Téma: "És lészen csillagfordulás megint...."
|
szikla |
Válasz | 2010. április 09. 14:26 | Sorszám: 14 |
Részlet "Hazánk siralmas állapota..." írásból.
|
|
szikla |
Válasz | 2010. április 09. 14:25 | Sorszám: 13 |
Ezt követően [Horn kormány idején] a privatizáció még jobban felgyorsult, a nemzeti vagyonvesztés fokozódott, a kapcsolati tőkével rendelkezők tovább gyarapodtak, gazdagodtak. A polgári ellenzék nem igen jutott szóhoz, közbelépni nem tudott. Így aztán jól degeszre tömhették zsebeiket a régi-új burzsoázia kiváltságos egyedei, a magukat egyre aktivizáló hálózati erőkkel szövetkezve, egybefonódva. Ennek újabb folyamánya lett a gazdasági-társadalmi hanyatlás és különféle megszorító intézkedéseket (B. csomag) kellett hozni a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében. Az ország adósságállománya is gyarapodott. A harmadik demokratikus parlamenti választások újabb kormányváltást hoztak 1998-ban, ismét a polgári, keresztény-konzervatív erők kerültek kormányzati pozícióba, erősen leromlott gazdaságot és üres kasszát örökölve. Nagy elszántsággal láttak munkához és mozgósítani tudták a különböző társadalmi civil szerveződéseket, közép- és kisvállalkozásokat, a különféle társadalom-és gazdaságfejlesztő program beindításával, elsősorban a családtámogatás, lakásépítés, vállalkozásélénkítés terén. Fejlődésnek indult a gazdaság, sok új létesítmény épült (Széchenyi terv), és még egy árvíz utáni lakás-újjáépítési program is megvalósult. Mindeközben az utódpárti funkcionáriusok (élcsapat) újburzsoáziája és az aktivizálódó hálózati egyének még jobban összefonódtak, és gazdasági hatalmukkal, százmillióikkal, milliárdjaikkal beépültek a baloldali pártvezetésbe, sajátos bájt kölcsönözve a proletár élcsapatnak. Akik aztán harcos ellenzékiként kígyót-békát, mindenféle hazugságot kiagyaltak a polgári-konzervatív kormányzat munkájára, a kormánytagok és a koalíciós polgári pártvezetők tevékenységét illetően. Természetesen ehhez minden támogatást megkaptak, mondhatni maximális támogatásban részesültek a balliberális kezekben lévő médiumoktól, túllicitálva az utódpártok balliberális élcsapatának minden hazug vádját. Ez az elementáris ballib-mediális össztűz természetesen hatott a félrevezetett, tájékozatlan proletárnak megmaradt tömegekre, hiszen a korábbi élcsapat tagjai beszéltek hozzájuk, a számukra megszokott, érthető nyelvezettel, retorikával. Nem sok jóval kecsegtetett a következő parlamenti választás, hiszen most már erős gazdasági, financiális bázis is párosult a balliberálisok aknamunkájához. Tudatos volt a balliberális milliárdosok beépülése az utódpártba és ezt elfogadták a különféle platformjaik, akik pedig baloldaliként definiálják magukat a mai napig is. Nemigen törődtek a milliárdos magántőke profitéhségével a dolgozók, a baloldali munkások terhére, kárára. A baloldali munkástömegeket minderről tájékoztathatták, felvilágosíthatták volna együtt érzően a baloldali értelmiségiek, s ez egyszersmind felveti a baloldali értelmiség árulását, mert ők igazán elmagyarázhatták volna (elmagyarázhatnák) a megszokott nyelvezettel a milliárdos burzsoá balliberális magántőke-tulajdonos profitéhségét és kizsákmányoló mivoltát. Továbbá a baloldali értelmiségieknek igazán ismerniük kell a szociáldemokrácia tényleges elveit, azt a szociáldemokráciát aminek deklarálni szeretné magát a lenini-sztálini-kádári terror tudományos szocializmusának bolsevik utódpártja, a Magyar Szocialista Párt. Igen, szeretné, mert már rájöttek, hogy a létezett szocializmus végérvényesen megbukott, és nem érzik jól magukat, még mindig a kádári szocializmus bőrében tetszelegve. Szociáldemokrata azonban nem lehet senki kinyilatkoztatással. A