Vannak ilyen egyszerű népek, a Völkischer Beobachter, sőt, kevesebbet emlegetett elődje Jezsenyegyelnyik VCsK, a Cseka hetilapja is ennek a típusnak az gondolati sémának tűnő állatközeli ösztöneit birizgálta.
Ez utóbbiról azt írja A kommuniztmus fekete könyve: "Dzserzsinszkíj újságot is kiadatott a vörös terror idején: a Jezsenyegyelnyik VCsK nyíltan azt a feladatot kapta, hogy dícsérje a politikai rendőrség érdemeit és szítsa "a tömegek jogos bosszúvágyát"."

(i) a nagymama csontsovány volt:" átszúrta a pergamenszáraz bőrt" tehát kissúlyú: egyszerűen nem hihető "az álmos nővérke úgy tette tisztába a nagymamát, hogy az leesett az ágyról."

még a kövérebb betegeket is el tud látni, szakszerű mozdulatokkal közepes termetű nővérke..ez az első, amit megtanítanak nekik

(ii) ha egy idős beteg leesett az ágyról, és csontsérülése lett: akkor az orvos és a nővér a börtönnel kacérkodik, ha nem vizsgálják meg..könnyen lehet halálos fejsérülése..amit alapos, műszeres vizsgálat nélkül nem lehet észrevenni

GERŐ Ernő (1898-1980)

a hálapénz atyja, emellett

Idézet:

---

..nem nehéz rájönni, hogy kik állnak az orvosellenes hangulat hátterében. Kik akarják lejáratni a siralmasan alulfizetett, de ennek ellenére tisztességgel helytálló orvosokat, a gyógyítók és betegek érdekeit egyaránt szem előtt tartó Magyar Orvosi Kamarát, kik gerjesztik a hálapénzes hisztériát. Kik akarják a betegeket az orvosok ellen fordítani, abban a reményben, hogy műhibás reformjukat a társadalom könnyebben lenyeli. Ostyába csomagolják a kanalas orvosságot.

---

"Még az 1950-es évek elején Gerő Ernő szavakban is megfogalmazta a hálapénz áldásos hatásait. Azóta létezik a hálapénz, aminek a mindenkori hatalom, legyen az bármilyen, nagyon sok hasznát vette, mert azt az orvostársadalmat – ezzel kézben lehetett tartani, ugyanakkor pedig közönséges megtakarítás is volt mindig a mindenkori gazdaságnak"

véletlen, h Kökény is ezzel revolverez..

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége etikai vizsgálatot kezdeményez az ellen a budapesti kórházigazgató ellen, aki a Financial Times (FT) elemzésében nyilatkozott a hálapénz ügyében - közölte az MTI-vel szerdán a kamara elnöke.

Éger István elmondta, hogy a Magyar Orvosi Kamara szerda délutáni elnökségi ülésén úgy döntött, etikai vizsgálatot kezdeményez az ellen a budapesti kórházigazgató ellen, aki a Financial Times keddi számában többek közt azt nyilatkozta, hogy az egészségügyi ellátás színvonala már most sem egységes, és a magas beosztású orvosok "csak a saját zsebüket bélelő rendszert védelmezik".
A MOK elnöke "sajnálatosnak" nevezte, hogy a brit üzleti lap nem kereste meg a kamarát, ellenben megszólaltatott egy kórházigazgatót, aki "dehonesztálóan" nyilatkozott az egész orvosi karról. Az FT keddi számában jelentette meg a hálapénz jelenségének magyarországi elemzését, amelyben megállapítják, hogy a "történelmi gyakorlattá vált" orvosi hálapénz a beutaló a jobb és gyorsabb ellátáshoz az elvileg ingyenes magyar egészségügyben. Az írás szerint a reformok útjában maguk az orvosok állnak, akik mindenképpen fenn akarják tartani ezt a szűk elitet jutalmazó rendszert, és ebben érdekelt a MOK is, amely a saját fennhatóságát és autonómiáját félti. A lap által idézett becslések szerint a magyarok évente összesen 50-100 milliárd forintot csúsztatnak az orvosok zsebébe, de az összeg több mint 81 százalékát az orvosok kevesebb mint húsz százaléka kapja.
Éger István elmondta: "nagyon súlyos és teljesen igaztalan vádakat fogalmaz meg ez az újságcikk, (...) durván és valótlanságokat állít (...), ezért helyreigazítást, vagy elleninterjút fogok ezzel kapcsolatban kérni, mert nagyon súlyosan érinti a kamara jó hírét."
Molnár Lajos, a budapesti Szent István Kórház főigazgatója, aki a Financial Times-nak nyilatkozott a hálapénz kérdéséről, az MTI megkeresésére elmondta: nem szokása újságcikkeket kommentálni, de véleményét - amit már más fórumokon is kifejtett - a hálapénz kérdéséről vállalja és fenntartja.

