Szilvásy bejelentése után mindenesetre nyilvánvalóvá vált, ami eddig csak sejthető volt: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatja a Kossuth téri tüntetés szervezőinek telefonjait. Többen azonban úgy vélik, ennél jóval többről van szó. Amikor a hvg.hu a Kossuth téri tüntetések egyik szervezőjénél, Molnár Tamásnál érdeklődött, hogy szerinte van-e a szervezők között ügynök, a kérdezett nevetve csak annyit felelt: „csak olyan emberrel veszem magam körül, akiben megbízom, de azért megy itt a szarkeverés rendesen”.

Zavargás október 23-án
Kreálhatnak szélsőségeseket is

S miközben a tüntetők egy része már az árulót is megtalálta a rendőrségnek behódoló Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom egykori vezetőjének személyében, amiért ő a Kossuth tér kiürítésekor állítólag cserbenhagyta a „forradalmárokat”, addig fideszes felső körökből olyan információk szivárogtak ki, miszerint az egyik legismertebb radikális szervezet egyik volt vezetője valójában a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) segítője.

„Nem lehet kizárni, hogy egy országosan ismert radikális szervezet valamelyik vezetője vagy tagja a titkosszolgálat embere, és az sem elképzelhetetlen, hogy erről hiteles információi legyenek olyanoknak, akik évekkel korábban ráláttak a szolgálatokra” – mondta a hvg.hu érdeklődésére Várhalmi Miklós, a Magyar nemzetbiztonsági szolgálatokról című könyv szerzője, a téma egyik szakértője. Azt azonban hozzátette, hogy bár a szolgálatoknál többen tudhatnak arról, hogy egy adott társaságban beépített ember van, annak személyazonosságát legfeljebb néhány ember tudja, köztük az adott szolgálat főigazgatója és műveleti igazgatója is.

Az NBH a hivatásos munkatársak mellett százszámra alkalmaz alkalmi ügynököket is. Beszervezésükről, munkájukról, fizetségükről, a kapcsolattartásról érthetően semmilyen információt nem ad a Cég. Elvileg az is belefér a „szakmai munkába” - mondja a szakértő -, hogy a titkosszolgálatok kreálnak egy vagy több szélsőséges figurát, esetleg egy szervezetet, amely maga köré vonja az igazi szélsőségeseket, és így „mindenki képbe kerül”, és kontrollálhatóvá válik. Ezzel a módszerrel persze nemcsak hazai szolgálatok élhetnek, hanem akár ellenérdekelt országok vagy ellenérdekelt külföldi szervezetek is – mutat rá Várhalmi.

Megeshet, hogy egy személyt csak azért hoznak hírbe a szolgálatokkal, hogy a sajtót dezinformálják, vagy egy-egy csoportot bomlasszanak. Szélsőjobboldali körökben például a mai napig tartja magát az a vélemény, miszerint a mindössze néhány tagot számláló, ám ennek ellenére rövid időn belül országosan ismerté vált Magyar Jövő Csoport vezetője, Bácsfi Diána titkosszolgálati provokátor volt, akárcsak a kilencvenes években sokáig aktív, de végül a hatóságok „zaklatásai” elől egészen Ausztráliáig „menekülő” Szabó Albert. Utóbbi gyanú azért sem alaptalan, mert az NBH egyik évkönyvében elismerte, hogy korábban sikeresen beépült szélsőjobboldali csoportokba, hogy bomlassza azokat.

Téglák a tüntetők közt

Beépített embereket nemcsak a titkosszolgálat, de biztonsági cégek is gyakran alkalmaznak. Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, a köztelevízió védelmét ellátó In-Kal Security biztonsági cégnek az MTV ostromakor voltak a tüntetők között elvegyült emberei. Külön érdekesség, hogy az informátoroknak köszönhetően a biztonsági szolgálat emberei jóval az ostrom előtt értesítették a hatóságokat, köztük a rendőrséget, amely ennek ellenére sem volt képes megvédeni az épületet. A köztévé ostromával kapcsolatban máig számos kérdés megválaszolatlan maradt.
A radikálisok köreiben jelenleg a legismertebb „provokátornak” Kőrösi Imre volt „MSZMP-s vezetőt” tartják, aki 1970-ben valóban belépett a pártba, amiből aztán 1986-ban, a harmadik pártfegyelmije után – amiképpen az állami szakszervezetből 1979-ben – kilépett. Kőrösi 1990-ben az MDF színeiben szerzett parlamenti mandátumot, majd 1993 májusában átült a függetlenek közé, mert pártjából kizárták, ugyanis trágár szavakat vágott a privatizációs miniszterhez. Szintén provokatőrként van elkönyvelve a kommunista időkben még a kémelhárításnak dolgozó Kozenkay Jenő is. Ők a minap a Polgárok és Polgármesterek Szövetségének honlapján buzdítottak fegyveres ellenállásra. „A volt pártállami figura [Kőrösi Imre – a szerk.] egyébként október 23-án is fegyveres harcra biztatott, majd gyorsan lelécelt az Erzsébet hídtól, de érdekes módon ezután sem görbült haja szála. Kozenkay, Kőrösi és az őket támogató Magyar Világ [ez egy újság neve – a szerk.] célja – főnökeik megbízásából – láthatóan az is, hogy eleve megzavarják, lejárassák és szétzilálják az esetleg valóban alakulóban lévő, keményebb nemzeti ellenállást” – állítja a hatóságok által a zavargásokkal hírbe hozott kuruc.info, értetlenkedve, hogy Kőrösiék ellen miért nem lépnek fel a hatóságok. (Lapértesülés szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda figyeli a csoportot, egyelőre azonban nem indít eljárást a szervezet vezetői vagy tagjai ellen.)

Az október 23-i zavargások során valóban történtek furcsaságok. A hvg.hu tudósítói a Ferenciek terén szemtanúi voltak, hogy egy férfi hangosbeszélővel a kezében biztatta a tüntetőket, hogy vele együtt vonuljanak a Kossuth térre. „Most beszéltem telefonon a Kossuth tériekkel és Toroczkai Lacival, ők is csatlakoznak hozzánk” – kiabálta a bőrkabátos férfi, majd a néhány száz, maga köré toborzott tüntetővel a korzón át a Kossuth tér irányába indult. A Lánchídnál azonban váratlanul megállt és arra kérte „követőit”, hogy vonuljanak Sólyom László rezidenciája elé. A megzavarodott tömeg – nem értve a kialakult helyzetet – néhány perc elteltével végül feloszlott: voltak, aki a Kossuth térre mentek vagy a hídon maradtak tanácstalanul, mások visszaindultak a Ferenciek terére. A lényeg, hogy a tömeg nem maradt egyben.

Idén nyártól a Nemzetbiztonsági Hivatalt a kancelláriaminiszter, Szilvásy György irányítja, és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék felügyeli. A gyakorlatban azonban a bizottság előtt meghallgatott titkosszolgálati vezetők általában a szolgálatokat irányító miniszter által már megszűrt, úgymond „irányított információkat” osztanak meg a bizottság tagjaival.