magyar történelmi munkásmozgalmi múltba ágyazódóan a szociáldemokráciának, és egy szociáldemokrata pártnak is megvannak a szerves történelmi hagyományai. Éppenséggel ezt a szervesen fejlődni képes magyar szociáldemokrata létet verték szét a kommunisták, akiknek utódpártja a mára szégyellni való MSZP. Tehát súlyos árulásban vétkesek a baloldali értelmiségiek a baloldali munkástömegekkel szemben, amikor nem leplezik (nem leplezték) le az utódpárt MSZP, milliárdos bolsevik élcsapatának nemzetrontó rémuralmát. A baloldali értelmiségnek azon kellene munkálkodni, hogy visszaállítsák a magyar munkásmozgalmi múltból szervesen hagyományozódó történelmi Szociáldemokrata Pártot, és megerősítsék azt, elsőként az elrabolt vagyonának visszajuttatásával, amelyet az utódpárt élvez, bitorol. Továbbá rehabilitálni kellene a régi meghurcolt, elüldözött szociáldemokrata vezetőket a magukat baloldalinak mondó kommunista utódpárti bolsevik, milliárdos élcsapat elmarasztalásával. Így érkeztünk el a 2002-es demokratikus parlamenti választáshoz a milliárdos balliberálisok által kézben tartott és lefizetett ballib-médiumok elementáris össztüze közepette, amelyet a polgári, keresztény-konzervatív kormányzati erőkre és képviselőikre zúdítottak. A kormányzati koalíció tagjai és a koalíciós pártok képviselői pedig eléggé meghunyászkodva, csendes modorban elviselték a szitkozódásokat arra alapozva, hogy mégis csak értékeli majd, és saját bőrükön is érzik a választó polgárok a polgári kormány erőfeszítéseit és elért eredményeit. Nem gondoltak a ballib-médiumok által minduntalan sulykolt hazugságáradat valóságos célba jutásával, amelyek a sajátságos nyelvezettel bizony termékeny talajba jutottak a megtévesztett, félrevezetett proletárnak megmaradt munkástömegekben, hiszen a korábbi élcsapat szólt hozzájuk a megszokott nyelven. És hát a gyűlöletbeszéd fogalomkörét is bőségesen kimerítették, de hát ők értenek ehhez a legjobban, természetesen a másik oldal képviselőit rágalmazzák ezzel minduntalan. A magyar ember jogosan gyűlöli a nemzetellenes, bolsevik-balliberális ideológiákat, nézeteket személyektől függetlenül. Itt nem gyűlölet-beszédről van szó, hanem a magyarellenes gonoszság és gazság (gazemberség), a magyar nemzeti értékek és érdekek ócsárlását, semmibe vételét hirdető és képviselő nézetekről, ideológiákról. Ezen ideológiák számára a nemzet nem értékkategória. Nemzeti identitásunk, nemzeti önérzetünk számára káros, gonosz és rossz, ócsárló nézeteket, ideológiákat jogunk és kötelességünk gyűlölni. Ezen nézetek képviselőit jogosan vetjük meg, és főképpen szánalmat érzünk irántuk, elsősorban akkor ha e hazában élőkről van szó. A balliberális, bolsevik globál-internacionalisták gyűlöletbeszédeikben pedig ténylegesen a magyarságot gyűlölik (mi sokkal jobban tudunk gyűlölni – mondják), és nem valamilyen ideológiát, mivel a magyarság-eszmény, a magyar haza szeretete nem ideológia, hanem nemzetmegtartó erő. A magyarság viszont – a hazát szerető, a nemzeti értékeket és érdekeket védő emberek – a mocskolódó, rút és gonosz, a nemzetükre, hazájukra káros nézeteket, ideológiákat jogosan gyűlölnek a nemzeti új progresszió jegyében. A magyarságot mocskoló, gyűlölködő ideológiák szekértolói, képviseletükbe szegődött egyének pedig maguk tehetnek arról, hogy nem tudnak felhagyni magyarsággyűlöletükkel, amiért kiérdemlik a nemzet megvetését és egyben szánalmát is. A bolsevik, balliberális eszmeiséget képviselő baloldaliak igen is gátlástalanul rárontanak népükre, Magyarország népére, ha csak tehetik. És hát merik és teszik is szorgalmasan, folyamatosan. Ebben maximális segítséget, muníciót kapnak a balliberális médiától és ezek