráns, nem is túl régen vándorolt ki, s egyik orosz kollégájához, Peter Berlinhez ment feleségül; ez utóbbi viszont annak a Benex Worldwide Ltd. nevu, 1998-ban létrehozott fantomcégnek az igazgatója, amely szoros kapcsolatban állt a philadelphiai YBM Magnex társasággal. Ennek a mágnesgyártással foglalkozó, tôzsdei csalás révén eladott vállalatnak a fôrészvényese egy bizonyos Szemjon Mogiljevics volt (53 éves), akit az ôt már öt éve figyelô nyugati titkosszolgálatok azzal vádolnak, hogy az egyik leghatalmasabb orosz bunszövetkezet, a fegyver- és leánykereskedelemre, majd újabban a kábítószer-csempészetre szakosodott, az amerikai Cosa Nostrával és a kolumbiai kartellekkel összejátszó "vörös maffia" irányítója.

---

Ismeretlen kézben a Jukosz – újabb rejtély olajügyben
2004. február 12.
Szegő Iván Miklós FigyelőNet, MTI-Eco

Mihail Hodorkovszkij ügyvédje szerint az orosz nagyvállalkozó már tavalyi letartóztatása előtt megvált a Jukoszban lévő részesedésétől. A bizonytalan hír nyomán most nem lehet tudni, hogy ki a tulajdonosa a világ egyik legnagyobb olajcégének.

Mihail Hodorkovszkij bebörtönzött orosz olajbáró régóta nem részvényese az ostromlott Jukosz (YUKOS) óriáscéget ellenőrző Menatep csoportnak, sőt a gibraltári bejegyzésű holding tulajdonosai között egyáltalán nincs már magánszemély.

Nagystílű csalás?

A nagystílű csalással vádolt volt Jukosz-vezér védője, Anton Drel csütörtökön közölte az ANI olajhírügynökséggel, hogy a periratokhoz csatoltak egy olyan Menatep-cégkivonatot, amely tanúsítja: Hodorkovszkij tavaly október 20. óta nem részvényese a holdingnak, amely az 1990-es években általa kiépített pénzügyi birodalom központját alkotta – minderről az MTI-Eco is beszámolt a The Moscow Times angol nyelvű oroszországi kiadványra hivatkozva.

A többi részvényes...

Hodorkovszkijon kívül a Menatep többi főrészvényese a 2002 nyarán közzétett lista szerint Leonyid Nyevzlin (8 százalék), Platon Lebegyev (7 százalék), Vlagyimir Dubov (7 százalék), Mihail Brudno (7 százalék) és Vaszilij Sahnovszkij (7 százalék) volt. Az orosz főügyészség mindnyájukat csalással és adócsalással vádolta meg a Jukosz ellen július elejétől folyó jogi-politikai hadjárat keretében. Sahnovszkij megúszta egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel, de a többieket súlyosabb büntetés fenyegeti. Hodorkovszkij és Lebegyev börtönben várja a tárgyalást, míg az Izraelben lévő Nyevzlin, Dubov és Brudno ellen nemzetközi körözést adtak ki.

Drel a The Moscow Timesban feltárta, hogy Hodorkovszkij még néhány nappal szibériai letartóztatása előtt kivált a Menatep csoportból, amelyen keresztül korábban a Jukoszt ellenőrizte. A részvényátruházási ügyletet ugyanazon a napon bonyolították le, amikor az orosz főügyészség bejelentette, hogy kihallgatásra idézi be Hodorkovszkijt - mondta az ügyvéd. A Menatep röviddel Hodorkovszkij letartóztatása és megvádolása után jelezte: Hodorkovszkij átruházta a rábízott, 50 százaléknyi Menatep-részvényt birtokló különleges alap ellenőrzését. Drel szerint azonban Hodorkovszkij megvált a személyes tulajdonában lévő 9,5 százalékos Menatep-pakettől is.

Hodorkovszkij nem véletlenül várta „felkészülten" a kihallgatását, illetve letartóztatását. A Jukosz vezére ugyanis tudatában lehetett annak, hogy valami hasonló lépés várható, hiszen az orosz állami hatóságok már három hónappal az ő elfogása előtt letartóztatták üzlettársát, Platon Lebegyevet.

