Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » Újabb hiteleket adunk az oroszoknak

Ha vissza akarsz térni az előző témához, használd a böngésződ vissza (back) gombját!
   
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Újabb hiteleket adunk az oroszoknak
terra
  Válasz | 2003. december 03. 17:00 | Sorszám: 11
Szóval szerinted teljes rendjén való, hogy külföldi államot (cégeket) finanszírozunk állami pénzből, állami garanciával, államilag támogatott kamattal. Nem is akármilyen futamidővel, hanem akár kilenc évre. Mikor kap egy hazai vállakozás ilyen feltételekkel hitelt ? Nyilván rendben van az is, hogy több milliárdos hitelt nyújt az állam egy olyan hármmilliós törzstőkéjű cégnek, amelynek büntetett előéletű ügyvezetője van. Nem is részletezem tovább, mert előttem már mások érintették ezt a témát.

Flex 2003. október 28. 09:37 | Sorszám: 0

Elsőként mindjárt itt van egy olyan téma, ami szerintem igen fajsúlyos, a sajtó (a MN kivételével) agyonhallgatja és az ellenzék - számomra teljesen érthetetlenül - szó nélkül hagyja. Ez pedig az állami tulajdonú Eximbank és a szintén állami tulajdonú [b]Mehib (Magyar Exporthitel Biztosító Rt.) néhány mostanában megvalósított ügylete.
1.) A brókerbotrány kapcsán derült fény arra, hogy az Eximbank 10,2 millió eurós (2,6 milliárd forint) hitelt nyújtott Mudura Sándor cégének, a Lotus Market SA-nak, még hozzá a Mehib garanciájával.

2.) Az Eximbank Rt. [b] 30 millió USD (csaknem 7 milliárd Ft) összegű hitelt nyújtott az orosz Arhangelszk megyének kórházfelújításra kilenc éves futamidőre, 4,05 %-os kamatra.. A kölcsön biztosítéka az orosz megye készfizető kezessége (még csak nem is az orosz államé !).


3.) Az Eximbank és az Erste Bank 25 milliárd Ft értékű oroszországi lakásépítési beruházást finanszíroz , a banki ügyletekhez a Mehib, vagyis a magyar állam vállalt garanciát. A kivitelezési munkákat egy olyan hárommillió Ft törzstőkéjű cég (I.I.H.H. Kft.) végzi, amely pályázat nélkül szerezte meg a munkát és ügyvezetője büntetett előéletű, jelenleg is a büntetés hatálya alatt áll. (Purkald Istvánt négyrendbeli, a nemzetközi termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése miatt ítélte el a bíróság, miután - a Magyar Nemzet oknyomozó riportja alapján - kiderült, hogy 1998-ban mezőgazdasági gépnek álcázva harcjárműmotorokat szállított ki az országból.
A baloldali sajtó erről az ügyletről sem számolt be, az Eximbank Rt. vezérigazgatója Bánki Frigyes a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére sem adott az ügyletről felvilágosítást, holott az orosz lapok többsége lehozta a hírt és ezt a Kft-t az oroszországi beruházásokra szánt magyar pénzek koordinátoraként említik. Még Nikolaj Kosman, az Oroszországi Építésügyi Állami Bizottság elnöke is nyilatkozott a kérdésben, aki utalt többek között arra is, hogy a "magyar építők konzorciumával" együtt részt vesznek a záhonyi vámterminál és a budapesti 4-es metró építésében is.

Bánki Frigyes ezzel szemben sikerként számolt be arról a 230 millió eurós szindikált hitelfelvételről, amelyet 9 ország 19 bankjától vett fel az Eximbank Rt három év futamidőre és EURIBOR + 23,2 bázispont kamatra. A hitelt nyújtó banki konzorcium tagja többek között a BNP Paribas, a KBC Bank és annak magyarországi leánybankja a K&H bank.
A hitelt Bánki szerint a kis- és közepes vállalkozások exportjának elősegítésére illetve a magyar vállalatok külföldi projektjeinek megvalósítására fordítja az Eximbank, amelynek jelenlegi összes kihelyezési állománya 148 milliárd forint.

Kérdésként merül fel, hogy:

- Miért és milyen jogcímen nyújt külföldi kórházfelújításhoz hitelt az az állami tulajdonú bank, amelynek jogszabályban meghatározott célja a hazai vállalkozások segítése? A költségvetés és a gazdaság jelenlegi helyzetében miért helyeznek ki ilyen alacsony kamatra hitelt más állam beruházásainak támogatására, amikor ennek az összegnek ezer helye lenne a magyar gazdaságban is ?
Az állami költségvetés költséges állampapír kibocsátással fedezi az egyre növekvő hiányt, kedvezőtlen feltételekkel vesz fel hitelt (legutóbb az ÁAK Rt. és a MÁV költségvetés által átvállalt hiteleinek fedezetére vett fel az állam hitelt egy bank konzorciumtól (micsoda véletlen, hogy a BNP Paribas és a KBC abban is benne volt !) EURIBOR + 175 bázispont kamatra, (aminél sokkal kedvezőbb feltételekkel kaphat ma egy vállalat hitelt). Eközben pedig olcsó hitelt nyújtunk más államok és külföldi magánvállalkozások céljaira. Hogy is van ez ????

Milyen alapon nyújt hitelt az Eximbank - ráadásul Mehib garanciával - egy külföldi cég (Lotus Market SA) külföldön megvalósuló beruházásához ?