működését támogató hasonló szellemiséget képviselő milliárdosoktól, a milliárdos bolsevik élcsapattól. Ebben az az igazán megdöbbentő, – ezt érdemes végiggondolni – hogy a magyar nép munkája által képződő búsás jövedelmeik egy részét a magyar nemzet gyalázására, a magyar eszmeiség ócsárlására, a magyar értékek szüntelen semmibe vételére fordítják (fordíthatják!) a médián keresztül a félművelt és a magyar kultúrát, műveltséget valamint a magyar hazaszeretetet megvető szószólók, képviselők által. A polgári kormánykoalíció párjainak vezetői még azt a hibát is elkövették, hogy a balliberális ellenzéket elfogadták igazi baloldali pólusként és nagy erőként feltűntetve őket, mintegy lovat adtak választóik alá: hát persze, igen, mi vagyunk a baloldali erő. Mi más lehetett az eredmény, másodszor is visszajött az utódpárt élcsapata 2002-ben, most már teljes gazdasági fegyverzettel, amelyet hamarosan még bővített is, egy kényszerűen elviselt puccsal, további milliárdosokat bevonva az úgynevezett baloldali kormányba. A polgári ellenzéknek fel kellett volna figyelni arra, hogy ezek a milliárdos elvtárs-urak (harsogva az internacionálét) most már nagyon együttműködnek a globalizált nagytőkével, és minden támogatást meg is kapnak tőlük, természetesen nem önzetlenül, és következésképpen megvalósult a nagyfokú eladósodás, amelyet a balliberális médiumok segítségével szépen el tudtak adni választóiknak a megszokott módon. Sőt a ballib-médiumok beleerősítettek, most már személyiségükben is egyre durvábban és intenzívebben támadták a polgári-konzervatív politikusokat, bízva abban, hogy gyalázkodásaikkal, mocskolódásaikkal továbbra is termékeny talajra találnak eddigi választóikban. A polgári, keresztény-konzervatív (nemzeti) ellenzék vezető pártja részben észlelve a veszélyt, szélesebb alapokra helyezte bázisát, létrehozva egy szövetséget, a Fidesz Magyar Polgári Szövetséget. Erre nagy szükség volt, kellettek a polgári körök, a különböző szövetségi platformok. Azonban a létrejött formai keretek köré nem tudott szervesen bővülni, kifejlődni a tartalmi bázis, elsősorban az intenzíven, agresszíven szüntelen támadó és mocskolódó kormányzati tényezőkkel kényszerűen megvívandó csaták miatt, hiszen a kormány az ellenzék ellenzékét játszotta. Ezzel terelte el a figyelmet a gyenge színvonalú hiányos és káros kormányzati tevékenységről." ...[(2006.04.24.)]
|
|
szikla |
Válasz | 2010. április 06. 10:29 | Sorszám: 12 |
Már többször leírtam. Orbán Viktor 2-3 beszédében is kitért azon elgondolásomra, hogy "nemzeti maximum kell." --Az erős Magyarországnak nemzeti maximumra van szüksége... --Nemzeti minimumon csak túlélni lehet... --Nemzeti maximum kell, mert nemzeti minimumon csak vegetálni lehet... De a párton nem akadt senki társa akivel/akikkel ezt tovább tudták volna gondolni. Itt tartunk...
|
|
|
cserkesz |
Válasz | 2010. április 01. 13:50 | Sorszám: 11 |
"Kizárt a párt" címmel jelent meg Lengyel László könyve erről az esetről.
|
|
|
Medi |
Válasz | 2010. április 01. 12:00 | Sorszám: 10 |
Reménykedem, mert ma a nemzetközi helyzet sem olyan, mint húsz évvel ezelőtt. Sokat változtak az erőviszonyok. Remélem előnyünkre.
|
|
|
Nyúl Béla |
Válasz | 2010. április 01. 11:59 | Sorszám: 9 |
Valamint Bihari Mihállyal (na, ő a legkülönb a "négyek bandájából") és Király Zoltánnal együtt. Bíróra visszatérve: Miután Antall nagyjából egyetlen helyes pártvezetői döntésével kivágta az MDF-ből,ez az unalmas pozsgayista bürokrata és népi káder azóta kígyót-békát okád a szerencsétlen pancser múzeumigazgatóra, aki már régóta porrá lett.
|
|
|
Medi |
Válasz | 2010. április 01. 11:58 | Sorszám: 8 |
Nem zárták ki. Nézd meg, elmondja, hogy történt.
