Azt utálom ebben a világban, hogy soha semmit nem képesek az emberek tárgyszerűen megítélni.
A ballibsikre általában jellemző, hogy hiába van valamilyen tulajdonságnak mérhető mérőszáma, mértékegysége, ők nem azt látják, hanem azt, amit a csoportjuk szentül hisz róla és amit lépten-nyomon kánonban böfögnek, amíg a világ világ plusz még 2 nap.Itt van ez a Nemzeti Színház. Egy olyan ember tervezte, aki annak előtte 13 !!!! színházat újított fel, tehát bizonyára konyíthat a színház építészethez egy icinyke-picinykét. De hiába. Liberátorék kijelentették, hogy a színház akusztikája rettenetes, és lehet itt akárkinek akármilyen véleménye, az övéknek ellentmondani nem szabad.
Hallgatom ezt a kis liberátort, ő a kánon egyik tagja, és természetesen szerinte a Nemzetinek borzalmas az akusztikája:
http://www.youtube.com/watch?v=5N3ZNxDuX3M
Miközben hallgatom a másikat, aki szintén liberátor, de valami okból kifolyólag talán nem szeret hazudni, és szerinte a Nemzetinek jó az akusztikája:
http://www.youtube.com/watch?v=P0kRXcERMoA
Hát akkor meg hogy is van ez pontosan?
Biztos vagyok abban, hogy a Nemzeti akusztikája jellemezhető egy mérhető tényadattal is, ami talán Péterfy Borit is meggyőzhetné mantrája tarthatatlanságáról...vagy talán mégsem?
Nem is értem, hogy akkor a főnöke mijafrancért is pedálozott annyira ezért a rossz akusztikájú színházért... 
