Az SZDSZ vezetői belemanőverezték magukat egy lehetetlen helyzetbe, amikor ragaszkodtak ahhoz, az eredetileg Kovács László és Horn Gyula jelölésének megakadályozására kitalált álláspontjukhoz, hogy "pártpolitikust nem szavazunk meg" - értékelte a helyzetet a képviselő, aki a szabad választást tartotta volna elfogadhatónak. Rámutatott: a nem szavazással az SZDSZ valójában eldöntötte a választást: győzelemre segítette az ellenzék jelöltjét, és mosta kezeit. A liberális honatya szerint a szavazás kikerülése sérti a képviselők alkotmányos jogait, nem egyezik a liberális elvekkel és a demokratikus ellenzék hagyományaival sem. A következményekről eképp vallott:

- Egyelőre csak puha üzengetés folyik a sajtóban, Kuncze és Horn Gábor is emleget valamilyen homályos politikai következményeket. A jelölésemet próbálják megakadályozni, kizárni vélhetően nem fognak, hiszen egyszer már megkísérelték, de nem sikerült nekik.

A bizonytalan helyzet eredménye, hogy a képviselő nem tudja elutasítani az MSZP támogatását 2006-ban. Ugyanakkor leszögezte: az MSZP-be sosem lépne be, annak ellenére sem, hogy a szocialistáknál több generációváltás lezajlott a rendszerváltás óta, így az ma már nem nevezhetők utódpártnak. Arra a kérdésre, hogy 56-ban Horn Gyulával ellenfelek voltak, így reagált: Horn Gyula '56-ban fegyvert viselt. Az én kezemben is fegyver volt. Ha találkozunk egy utcasarkon, valószínűleg lőttünk volna egymásra. Azért hozzáfűzte azt is, hogy ma már összefogásra van szükség.

Az interjú kitért az elmúlt 15 év fontosabb eseményeire is. Mécs Imre elmondta, hogy a párt vezetése az elmúlt években rendszeresen megalázta, és többször is rendkívül méltatlan helyzetbe hozta. Így fogalmazott: 1998 óta nem kapok a képességeimnek és az érdemeimnek megfelelő feladatot és pozíciót. A Mécs-bizottság munkájával kapcsolatosan pedig megjegyezte: érdemi munkára nem volt lehetőség, úgy tűnik, a politikai elitnek nem érdeke a múlttal való tényleges szembenézés.