|
|
|
Medi |
Válasz | 2010. április 01. 11:58 | Sorszám: 7 |
Megtaláltam. Pár napja volt. Vámos vendége Bíró Zoltán irodalomtörténész, M.Kiss Sándor és Tamáska Péter történészek. Pont erről az időszakról beszélnek. 20 perc után Bíró el is mondja. http://tdyweb.wbteam.com/Kiut0327.htm
|
|
cserkesz |
Válasz | 2010. április 01. 11:37 | Sorszám: 6 |
Ez az a Bíró Zoltán, akit Lengyel Lászlóval és társaival "kizárt a párt"? A baj csak az, hogy mindenki beszél, beszél, ... Nem hiszem, hogy a Fidesz kormány majd lépni mer, és marad a hiányérzet, a méreg. Ráadásul ők továbbra is bűntetlenül szidhatnak bennünket rasszistának, nacionalistának, antiszemitának, meg amit csak akarnak.:-(((
|
|
|
Medi |
Válasz | 2010. április 01. 11:03 | Sorszám: 5 |
Naná, hogy szükség van. A témaindító írásodra 1-2 hete volt egy műsor az Echo TV-ben, ahol a történészek elmondták, mi is történt Antall József kormányra kerülésekor. Bíró Zoltán volt az egyik vendég. Alkut kötött, mert megzsarolták. Pontosan nem tudom elmondani, de az archívumban megtalálható, talán a teddyn is még.
|
|
|
cserkesz |
Válasz | 2010. április 01. 10:44 | Sorszám: 4 |
Üdvözöllek, viszont!! Attól félek, hogy csak minimális változás következik. S ennek sok oka van. Túl sokat vár a nemzeti sorskérdések iránt fogékony ember az új kormánytól. Sok volt már, hosszú volt a sötétség. De 2 - 3 év múlva fenyeget a veszély, hogy kijelentsék: nem ezt vártam, megint csalódnom kellett. És, akkor mi lesz?
|
|
|
szikla |
Válasz | 2010. március 31. 22:14 | Sorszám: 3 |
"Hazánk siralmas állapota..." [...] A Fidesz Magyar Polgári Szövetség bizonyára egyre határozottabban rá áll arra az útra , amely egyértelmű céllá tűzi ki egy nemzeti kormány folyamatos működését. Ezt szolgálja majd a strukturális és tartalmi bővülése, fejlesztése is. A Fidesz-KDNP együttműködés is tovább erősödik, a nemzeti oldal kétharmados parlamenti többségének elérését nem tévesztve szem elől. Egy lényeges szempontot itt felvetnék. Fel kell hagyni az eddigi sokat erőltetett nemzeti minimum hangoztatásával és határozottan a nemzeti maximum programját kell megalkotni a szövetségek együttműködése során., hiszen végveszélyben van a magyar nemzet gazdasági, kulturális és lelki identitása. Maximális erőfeszítésekre van szükség nemzetünk életerejének fokozása és demográfiai hanyatlásának megállítása érdekében. Mindehhez pedig szükség lesz a létrejövő egyéb kisebb-nagyobb polgári, keresztény-konzervatív szövetségek folyamatos együttműködésére. A nemzeti, keresztény-konzervatív oldal kétharmados parlamenti többsége felvetheti majd egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását is a Magyar Köztársaság új alkotmányának megalkotása, valamint a parlamenti alsóház és felsőház életre hívása érdekében. Az új magyar alkotmány külön passzusának kell tartalmazni a magyar érdekek, magyar értékek és a nemzeti jelképek ellenében, sérelmére elkövetett bűntényi tényállás megállapítását. Ez a mi közös dolgunk 2010-ig az eshetőségeket számba véve. (Budapest, 2006. április 24.)
|
|
szikla |
Válasz | 2010. március 31. 21:04 | Sorszám: 2 |
Üdvözöllek 'cserkesz' Nemzeti Maximum kell!