A Főváros Fidesz-MKDSZ frakciója tiltakozik a kirekesztő és társadalomra veszélyes tendencia ellen, amellyel a bizalomra épülő szakmák hitelességét akarják lejáratni baloldali politikusok. Molnár Lajos, a Szent István kórház főigazgatója, SZDSZ-es egészségügyi szakértő már januárban kétségbe vonta az orvostársadalom tisztességét a magyar sajtóban. A tegnapi nap folyamán azonban még messzebbre merészkedett, nyilatkozatával a nemzetközi sajtóban próbálta hazánk orvosait lejáratni.

A keddi Financial Times-ban Molnár Lajos azt állította, hogy a hálapénz rendszerét a magas beosztású orvosok nem akarják megszüntetni, mert "csak a saját zsebüket bélelő rendszert védelmezik".
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszólaló Molnár Lajos kórházigazgatót január 15-én a Fővárosi Közgyűlés Egészségügyi Bizottsága megrovásban részesítette a vezetése alatt álló intézmény kétes gazdálkodása miatt. A tisztességes orvosok védelmében kérjük Molnár Lajost, hogy önmaga anyagi helyzetéből kiindulva ne általánosítson.
Az jelenlegi egészségügyi szolgáltatás alacsony színvonaláért nem az orvosok, hanem a kormány, a kormánypártok és - a fővárosi kórházak vonatkozásában - Demszky Gábor a felelős, hiszen Budapesten az idén a kórházak működésére és betegellátásra 7-8 milliárd forinttal kevesebb jut.

Felszólítjuk Molnár Lajost, hogy kérjen bocsánatot tisztességes kollégáitól!

Kupper András
Fidesz-MKDSZ frakcióvezető

NOL • 2004. március 9. 10:56

GERŐ Ernő (1898-1980)

Terbegecen (ma: Szlovákia) született kiskereskedő családban. Apja földbérlő, majd vegyeskereskedő. A középiskola elvégzése után,

1914- Szocialista Ifjúmunkások Szövetség
1916 Bp-i Orvostudományi Egyet., tanulmányait nem fejezte be.
1918-tól KMP-tag
1919 Kommunista Ifjúmunkások Szövetség
jelentkezett a Vörös Hadseregbe, de a frontra nem került Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe menekült,a Landler-frakcióhoz csatlakozott.
a Kommunista Ifjúsági Szövetség irodájában dolgozott,
Szlovákiai és a Román Ifjúmunkás Szövetség létrehozásában tevékenykedett.
1922 Magyarországra küldik: kommunista szervezkedés irányítója
1923 máj tizenöt év börtönbüntetésre ítélik
1924-fogolycserével a Szovjetunióba kerül
1925-ben Franciaországba küldték az oda emigrált magyar kommunisták munkájának irányítására.
1928 Moszkva, Nemzetközi Lenin Iskola hallgató
1929 ugyanitt a magyar és francia szekciót vezette.
1931 Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságához került, és Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában végzett pártmunkát.
1939-1941 KMP-t képviseli Kommunista Internacionáléban.
1939-1941 az éj Hang szerkesztője.