A változások nem érintik a Jukosz feletti ellenőrzést

Drel hangsúlyozta, hogy a Menatep tulajdonosi szerkezetében beállt változások a Jukosz feletti ellenőrzést nem érintették, de nem árulta el, kinek a kezében vannak most a Menatep részvényei. A Menatep szóvivője a The Moscow Times kérdésére annyit mondott, hogy nincs határidő arra nézve, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a cég tulajdonosi szerkezetét. Jurij Kotler szerint ugyanis a Menatep zártkörű társaság, amely nincs arra kötelezve, hogy nyilvánosságra hozza a tulajdonosok kilétét. (Mindez egyébként szöges ellentétben van a cég korábbi politikájával, amikor 2002 nyarán elsőként a nagy orosz részvénytársaságok közül pontos adatokat szolgáltattak a tulajdonosi szerkezetről.)

Mindamellett Nyevzlin az Interfax szerint közölte, hogy a Menatep részvényeseinek regisztere nem tartalmaz többé természetes személyeket. Elemzők szerint a részvényeket vagyonkezelő cégekre ruházhatták át bizalmi ügylet keretében. A Menatep a 2002-es közlés szerint a Jukosz 61 százalékát birtokolta két offshore cégen keresztül (a Yukos Universalról és a Hulley Enterprises-ről van szó).

Nehéz "bevenni" mindent

Az Aton cég elemzője, Steven Dashevsky még ennél is tovább ment: szerint senki sem fogja „bevenni", hogy Hodorkovszkij már nem részvényes. Szerinte inkább csak arról van szó, hogy már megint egy újabb cég által vált áttételesen tulajdonossá a Jukosz olajbirodalom megalapítója.

Egyre átláthatatlanabbá válik a Jukosz

Egy tavalyi részvénykibocsátás nyomán a holding részesedése 44,1 százalékra csökkent a Jukoszban. Hodorkovszkij megvádolása után a főügyészség zárolta a Jukosz-részvények 44 százalékát (biztosíték gyanánt az államnak Hodorkovszkij és társai által gyaníthatóan okozott kár megtérítésére). A Menatep panaszára azonban az ügyészek 4,5 százaléknyi részvény zárlatát feloldották. Drel szerint meglehet, hogy az egész zárolás jogellenes volt, miután annak időpontjában Hodorkovszkij már nem rendelkezett Menatep-részvényekkel.

Ugyanakkor független elemzők szerint egyre átláthatatlanabbá válik a Jukosz hátterében álló csoportok szerkezete, a tulajdonosi viszonyok fokozatosan áttekinthetetlenné válnak. Mindez nem túl jó hír a befektetők, a kisrészvényesek számára – így vélekedik például Paul Collison, a Brunswick UBS energiapiaci elemzője.

Putyin játszmái

Putyin egyébként az orosz elnökválasztásra készülve játszotta ki a nagytőkések elleni fellépés ütőkártyáját. Az orosz nagyvállalkozók ugyanis valódi vállalatbirodalmakat építettek ki a kilencvenes években, népszerűségük pedig szinte a nullával egyenlő Oroszországban, ahol sokan úgy élték meg az elmúlt évtizedet, hogy elvesztették munkájukat, egzisztenciájukat. Az országban még ma is igen erős például a kommunista párt, és Putyin alighanem a baloldali pártok „vitorláiból próbálja meg kifogni a szelet" azzal a kampánnyal, amelyet a Jukosz ellen folytat – vélekednek bizonyos elemzők.

Abramovics is képbe került?

Mások arra figyelmeztetnek, hogy Roman Abramovics, a Jukosszal rivális Szibnyeft csoport mögött álló nagyvállalkozó is meghúzódhat a mostani események hátterében. Esetleg az sem lenne bizonyos pletykák szerint kizárt, hogy ő vette volna át Hodorkovszkijtól a Jukosz irányítását biztosító jogokat. Ez azonban a legtöbb elemző szerint igencsak valószínűtlen forgatókönyv lenne, jóllehet Abramovicsot a Kreml vezetéséhez közelebb álló személynek tekintik sokan.

Ez utóbbi egyébként szintén bizonytalan híresztelés, hiszen korábban elterjedtek olyan pletykák is, hogy Abramovics megbuktatása lesz a következő lépés, amelyet a Kreml „uralkodója", Putyin orosz elnök tervez a Jukosz vezetőivel való leszámolás után. William Browder, az Hermitage Capital Management igazgatója is inkább úgy véli, hogy Abramovics inkább felszámolni látszik oroszországi pozícióit, vagyis kimenekíti az általa birtokolt vagy irányított tőkét az országból, és inkább külföldi befektetéseket keres. (Abramovics vásárolta meg tavaly például a Chelsea brit futballklubot is.)