|
|
|
cserkesz |
Válasz | 2010. március 31. 15:55 | Sorszám: 1 |
Vajon szükséges-e a kommunisták bűneit feltárni, bemutatni a következő korosztályoknak. Legalább megnevezni a bűnösöket, elrettentésül, tanulságul, hogy mivé zülleszthet a politika egy társadalmat, „hisz az ember az állatok alja”. Vagy hagyjuk a 45-ben megerőszakoltakat, az 50-52-ben üldözötteket, az 56-ben legyilkoltakat, a forradalom után (is) Szovjetunióba hurcoltakat, a módszerváltásig megkülönböztetetteket, az elüldözött szakembereket, az 1963-ig megbélyegzett gyerekeket, az elrabolt vagyonokat? Oldják meg magukban a testi, lelki, anyagi gondjaikat, csak ne szövegeljenek, ne hangoskodjanak? Miközben a Parlamentben ellenforradalomnak merik nevezni szabadságharcunkat. És ránk szólhatnak a bűnösök, hogy most már aztán ne kommunistázzunk. Elmaradt az igazságtétel és a nagyapák, apák sérelmeit dühös fiaiak viszik tovább. Addig nincs megnyugvás, amíg tisztességesen le nem zárjuk a múltat. Addig, időről-időre radikális fiatalok lépnek őseik nyomába és követelik az igazságot. Talán sokan nem is tudják a konkrét eseteket, a valós számokat, az áldozatok korát, nemét, vallását….. Csak azt tudják, hogy becsülettel élő és dolgozó rokonaikat, ismerőseiket galád igazságtalanság érte a kommunisták részéről és, akik ma is szegények, szavuk sem tudják felemelni. És látják, hogy az ávó-s nagypapa, volt téeszelnök fia elprivatizált, amit csak lehet és mai is megbecsült, befolyásos, tekintélyes ember, minden köztudott galádság ellenére. Mindenki tud a környezetéből számos példát mondani. Csak az a kérdés, hogy mi legyen. Kapirgáljuk meg csak az elmúlt 8 évet, vagy legyen elszámoltatás a sorsforduló idejétől. Tanuljunk a zsidóktól, vagy puha gerinccel éljünk tovább, várva arra, hogy valaki, egyszer elhozza nekünk a megnyugvást. Az új kormány sokat tehet a zaklatott társadalom, legalább lelki, szellemi egyensúlyáért. Kérdés, hogy akar-e. Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Most, a következő „csillagfordulás” idején.
|
|
|
cserkesz |
Válasz | 2010. március 31. 15:54 | Sorszám: 0 |
„És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat.” ????Széchenyi Kinga: Megbélyegzettek „Mi történt kitelepítések és egyéb meghurcolások még elő irányítóival, végrehajtóival a rendszerváltozás után? Ha egyetlen szóval válaszolok a kérdésre, akkor az igazságnak megfelelően azt kell mondanom, hogy semmi. A rendszerváltozás után nem volt semmilyen számonkérés, semmiféle elszámolás, a bűnök hivatalos megnevezése, nem, távolították el állásukból a még pozícióban levő tetteseket, nem szabtak határt annak, hogy legalább egy ideig, vagy akár végleg ne kerülhessenek fontos, magasrangú, felelős állásokba. Vagyonukhoz, amelyet korábban kétes körülmények között szereztek, magasabb nyugdíjukhoz nem nyúlt senki. Mindez következett a rendszerváltás békés voltából, a Nyugat akkori elvárásaiból és a kommunista rendszerekkel szemben mutatott elnéző voltából. Következett abból is, hogy a társadalom nagy része és a rendszerváltó politikusok sem akartak újabb félelemmel teli időszakot, meg akarták szakítani a leszámolások időszakait, annak ellenére, hogy sokan tudtak a diktatúra intézményesített terrorjáról. Ugyanúgy, mint más életbevágó problémák esetében, ebben a vonatkozásban sem volt igazi társadalmi vita, fel sem vetődött megegyezés a teendőkről, és tisztázó, az áldozatok, elszenvedők szempontjából oly fontos, lelki gyógyulást eredményező megbeszélésekről sem. Így elmondható, hogy az igazságtevés elmaradt, a tettesek következmények nélkül élhetnek tovább. Ennek hatásait, főként negatív erkölcsi hatását, sokáig fogja a társadalom érezni. A csend (a bűnökről) valójában a hatalom megszerzéséért, megtartásáért foggal-körömmel harcoló régi rezsim vezetőinek és követőinek az érdeke. Ma már az is megállapítható, hogy a rendszerváltás előnyeit, például a privatizációt épp az előző rendszer egyes vezetői és annak fiatal káderei használták és használják ki máig is jól kiépített kapcsolatrendszerük segítségével.” „Hát miféle szerzet vagyok, hogy fölkelek, élek, vagyok, ágyat vetek, ajtót nyitok, nem értem, miért nem ordítok?” /Zelk Zoltán/
|
|
|
|