Az Internacionálé feloszlatása után a Vörös Hadsereg kötelékébe került, az ellenséges hadseregek hátországában és a hadifoglyok között végzendő agitációs és propagandamunkát irányította.

1944 nov részt vett a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációval folytatott megbeszéléseken.
1944 dec Budapest a Nemzeti Főtanács tag
1945 feb ig (Rákosi hazatéréséig) KMP 1. embere, kv és pb tag
1945 vége: a miniszteriális és állampolitikai osztály irányító
1945 máj- a keresked. és közlekedésügyi miniszter
1945 nov 15- közlekedési miniszter
1948- MKP-SZDP PB-tag és a két párt egyesülését lebonyolító szervezőbizottsági tag
1949 MDP első kongresszusán az MDP KV Titkárság tag
1948. nov főtitkárhelyettes
1948 dec a pénzügyminiszter
1949 februárjáig közlekedésügyi miniszter is
1949 júniusában a Népgazdasági Tanács elnök
1949 MTA tiszteletbeli tagjává választotta.
1952 nov 14-én a Minisztertanács elnökhelyettes

1953. júniusi moszkvai tárgyalások után az MDP KV ülésén leváltották főtitkár-helyettesi posztjáról, de a PB-nek tagja maradt.
1954 jul-ig Nagy Imre-kormányban miniszterelnök-h és belügymin
1954 máj a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság tagja.

1954. júl végén az elnökletével megalakult a KV Gazdaságpol Biz, amely ettől kezdve a Nagy Imre-vonal gazdasági céljai elleni támadások politikai bázisául szolgált.

1956 júl első titkár Rákosi Mátyás helyett.
1956 okt 15-én pártdelegáció élén Jugoszláviába utazott, és csak október 23-án este érkezett vissza Budapestre.
1956 okt 23-án este rádióbeszédet mondott, majd telefonon kérte a szovjet csapatok beavatkozását Hruscsovtól.

A Budapestre érkezett Mikojan és Szuszlov javaslatára az MDP KV 1956. október 25-i ülésén leváltották első titkári posztjáról, és visszahívták minden testületi tagságából. Október 28-án családjával együtt Moszkvába szállították.

Az MSZMP IIB 1957 februárjában határozatot hozott arról, hogy öt évig nem térhet vissza Magyarországra.

"A család kérte az orvost, tegyen valamit, de az csak ugyanazokat a gyógyszereket írta fel, melyeket eddig is szedett, már ameddig le tudta nyelni őket. Újév reggelén az álmos nővérke úgy tette tisztába a nagymamát, hogy az leesett az ágyról. Akkorát sikoltott, hogy még a folyosó túlsó végén is hallották. A lánya és az unoka berohantak, felemelték a földről, és azonnal látták, hogy az egyik lába eltört, a csont csaknem átszúrta a pergamenszáraz bőrt. Azonnal hívták az orvost, aki megvonta a vállát: De hiszen az anyukát már így, törött lábbal hozták be! – állította szemrebbenés nélkül. A család könyörgésre fogta a dolgot: legalább adjanak erősebb fájdalomcsillapítót, esetleg morfiumot neki.

– Azt nem lehet – mondta a doktor –, ahhoz CT-vizsgálat kell. Az ünnepek alatt pedig a CT nem üzemel. De azért előjegyzésbe vette a nagymamát az ünnepek utánra.

Öt napig haldoklott a nagymama iszonyú kínok között, a lánya és az unokája sírtak a tehetetlenségtől. Törölgették a homlokát és simogatták a kezét, beszéltek is hozzá, de már nem válaszolt. Az ötödik napon vitték volna a CT-vizsgálatra, de már nem volt rá szükség. Reggelre meghalt.

Az ünnepek után megjelent a főorvos úr, lebarnulva, kipihenten. Ő állította ki a halotti bizonyítványt, gyorsan és készségesen, rémlett neki, hogy valami borítékot kapott a családtól, mielőtt elutazott.