- Milyen alapon vállalt garanciát a Mehib az Eximbank által nyújtott hitelekhez ? Miért nem követeltek megfelelő más garanciákat, biztosítékokat? Ha a kölcsönök nem kerülnek visszafizetésre, akkor a Mehib fizeti meg azokat, vagyis a magyar állam. Véleményem szerint eleve szabálytalalan az olyan hitelnyújtás, amit közvetve maga a hitelnyújtó garantál.

- Figyelembe vették-e az orosz és a román területre való kihelyezénél ezeknek az országoknak a nemzetközi hitelminősítések szerinti fokozott kockázatát ?

- Hogyan kaphat - állami garanciával - ilyen hatalmas kölcsönt egy hárommilliós Kft büntetett előéletű ügyvezetővel ?

- Miért nem tájékoztatják a közvéleményt ezekről a jelentős ügyletekről ?

Lenne még ezen felül minimum 100 kérdésem.

Szerintem kezdeményezni kellene ezeknek az ügyleteknek a részletes vizsgálatát és ha szabálytalanságok történtek (ami nyilvánvaló), akkor a jogi és a politikai felelősséget is érvényesíteni kell !


iszalag 2003. október 27. 11:08 | Sorszám: 34
Csak itthon hallgatnak
Magyar garancia az orosz lakásokat finanszírozó bankoknak
2003. október 20. (1. oldal)
Munkatársunktól
Az Eximbank és a Postabankot megvásárló Erste Bank finanszírozza a közel 25 milliárd forint értékű moszkvai lakásépítést. A munkát egy hárommillió forint törzstőkéjű, idén júliusban bejegyzett kft. kivitelezi. A banki ügyletekre a Magyar Exporthitel Biztosítón (Mehib Rt.) keresztül a magyar állam vállalt garanciát, az adófizetők pénzéből.

Egyelőre nem tud a gazdasági tárca az orosz–magyar kormányfői találkozón (szeptember 8.) elhatározott beruházásról, a Külügyminisztérium azonban elismerte, hogy a magyar cég pályázat nélkül jutott a munkához, az ügylet körülményeiről azonban szintén nem tájékoztatott. A tárca csupán a szerződés aláírásának lapunkban megjelent protokolláris körülményeit vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis ezen nem vett részt sem a magyar nagykövet, Kontra Ferenc, sem Simon Sándor, a tárca főosztályvezetője, hanem Varga György, a nagykövet első beosztottja képviselte a minisztériumot. Ehhez képest tíz orosz forrás, közöttük több orosz hírügynökség, valamint az orosz kormány hivatalos honlapján is az olvasható már egy hete, hogy a 17 orosz régiót érintő aláírási ceremónián Magyarországot Kontra Ferenc nagykövet és Simon Sándor külügyi főosztályvezető képviselte.

A megállapodást orosz részről részről Nikolaj Kosman, az Oroszországi Építésügyi Állami Bizottság (Gosztroj) elnöke hagyta jóvá, aki vezérezredesként az oroszországi föderáció vasúti csapatainak parancsnok-helyettese volt, majd csecsen miniszterelnökké, később orosz miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Kosman a hírügynökségek szerint kijelentette: „a magyar építők konzorciumával” együtt vesznek majd részt a záhonyi vámterminál és a budapesti 4-es metró építésében is. A beruházásról szóló hírt egyetlen magyar forrás sem vette át, sem a MTI, sem a Népszabadság, pedig mindkét médiumnak van helyi tudósítója.
*
A lapunk által eddig idézett orosz hírügynökségek és az azóta megjelent orosz hírek is közösek a lényeget illetően, és ellentétesek a Külügyminisztérium közleményével: az orosz kormány hivatalos honlapján (government.ru) szereplő sajtókommünikét és annak forrását, az Építésügyi Állami Bizottság sajtókommünikéjét (gosstroy. gov.ru) szó szerint idézik. A hírt azóta átvette a szaksajtó is: ecottage.ru, russianrealty.ru, az m-2.ru, valamint a hírek szerint érdekelt régió, Udmurtia hírügynöksége (AIF Udmurtii), amely egyenesen azt a címet adja tudósításának: „Magyar pénzen fognak lakásokat építeni nálunk.”
Az Interfax és az Oreanda független hírügynökségek és a szakhírügynökségek is hozzák a hírt, hogy a magyar bankok, az Eximbank és az Erste Bank mögött állami garancia áll a Mehib Rt.-n keresztül. Itt az I. I. H. H. Kft.-t már nem is „magyar építők konzorciumaként” említik, mint a kormányzati portál, hanem „a beruházásra szánt magyar pénzek felhasználásának koordinátoraként”. Érdekesség, hogy a government.ru lap keresőjében és a google.ru site-on is elérhető a kft., míg a Matáv telefonkönyv-keresőjében nincs információ a vállalkozásról. A vélhetően erre a projektre idén júliusban alapított I. I. H. H. Consulting Kft. egyik tagja, a kiváló katonai kapcsolatokkal rendelkező, jelenleg büntetés hatálya alatt álló Purkald István. Közreműködésével 1998-ban, mezőgazdasági gépnek álcázva, különböző harcjárműmotorok kerültek ki az országból. Az ügyletről lapunk oknyomozó riportot közölt, vizsgálat indult, majd a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tavaly áprilisban elmarasztalta a vállalkozót és társait. Purkald Istvánt négyrendbeli, a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése miatt nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint ötszázezer forint mellékbüntetésre ítélte a bíróság. A szabadságvesztés végrehajtását a katonai tanács két évre fefüggesztette, társait pénzben megváltható elzárással büntette.
http://www.mn.mno.hu/index.mno?cikk=178548&rvt=2

Előzmény: 8

Időzóna: CET  

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola