Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » A Mogiljevics dosszié (4. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: A Mogiljevics dosszié
Mercurius
  Válasz | 2003. december 07. 06:33 | Sorszám: 14
Közben megtaláltam az eredtit, ahonnan az előző idézet:

RUSSIAN LAW ENFORCEMENT TAKES AIM AT MONEY LAUNDERING. Russian law enforcement agencies have announced that they are prosecuting thirty-seven criminal cases involving money laundering carried out by what a Russian newspaper described today as "a good half of Russia's largest companies and enterprises," including oil companies, alcohol producers and grain trading companies. The paper quoted officials from Moscow's police and special anti-organized crime unit as saying that the heads of one offshore bank, International Cassaf Bank Corporation, were involved laundering more than US$300 million abroad. The bank, which is registered on the Pacific island of Nauru, reportedly used a number of complex schemes to launder money on behalf of a number of leading Russian corporations, including Rosvooruzhenie, Russia's state arms exporting agency. According to investigators, at least US$30 million in "dirty" money passed through Cassaf Bank's accounts each month. One laundering scheme involved that bank's correspondent accounts in three Russian banks--Atlant-bank, Rossissky Kredit bank and MDM bank--in Switzerland's Inter-Maritime Bank and in the Bank of New York (BONY), among others. MDM bank has been associated in the Russian press with Aleksandr Mamut, reportedly a key Kremlin insider, while BONY has been at the center of a scandal involving alleged Russian money laundering. [b]Today's report cites unnamed Russian special services officials as saying that during their investigations of these cases, they found "confirmation of practically all the accusations made earlier in the West" concerning Russian money laundering (Vremya novosti, August 7).

The fact that a Nauru-registered bank is at the center of this new money laundering scandal is not surprising: Late last year, [b]Viktor Melnikov, deputy chairman of Russia's Central Bank, told the Washington Post that US$70 billion was transferred in 1998 from Russian banks to the accounts of banks chartered on Nauru (see the Monitor, October 29, 1999). Earlier this year, in response to charges that it had become a laundering center for "dirty" Russian money, Nauru announced it would review its banking system (Moscow Times, February 10). During the Group of Seven meeting in Japan in July, the leading industrialized nations announced they would take tough new measures against money laundering and might cut off banking relations with some offending countries. The previous month, the G-7's Financial Action Task Force put both Nauru and Russia on a list of financial centers deemed "uncooperative" in the fight against money laundering (Moscow Times, July 11).

This latest scandal comes on the heels of allegations that money from the IMF's US$4.8 billion "stabilization credit" to Russia in the summer of 1998 was diverted to various banks, including BONY (see the Monitor, July 17, 25, 31). Last week, Mlada fronta DNES, the largest-circulation daily newspaper in the Czech Republic, reported that the Czech law enforcement authorities had evidence that money from the IMF credit was laundered in American banks. The paper quoted unnamed Czech counterintelligence officials as saying that last summer they discovered a network of questionable financial transactions between BONY and the Prague affiliates of Komercni Banka and Invedticni a postovni banka, and that these transactions turned out to be part of an operation to launder IMF money bound for Russia. The Czech authorities reportedly informed the FBI of their findings. The Czech paper, quoting sources in the Czech police, reported that funds were still being moved between BONY and accounts in Czech banks belonging to Russian citizens. The article linked the money laundering activities involving the Czech banks with Semyon Mogilevich, an alleged Russian mobster who reportedly laundered money through BONY (Russian agencies, August 3; see also the Monitor, August 27, October 6, 1999). Mogilevich was deported from the Czech Republic in 1995, after which he reportedly he began operating out of Budapest. Earlier this year, an interview with Moskovskie novosti, he denied all the allegations against him, saying he was simply a wheat trader (see the Monitor, February 22).

Mercurius
  Válasz | 2003. december 07. 06:05 | Sorszám: 13
Szeva cseh pénzmosó bankja megvan, talán ezen el lehet indúlni.
http://www.cdi.org/russia/johnson/4444.html

This latest scandal comes on the heels of allegations that money from the
IMF's US$4.8 billion "stabilization credit" to Russia in the summer of 1998
was diverted to various banks, including BONY (see the Monitor, July 17,
25, 31). Last week, Mlada fronta DNES, the largest-circulation daily
newspaper in the Czech Republic, reported that the Czech law enforcement
authorities had evidence that money from the IMF credit was laundered in
American banks. The paper quoted unnamed Czech counterintelligence
officials as saying that last summer they discovered a network of
questionable financial transactions between BONY and the Prague affiliates
of Komercni Banka and Invedticni a postovni banka, and that these
transactions turned out to be part of an operation to launder IMF money
bound for Russia. The Czech authorities reportedly informed the FBI of
their findings. The Czech paper, quoting sources in the Czech police,
reported that funds were still being moved between BONY and accounts in
Czech banks belonging to Russian citizens. The article linked the money
laundering activities involving the Czech banks with Semyon Mogilevich, an
alleged Russian mobster who reportedly laundered money through BONY
(Russian agencies, August 3; see also the Monitor, August 27, October 6,
1999). Mogilevich was deported from the Czech Republic in 1995, after which
he reportedly he began operating out of Budapest. Earlier this year, an
interview with Moskovskie novosti, he denied all the allegations against
him, saying he was simply a wheat trader (see the Monitor, February 22).

Mercurius
  Válasz | 2003. december 07. 04:14 | Sorszám: 12
Szeva bácsi híveit kapták el

Blikk, 2003-11-06

Budapest - Szemjon Mogiljevics, azaz Szeva bácsi embereit kapták el múlt héten az FBI különleges ügynökei és a terrorelhárító kommandó tagjai. Szevát tavaly óta nemzetközi elfogatóparanccsal keresik az amerikaiak, közölték tegnap az FBI-ORFK közös sajtótájékoztatóján.



Az FBI-aktában található egyik fotón Szeva bácsi látható, „baráti” társaságban
Mihail G. ukrán-izraeli-görög állampolgár és három, ukrán, orosz, grúz, illetve egy magyar társa 2000-től zsarolt legalább tíz Budapesten kereskedő oroszt. Havonta 1000-3500 dollárt követeltek tőlük. Győri Tibor, az ORFK FBI-jal együttműködő egységének parancsnoka szerint az itthon és külföldön megzsaroltak száma elérheti akár az ezret, a védelmi pénz pedig a 8-10 millió dollárt is. A csoport elleni főbb bizonyítékokat az FBI titkos ügynökei szerezték be itthon és külföldön, így Oroszországban is. Győri elmondta: Mihail G. az orosz maffia egyik vezetőjével, Szemjon Mogiljeviccsel állt szoros kapcsolatban. A csoport budapesti támaszpontja az egykori Conti Car Malorinser autószalon volt.
Zsombok György, az ORFK FBEI-főosztályvezetője közölte: az FBEI-FBI különleges csoport fő feladata a szláv anyanyelvû maffiák elleni harc. 2000-ben azért hozták létre a csoportot, mert a Szemjon Mogiljevicshez kapcsolódó és az YBM-Magnex-féle több százmillió dolláros amerikai pénzmosás szálai Philadelphiából Budapestre vezettek.
A Vörös Maffia most lebuktatott csoportját jelenleg még csak bűnszervezetben elkövetett zsarolással gyanúsítják. Szeva bácsi e pillanatban még nem kapcsolódik a konkrét ügyhöz. A lebukott csoport több százmillió dolláros pénzmosótevékenységét még vizsgálják.

Robin Gazawi különleges ügynök, az FBI eurázsiai részlegének egyik vezetője szerint 1995-től Mogiljevics a budapesti főhadiszállásról irányította az USA-ellenes maffiaakcióit. Ellene 2002-ben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, és az YBM Magnexhez kapcsolódó, több százmillió dolláros részvénycsalás miatt. Mogiljevics a Vörös Maffia szolncevoi csapatának egyik vezetője.

Szemán László

Mercurius
  Válasz | 2003. december 07. 03:38 | Sorszám: 11
Az is érdekes, hogy miközben a világ számos rendörsége talált bizonyítékokat Szeva ellen. Tonhauser, akinek az orra elött volt, váltig állítja, hogy ő nem látott semmit, pedig nagyon figyelte.

Szikora Márton

Szeva és a The Bank of New York
Budapesti vállalkozót üldöz a CIA

Az orosz szervezett bűnözés több milliárd dollár nagyságrendű pénzmosási akciója ügyében nyomoznak az amerikai hatóságok. A Bank of New York-on keresztül áramló orosz pénzek vélhetően a Szemjon Mogiljevics vezette „vörös maffia” illegális ügyleteiből származnak. Az ügy szálai Magyarországra is elvezetnek, ahol a Szeva néven ismert orosz üzletembernek a legutóbbi ideig a főhadiszállása volt – állítják az amerikai bűnüldöző szervek. Összeállításunk a The New York Times cikksorozata alapján készült.


Vizsgálják az amerikai bankot. Átmenő forgalom

A tavalyi év októberétől idén márciusig akár tízmilliárd dollár is keresztülfolyt a neves amerikai banknak egyik bankszámláján, amelyet egy bizonyos Benex nevű cég nyitott. A Benex kapcsolatban áll Mogiljeviccsel, az orosz szervezett bűnözés egyik feltételezett keresztapjával. Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb méretű pénzmosási akciója után nyomoznak az illetékesek. A Benex cég számláján szokatlan gyorsasággal óriási összegek vándoroltak keresztül, amelyet a banknak jelentenie kellett volna a hatóságoknak, de ez nem történt meg, amiért a bank két vezető beosztású munkatársát a múlt héten felfüggesztették állásából. Natasa Gurfinkel Kagalovszki, aki a bank New York-i központjában dolgozott, és Lucy Edwards, a londoni fiók munkatársa – a rendőrség szerint – valószínűleg összejátszott a pénzmosókkal. A két orosz származású nő a hetvenes években telepedett le az Egyesült Államokban, ahol idővel megkapták az amerikai állampolgárságot, majd mindketten orosz férfiakhoz mentek feleségül. A vizsgálatok tárgyát képező Benex-számla Lucy Edwards férjének, Peter Berlinnek a tulajdona. A Benex kapcsolatban áll a philadelphiai székhelyű YBM Magnex nevű Mogiljevics-céggel is, amely ellen jelenleg részvénycsalás miatt nyomoznak.

Keresztapák a kanadai értéktőzsdén

A brit bűnüldöző szervek már évek óta szemmel tartják az orosz szervezett bűnözés pénzmosó akcióit Nagy-Britanniában. A vizsgálatok középpontjában álló Szemjon Mogiljevicset az amerikai napilap információi szerint egy brit titkosított jelentés „a világ egyik legbefolyásosabb bűnözőjének” állítja, akinek személyes vagyona százmillió dollár. Pénzét elsősorban fegyver-, illetve kábítószer-kereskedelemből és prostitúcióból szerezte, amelyet évekkel ezelőtt egy angol bankon keresztül próbált tisztára mosni.
Az angolok 1995-ben véget vetettek ottani tevékenységének. Ezután Mogiljevics új vállalkozásba kezd: a YBM Magnex nevű vállalatát a kanadai értéktőzsdén jegyezteti, részvényeit Észak-Amerika-szerte veszik a gyanútlan befektetők. A vállalat főbb profiljai közé tartozik, hogy ipari mágneseket gyárt egy magyarországi gyárban, illetve kőolajjal kereskedik. Két prominens amerikai könyvvizsgáló cég is átvilágítja, rendre jelennek meg a jól hangzó éves jelentések, sőt még saját web-oldalt is fenntart. Mindez azonban nem más, mint egy remekül álcázott óriási pénzmosó üzem – vélik az amerikai ügyészek, akik szerint ez az első leleplezett eset, amikor az orosz maffia betört a nagymértékben szabályozott amerikai pénzügyi piacra. A YBM cég jogászai egy vádpontban ismerik el bűnösségüket, a folytatódó kivizsgálás során pedig arra próbálnak majd fényt deríteni, hogy Mogiljevicsnek és társainak milyen konkrét szerepe volt a vállalat létrehozásában és üzemeltetésében.
A Nagy-Britanniában történt lebukás és a mostani amerikai leleplezés közötti három évben a YBM 114 millió kanadai dollárra tett szert a kanadai pénzpiacokon. A cég részvényei kelendőek voltak, és már tervbe vették, hogy az egyesült államokbeli Nasdaq tőzsdei mutatóban is jegyzik a vállalatot. Bár a társaságnak voltak valós eladásai, a jelentésekbe belekerültek nem létező partnerekkel kötött üzletek is, illetve a vállalat ellátói között több Mogiljevicshez tartozó cég szerepelt – állapítják meg a vizsgálat kezdeti szakaszában.

Szeva és a magyar fegyveripar

Szemjon Mogiljevics tevékenységeit először egy amerikai hetilap, a The Village Voice szellőztette meg 1998 májusában (Hetek, 1998. június 29.), az amerikai Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI) és az izraeli hírszerzés Mogiljevicsről készített titkos jelentéseire támaszkodva. Az amerikai és európai titkosszolgálatok már hoszszabb ideje figyelték az ukrán származású, de izraeli állampolgársággal is rendelkező keresztapát. A The New York Times értesülése szerint a Budapesten élő Mogiljevics telefonbeszélgetéseit a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is lehallgatta. Így tudták meg, hogy a férfi tavaly százezer dollárért megrendelte Robert Friedman amerikai újságíró meggyilkolását, aki a Voice-ban cikket közölt Mogiljevicsről.
A The New York Times szerint legbefolyásosabb gengszternek tartott férfi kisstílű rablásokkal és pénzhamisítással kezdte pályafutását. A hetvenes években figyeltek fel rá az akkor még szovjet hatóságok. A nyolcvanas években a Szovjetunióból kivándorló zsidók műkincseit, ékszereit szerezte meg csalással, azt ígérve nekik, hogy értéktárgyaikat, miután olcsón megvásárolta tőlük, jó áron értékesítteti, és a pénzt utánuk küldi Izraelbe, illetve Amerikába.
A Szovjetunió összeomlása után Mogiljevics Budapestre telepítette főhadiszállását, és ügyleteit a Black and White Club nevű sztriptízbárból irányította – állítják európai és amerikai titkosszolgálati jelentések. A kilencvenes évek eleje óta tartózkodott Magyarországon, ahol a bűnüldöző szervek legnagyobb megrökönyödésére legálisan felvásárolta a magyar fegyveripar jelentős részét. A megvásárolt vállalatok között a Magnex 2000 mágnesgyár, a Digép Általános Gépgyár és az aknavetőket és légvédelmi elhárító eszközöket gyártó Army Coop szerepel.
1994-ben engedélyt vásárolt a fegyverek adásvételére. Egyik tipikus üzletének keretében Mogiljevics két moszkvai illetőségű társával 20 millió dollár értékben vásárolt meg orosz tábornokoktól a volt NDK területéről származó nehézfegyvereket. A föld-levegő rakétákat és felfegyverzett páncélos szállító járműveket ezután Irakban, Iránban és Jugoszláviában értékesítette.

Fehérgalléros akció

Mogiljevics korábbi vállalatát, az Arigon céget 1991-ben hozta létre az adóparadicsomként ismert angliai Channel Islandsen. Bonyolult tranzakciók révén a YBM Magnex végül is az Arigon tulajdonába került. A kanadai részvénykibocsátásokat segítendő, Mogiljevics 2,4 millió dollárt utalt át az Arigon számlájáról a YBM-ére.
Mogiljevics „profizmusát” mutatja, hogy csak a magasan képzett emberekben bízik meg. Ő maga a lvovi egyetemen diplomázott közgazdászként, a YBM-et igazgató egyik bizalmasa pedig Jacob Bogatin, aki fémkohászatból doktorált a Volgográdi Állami Egyetemen. 1996-ban, mikor a YBM „rekord eladásokról és nyereségről” számolt be, a Parente, Randolph, Orlando, Carey & Associates nevű könyvvizsgáló cégek tekintettek bele a vállalat dokumentációiba, majd megállapították, hogy azok „minden anyagi tekintetben megfelelőek”. 1997 nyarán, mielőtt a YBM újabb részvénykibocsátásokat hajtott volna végre, az Ontario tartománybeli értékpapír-felügyelő bizottság felkérte a Deloitte & Touche könyvvizsgáló céget egy „nagy kockázatú” átvilágításra. Ez az értékpapír-felügyeletnél annyit jelent, hogy a monetáris hatóságok gyanakvása miatt a vizsgálatot végző cégnek nagyobb odafigyelést és alaposságot kell alkalmaznia. Ez a vizsgálat sem talált semmi kivetnivalót a YBM-nél.
Nem jártak ilyen szerencsével a harmadik könyvvizsgálóval, a Miller & Tate nevű céggel, amelyhez a YBM a kanadai hatóságok ismételt gyanakvása miatt fordult pozitív ajánlásért. Az ötvenoldalas tanulmány szavai szerint a YBM „pénzmosással és szokatlan tranzakciókkal” hozható összefüggésbe. A furcsa ügyletek középpontjában egy bizonyos United Trade nevű vállalat áll. A cég egy másik adóparadicsomba, a Kajmán-szigetekre települt, vezetője pedig Igor Fisherman, aki egyébként vezető tisztségviselő a YBM-nél is. Fisherman az Ufai Állami Egyetemen végzett matematikusként a volt Szovjetunióban, a nyolcvanas évek végén költözött Amerikába, majd megkapta az állampolgárságot is – most a bűncselekmények egyik gyanúsítottja.
Litvániából egy alkalommal 3,2 millió dollárt utaltak át egy magyarországi United Trade bankszámlára, ezt azután gyorsan továbbították hat, látszólag nem azonos számlára, amelyeket a buffalói székhelyű Chemical Bankban helyeztek el. Ezzel egy időben a United Trade pénzt utalt át Paul F. Fallon, egy szintén buffalói ügyvéd részére. A tranzakciók „több tekintetben is pénzmosásra engednek következtetni” – áll a könyvvizsgáló jelentésében. A Miller & Tate kiemeli, hogy mindazon litván, magyar és amerikai cégeknek, amelyek üzleti kapcsolatban álltak a vállalattal, közös címük van – Paul F. Fallon irodája Buffalóban. Ami a kőolajüzleteket illeti – a YBM állítása szerint ez a vállalat piaci sikerének az alapja –, a könyvvizsgáló cég úgy találta, hogy Mogiljevics cége sohasem adott el egyetlen hordó olajat sem.

Egymillió Jelcinéknek?

Egy Nyugaton megtollasodott, koszovói albán származású építési vállalkozó egymillió dollárt utalt át egy magyarországi bankba Borisz Jelcin orosz elnök javára – írta a Corriere della Sera című olasz lap.
A tranzakció tényét maga a Svájcban működő vállalkozó, Bagjet Pacolli is elismerte a svájci hatóságoknak, hozzátéve, hogy a pénz „az apróbb kiadások” fedezését szolgálta, amikor az orosz elnök hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten.
A cikkből nem derül ki, hogy melyik magyar bankba küldte a pénzt az oroszországi megrendelésekből meggazdagodott vállalkozó, sem az, hogy mikor történt az átutalás. Borisz Jelcin 1992. november 10–11-én járt Magyarországon, amikor beszédet mondott a Parlamentben is, valamint 1994. december 4–5-én az EBEÉ csúcsértekezlete kapcsán.
Az egymillió dolláros folyószámla a korrupció gyanúját vetíti Jelcin elnökre és környezetére, mivel – 190 egyéb oroszországi beruházás mellett – Pacolli kapta a busásan jövedelmező megbízást a Kreml felújítására, valamint az 1993-as puccskísérlet idején szétlőtt orosz elnöki palota újjáépítésére.
A Pacolli privát bankszámlájáról származó pénzt előbb Pavel Borogyinnak, az orosz elnöki hivatal nagyhatalmú vagyonkezelőjének (a lap szerint „a Jelcin család kincstárnokának” nevére utalták át, majd innen került tovább „rejtélyes módon” a meg nem nevezett budapesti bankba. A pesti bankszámlára úgy derült fény, hogy Carla Del Ponte svájci főállamügyész – aki időközben a hágai nemzetközi törvényszék bírája lett – házkutatásokat tartott svájci bankokban Jurij Szkuratov orosz főállamügyész felkérésére, vezető orosz tisztségviselők vélelmezett korrupciós ügyei kapcsán.
A svájci főállamügyész a Kreml 23 korrupt tisztségviselőjének összesen 32 folyószámlájára bukkant a Gotthard Bank genfi és luganói fiókjában. Az átvizsgált iratokból kiderült, hogy a Kreml megrendeléseiért felelős Borogyinnak és másoknak átutalt pénzek a koszovói építési vállalkozó Svájcban működő vállalatától, a Mabetextől származnak.
A „Kreml udvari építészének” kilenc éve még egy szegényes irodácskában tengődő cége szédületes karriert futott be: ma hatezer alkalmazottja és szerte a világban 18 fiókja van, s évi egymilliárd dolláros árbevételével immár a hetvenedik legnagyobb svájci vállalat. A Gotthard Bank luganói fiókjában találtak három hitelkártya-folyószámlát is, amelyek Jelcin elnök és két lánya nevére voltak kiállítva. A számlakivonat szerint az elnök maga alig használta a hitelkártyát, annál inkább lányai, főleg „a Kreml hercegnőjeként”, az államfő kedvenceként számon tartott Tatjána, aki egy nap leforgása alatt 20 millió lírát (2,6 millió forintot) is költött.
A folyószámlákat formailag egy svájci bankár feleségének kicsiny ruhaboltja töltötte fel, a gyanú szerint abból a pénzből, amelyet férje, Franco Fenini luganói bankár egy problémás oroszországi hitelek behajtásával foglalkozó, orosz–izraeli–spanyol származású üzletembertől zsarolt ki a haszon lefölözése címén.
A Szevodnya című moszkvai lapnak sikerült elérnie Bagjet Pacollit (aki szabadságát tölti valahol Svájcon kívül), s az albán vállalkozó határozottan cáfolta, hogy ő fizette volna Jelcin családjának a számláit. „Politikai megrendelésre” készült írásnak, „kisded játékoknak” minősítette az olasz lap értesüléseit. Ugyanakkor elismerte, hogy a svájci főügyész valóban tett fel neki kérdéseket Jelcin számláiról. Pacolli azt állította, hogy a Mabetex semmiféle ruhaszámlákat nem fizetett ki, s céges hitelkártyájukat sem használták Jelcinék Budapesten. Szavai szerint a Mabetex orosz üzleti partnerei valóban költekeztek e hitelkártyákról, de ezek kizárólag a szerződésekkel kapcsolatos kiadások voltak.
Az albán üzletember megerősítette, hogy megfelel a tényeknek az egymillió dollár átutalása Budapestre, de ez az összeg egy magyar alvállalkozó szolgáltatásainak ellenértéke volt. „A szerződés 1 millió 470 ezer dollárról szólt, s még 93 ezer dollár hátralékunk van, mert ez a cég nem teljesítette az összes megrendelt szállítást” – nyilatkozta a Szevodnyának Pacolli.
Az albán vállalkozó nem kívánta megnevezni a magyar céget, mivel – mint mondta – „bírósági perben állunk vele, de igyekszünk peren kívüli megállapodásra jutni”. (MTI)

Mogiljevics cáfol

A magyar sajtóban Szeváról eddig ellentmondó állítások jelentek meg. A napokban Tonhauser László nyugalmazott alezredes, az egykor a szervezett bűnözés elleni harcot koordináló, legendás hírű rendőrtiszt jelentette ki: kilenc évig figyelték Szevát, a vádak alaptalannak bizonyultak.
A titokzatosnak mondott orosz vállalkozó többször nyilatkozott a magyar sajtónak, legutóbb a Napi Magyarországnak, illetve a Napkeltének. Ezekben a nyilatkozatokban az ötvenhárom éves, több mint kilenc év óta Magyarországon élő, magát törvénytisztelő állampolgárnak és tisztességes adófizetőnek valló üzletember cáfolja a Vörös Maffiáról szóló híreket. Véleménye szerint egyelőre magyarországi orosz maffiáról korai beszélni, hiszen az elkülönült orosz bűnözői csoportok nem kapcsolódtak össze a politikával. A személyével kapcsolatosan kialakult véleményekről szólva elmondta, hogy ő a különféle nemzeti titkosszolgálatok által kiszemelt áldozat, a befeketítését szolgáló információk ugyanolyan alaptalanok, mint az orosz maffiáról szólók. Mindeddig nem indult ellene semmilyen eljárás, nem kapott sehonnan még idézést sem. Részlet az interjúból: „Valaki készít egy anyagot valakiről, ami ugye nem lehet tévedés, hiszen ő maga készítette. Ezennel odaadom önnek azt az anyagot, amelyet az FBI rólam készített, de megjegyzem, szóról szóra ugyanilyen anyagot szerezhetnék az oroszoktól, az izraeliektől, a franciáktól, az angoloktól. A jelentések írói kivétel nélkül ugyanazt állítják; ha egy rendőrtiszt azt mondja, hogy kétségeket váltanak ki benne az ebben szereplő állítások, akkor ezt az embert biztosan korrumpálták. Hiszen mindenki tudja, hogy a leírtak igazak, akkor ő miért kételkedik benne. Ezt a rendőrt azután leváltják, az újak pedig egymástól öröklik az anyagot, amelybe azután soha senki nem néz bele azzal a felvetéssel, vajon igazak-e az állítások.
Én átlapoztam ezt az FBI-jelentést. Olyan részeket találtam például, hogy 1994-ben bestiálisan végeztettem ki embereket, név szerint felsorolva, lakcímük is ott olvasható. Öt év alatt senkinek nem jutott eszébe, hogy egyáltalán ellenőrizze, hol lehetnek ezek az emberek eltemetve, hogyan ölték meg őket. Ha valaki ez iránt érdeklődne, akkor megállapíthatná, hogy élnek, egészségesek, és a baráti körömhöz tartoznak. Az állítólagos áldozatokkal hetente legalább egyszer beszélek telefonon, negyedévente pedig legalább egyszer együtt ebédelünk. De mondok mást. A jelentés tartalmazza azt is, hogy védelmi pénzeket hajtottam be Németországban. Ezt a pénzt azután – négymillió dollárt – átutaltattam a saját számlámra. Megjegyzem, Németországot 90 millióan lakják, a jelentésben viszont nem olvasható a megzsarolt emberek neve, nem tették közzé a számlaszámot, nem lehet tudni, mikor történt az esemény. Ez ugyanis már senkit nem érdekel. Mint ahogyan az sem, hogy nincs kárvallott, nincsenek adatok, és fel sem merül, hogy egyáltalán megtörtént-e az eset (… ” (Napi Magyarország, 1999. június 5.)

Mercurius
  Válasz | 2003. december 02. 05:59 | Sorszám: 10
U.S. Investigators Missed Russian Mob in N.Y. Bank Scandal
Lucy Komisar And Ivan Feranec,
Pacific News Service, Aug 06, 2002

An aggressive European investigation of international crime has revealed alleged Russian mafia leaders operating in the United States. The U.S. Justice Department, write PNS contributors Lucy Komisar and Ivan Feranec, dropped the ball three years ago during the Bank of New York scandal, which now threatens to explode.

NEW YORK--Nearly three years ago, the Justice Department called the Bank of New York (BoNY) money-laundering scandal "just" a Russian tax-evasion scheme. Now, European investigations show that BoNY was a channel for organized crime. And according to a document obtained by Pacific News Service, some of the alleged Russian mafia leaders have operated freely in the United States.

The widening scandal reveals Washington's dangerous reluctance to confront international criminal networks.

In August 1999, U.S. investigators revealed that Russians had laundered at least $7 billion through accounts at BoNY, a major U.S. institution with important Russian business.

Peter Berlin and Lucy Edwards, a Russian couple in New York, had set up shell companies that opened BoNY accounts. Edwards was the bank's Eastern European vice president. In 1999, after the two were indicted for money laundering, they plea-bargained and talked. The FBI passed their intelligence to French and Italian investigators, who realized the money laundering they were investigating was part of a giant network.

Now, their new evidence shows the accounts moved Russian crime profits from trafficking in drugs, arms and people, and from extortion, murder-for-hire and fraud.

Beginning in 1996, Russian crime groups used BoNY to launder $3 billion a year. Funds were channeled to Europe and invested in legitimate business, or returned to mafia-controlled enterprises in Russia.

Fifty people in the operation were detained in Europe in June. Another 51 are potential targets for arrest, and 49 are under investigation. Most are Russian; many are Italian or French. Several live and operate in the United States.

Italian prosecutor Enrico di Nicholas, coordinating the current European "Operation Spiderweb," asked Bologna chief investigating magistrate Paolo Giovagnoli for warrants to arrest 101 people. His unpublished March 16 list, obtained by PNS, included Berlin and Edwards and six people with U.S. addresses, though they were not among the 50 detained.

The inquiry started in 1998 when Russian police asked the FBI to help find a kidnapped businessman's $300,000 ransom payment. The money had been transferred from the victim's San Francisco bank, through BoNY, to an offshore account and finally to Sobin Bank in Moscow. Sobin was controlled by Aleksandr Mamut, head of administration for President Boris Yeltsin. "BoNY-to-offshore-to-Sobin" was a well-traveled route.

Di Nicholas in his March letter asked for the detention of three alleged major crime figures who were not arrested.

Di Nicholas says Grigori Loutchansky, "a leader of the Russian Mafia," controls the French company Kama Trade, a laundering-network centerpiece. Di Nicholas said it was linked to a company called Nordex, which Loutchansky founded in Vienna in 1989 at the behest of the Communist "Old Guard" to move cash from looted state and party assets and later from crime activities.

Loutchansky claims that he won libel actions against such charges. "It is completely untrue that I have been involved in the mafia, in money laundering or in any other criminal activity," he said in a statement delivered by his London attorney.

Di Nicholas said Semion Mogilevich, a businessman based in Budapest, was a source of dirty money from drug trafficking, prostitution, illegal commerce of precious objects and art, extortion and money laundering. He said Mogilevich is active in Los Angeles, Miami, Philadelphia and San Diego as well as Moscow, Prague and Tel Aviv. British authorities identified $200 million that companies or individuals linked to Mogilevich shipped through the London office of BoNY in 1998-99.

Mogilevich, asked for comment through his company, Arigon, in Prague, did not respond.

According to di Nicholas, Yossif Davydovich Kobzon, a singer nicknamed "the Russian Sinatra," operated in New York, Los Angeles and Miami, as well as in Russia and Europe. Twice elected to the Russian parliament, Kobzon was allegedly involved in arms trafficking, and the United States denied him a visa several times, most recently in January 2001.

Kobzon was contacted through his son-in-law Yuri Rapoport and through his office in Moscow, but did not comment.

Di Nicholas also asked for the arrest of six lesser-known individuals with U.S. addresses.

Americans should be concerned if Russian mafia figures are indeed operating in the United States. Justice Department scrutiny into the bank's wrongdoing was dropped after BoNY simply promised to improve examination of clients' identities and suspicious transfers.

In June, at a conference on dirty money at Washington's Brookings Institution, New York District Attorney Robert Morgenthau questioned whether the Justice Department "thoroughly investigated" the case. A top official in the district attorney's office said the Justice Dept. would not provide his office with information and told them to drop the case.

Morgenthau ran into similar federal displeasure a decade ago when he brought criminal charges against leaders of the Pakistan-based Bank of Credit and Commerce International (BCCI), which collapsed in a mega-fraud that made $8 billion "disappear." An investigation by the Senate Subcommittee on Terrorism, Narcotics and International Operations, headed by Sen. John Kerry, D-Mass., revealed that the CIA used BCCI to finance clients, including Osama bin Laden.

The BCCI and the BoNY cases show the danger of letting criminal networks fester. Khalid bin Mafouz, the No. 2 BCCI official who got off with a minor fine and never told where the missing billions went, is Osama bin Laden's brother-in-law and one of his reputed financiers.

Komisar (lkomisar@msn.com) is a New York journalist. Feranec (montecito@seznam.cz) is a journalist for the Czech news agency CTK in Prague.

Mercurius
  Válasz | 2003. december 01. 02:47 | Sorszám: 9
Hát van néhány honlap, ami nagyon hamar eltünt. Ezek szerint Szeva közgazdász végzettségű KGB tiszt. Egészen grandiozus akciók fűződnek a nevéhez.

1. Az orosz zsidók Mo.-át történt emigrációja. Közben a transzportot telepakkolta KGB ügynökökkel.

2. Az NDK bukása után a német (tehát az egykori nyugadt német) kormány hozzájáruláásval eladta az NDK orosz fegyverkészletét a közelkeletre.

3. Magyar Munkásorésg kalasnyikov készletét eladta a horvátoknak (ez volt az MDF kormány kalasnyiokov botránya).

4. A fenti akciót lefilmezte és átadta a szerbeknek, akikben ezután kétség nem maradt, hogy össze kell csapniuk a horvátokkal.

5. hát igen az olaj biznisz csúcsán mindig is ott üldögélt

6. az USA-tól kapott segélyeket és az IMF kölcsönöket, egy az egyben lenyúlták. Ennek tisztára mosását is Szeva intézte . Ez volt a new yorki "bankbotrány" amit idehaza nem nagyon szellőztettek,de ez váltotta ki az FBI igényét, hogy Budapestre is települjön egy fiókkal.

7. Most az Eural olajüzletet ő hozta össze Knopp Andrással. Tehát továbbra is aktív.

Gyanum szerint az egész maffiozósdi csak álca. Valójában az orosz szolgálat egyik legképzetteb ügynöke Szeva,nem pedig maffiózó.

Kérdés:
- Igen aktív pénzmosás ügyben
- Sokáig Budapest volt a telephelye
Melyik Budapesti Bankok lehettek a partnerei?
Melyik rendszerváltás elött magyar kollegájával/kollegáival maradt meg a munkakapcsolata ?

suppi
  Válasz | 2003. december 01. 00:39 | Sorszám: 8
Idézet:
Feltételezések szerint Mogiljevics „munkásságát” a cseh és a magyar főváros bankjaiban a rendszerváltás előtt parkoltatott KGB-pénzek fialtatásával kezdte, majd szerteágazó és rendkívül hatékony, a szervezett bűnözés szinte valamennyi „iparágában” otthonos nemzetközi hálózatot épített ki,

Ez elég hasonlatos a Stasi pénzek kimenekítéséhez...

Mercurius
  Válasz | 2003. november 30. 21:23 | Sorszám: 7
Nagyon egyszerüsítve a Magnex sztory a pénzmosás egyik eleme volt. Ma már nem gyanú. Elfogató parancsot adott ki az itteni Philadelphia bíróság a elfogató parancsot adott ki az érintettek ellen.

Mogiljevics azonban újra aktiv és ő áll az Eurál olajtársaság mögött is .

suppi
  Válasz | 2003. november 30. 20:05 | Sorszám: 6
Orosz maffiózók magyar cégekben? •
Mágnes Miska
Két budapesti vállalatot is birtokol az a kanadai cég, amelynek tulajdonosai, illetve vezetői között az amerikai bűnüldöző szervek az orosz maffia néhány prominens vezetőjét sejtik. A torontói tőzsdén két év alatt hatalmasra felpumpált és a minap „kipukkadt” YBM Magnex Ltd. egyik alapítója, az orosz „keresztapaként” ismert Szemjon Mogiljevics Magyarországon is ismert vállalkozó.
„Az Egyesült Államok Pennsylvania kerületi bírósága által kiadott házkutatási engedély, 1998. május 6.: valamennyi, 1993. január és jelen időpont között keletkezett írásos és elektronikus, eredeti és másolati dokumentumra és feljegyzésre a következő vállalkozások (beleértve jogelődeiket és jogutódaikat is) tekintetében: YBM Magnex International, Inc. (YBM) és érdekeltségei, azaz a Magnex Rt., United Trade Ltd., YBM Magnetics Inc., YBM Technologies Inc., Crumax Magnetics Inc., Arigon Co., Arbat International.” Így kezdődik az a hivatalos papír, amelynek alapján május 13-án az USA szervezett bűnözés elleni hatóságainak koordinálásával mintegy hatvan FBI-ügynök, adó- és vámhivatali ember, valamint bevándorlási hivatali tisztviselő „megrohamozta” az YBM Magnex Inc. nevű társaság pennsylvaniai központját, begyűjtve a többi között az anyacég érdekeltségi körébe tartozó magyarországi vállalkozások iratait is.
A nem mindennapi kommandósakció nyomán Észak-Amerikában nem csupán az utóbbi évek egyik legnagyobb tőzsdebotrányát rebesgetik. Sokan azt is remélik, hogy az ügy révén a nemzetközi bűnüldöző szervek végre bekeríthetik a világ egyik legkiterjedtebb pénzmosó, kábítószer- és fegyverforgalmazó, prostituáltközvetítő, csempészettel és zsarolással is foglalkozó illegális szervezetének, a Kelet-Európában hídfőállást fenntartó orosz, úgynevezett „szolncevói maffiának” néhány főkolomposát, akiknek számláját a feltételezések szerint – közvetve vagy közvetlenül – gyilkosságok tucatjai terhelik.
Az egyik napról a másikra gyanúba keveredett cég, a különleges mágnesek gyártásával foglalkozó YBM az elmúlt hónapokban a kanadai pénzügyi élet – különösen vagy tucatnyi nagy nyugdíj- és más befektetési alap – kedvencévé vált: az 1996 májusa óta a torontói tőzsdén jegyzett, azóta a börze 300 legnagyobb vállalata közé emelkedett társaság piaci értéke idén márciusban részvényárfolyamának üstökösszerű emelkedése nyomán megközelítette az 1 milliárd dollárt. A látványos felívelésnek csupán az egyik oka volt, hogy a cég igazgatóságában olyan méltóságok ülnek, mint például David Peterson, a kanadai Ontario állam volt miniszterelnöke, valamint Robert Owen Mitchell, az YBM-be befektető alapok között előkelő helyen szereplő First Marathon Securities, az YBM tőzsdére vitelét is megszervező értékpapírcég alelnöke. Legalább ennyit nyomtak a latban az YBM győzelmi jelentései: a társaság internetes honlapján is közzétett március eleji előzetes pénzügyi beszámoló szerint az YBM 1996-os 90 millió dollár értékű forgalma tavaly közel 138 millió dollárra bővült, adózott profitja egy év alatt 16 millió dollárról 25 millió fölé emelkedett.
A befektetőket teljes mértékben meggyőzni látszott az YBM-nek az a világhálón is reklámozott perspektívája, amely szerint a társaság tevékenységének zömét adó, a Csepel-szigeten létrehozott mágnesgyár – a Magnex Rt. –, valamint az ugyancsak az YBM tulajdonában álló budapesti Schwinn–Csepel kerékpárgyár működése a fényes jövő megkérdőjelezhetetlen záloga. A kanadai tőzsdei hatóságok tavaly ősszel fölülemelkedtek egy kisebb zavaró közjátékon is: az YBM akkoriban tervezett részvénykibocsátásához szükséges prospektus nyilvánosságra hozatala némi késést szenvedett, mert az YBM auditora, a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég bizonyos ellentmondásokat talált a társaság piaci adataiban. Az YBM könyveiben ugyanis a társaság 1995-ről 1996-ra megduplázódott mágneseladásainak fő felvevőjeként az amerikai piac szerepelt, a Deloitte vizsgálata viszont kiderítette, hogy a szállítások elsöprő többsége Oroszországba és Ukrajnába irányult. James Held, az YBM vezérigazgatója „a disztribútorok és végfelhasználók földrajzi elhelyezkedésének pontosításában” jelölte meg az adatkiigazítások okát. A mintegy 60 millió dollár értékű részvénykibocsátásnak ez után már az sem állta útját, hogy a Deloitte-jelentés említést tett egy 5,2 millió dollár értékű kifizetetlen gázolajüzletről, sőt az a kérdés sem zavart senkit, amit Adrien du Plessis elemző feszegetett a Canada Stockwatch című pénzügyi szaklapban: vajon mi magyarázza a különleges mágnesek iránti rendkívüli keresletnövekedést Kelet-Európában?
Nem tudni, hogy a kanadai befektetők közül hányan látták azt a jelentéktelen külsejű, ámde szigorúan őrzött kétszintes csepeli épületet, amelyről eléggé nehéz elhinni, hogy állítólag itt zajlik a különféle elektronikus berendezésekhez, valamint olajfinomításhoz és víztisztításhoz használatos különleges mágnesek csúcstechnológiájú tömeggyártása, a Magyarország nagy- és középvállalatai című kézikönyv adatai szerint 160 alkalmazottal. A mai Magnex Rt. jogelődjét Kiss és Kaiser Klán Kft. néven 1990 áprilisában alapította négy magyar magánszemély, 1,6 millió forintos tőkével, a kft-be azonban már az év végén betársult 1,5 millió forintnyi tőkeemeléssel a brit Csatorna-szigeteken bejegyzett Arigon Ltd., valamint Bodonyi Sándorné 100 ezer forinttal, az ügyvezetői igazgatói tisztet pedig Szemjon Mogiljevics kijevi születésű, orosz–izraeli állampolgárságú üzletember kapta meg. Az eredeti alapítók kilépésével az 1991 decemberében 5 millió forint törzstőkéjű kft üzletrészein már csak az Arigon, Mogiljevics és Bodonyiné osztoztak, s a vállalkozás ekkor vette fel a Magnex Kft. nevet.
A cégiratok tanúsága szerint a budapesti mágnesgyár-építés nagyszabású terve 1992-ben fogalmazódott meg. „A cég tulajdonosai jogosultjaivá váltak egy olyan új gyártási technológiának – szerepel egy közgyűlési jegyzőkönyvben –, amellyel lényegesen jobb minőségű és olcsóbban előállítható elektromágnest lehet gyártani nagy kereskedelmi mennyiségben.” A gondolatot követte a tett, az Arigon következő évi, 716 millió forintos tőkeemelése formájában, a kft pedig részvénytársasággá alakult át, amelynek igazgatóságában Mogiljevics és Bodonyiné mellett Alexandr Alexandrov, felügyelőbizottságában pedig másik négy orosz személy – Anatolij Kulacsenko, Alexej Alexandrov, Vitalij Lejba és Szemjon Ifraimov – foglalt helyet.
A Magnex Rt. részvényesi struktúrája a következő években – papíron – tovább módosult: egy 1995-ös tőkeemelés révén megjelent a tulajdonosi körben a kanadai YBM Magnex Ltd. is, majd 1997-ben az Arigon részvényei a Kajmán-szigeteken bejegyzett United Trade Ltd.-hez vándoroltak, az előbbit a kanadai anyacég elnöke, a fizikaprofesszor hírében álló orosz Jakob Bogatin, az utóbbit Anatolij Tsoura képviselte, az rt elnöke pedig Igor Fishermann lett. E változások azonban nem különösebben lendítették fel a Magnex Rt. üzletmenetét, a cégbíróságon fellelhető mérlegadatok szerint a csepeli mágnesgyártás értéke az 1993. évi 77 millió forintról egy év múlva 126 millióra, majd 416 millióra nőtt, hogy azután 1996-ban 284 millióra essen vissza. Ezen az sem segített, hogy a cég 1995-ben engedélyt szerzett jövedéki cikkek – dohányáru, szeszes ital és kőolajtermékek – kereskedelmére.
Kész rejtély, hogy a kanadai befektetők hová tették a szemüket, hiszen mindez nemcsak az időközben 1,7 milliárd forintra duzzadt befektetett tőkéhez képest volt sovány termés, hanem az anyacég által nyilvánosságra hozott pénzügyi mutatókkal sem volt köszönő viszonyban. Némi magyarázatot jelenthet persze, hogy a kanadai YBM 1995-ös és korábbi mérlegeit auditáló Parente and Associates of Pennsylvania egyik korábbi vezetője 1995-ben történetesen az YBM-hez igazolt át magas pozícióba. Az YBM 1996-os, 14 millió dolláros részvénykibocsátása kapcsán publikált prospektusában arról tájékoztatta a tisztelt részvényeseket, hogy – noha akkor még Arbat International Ltd. néven egy tavaly eladott kereskedelmi vállalkozást is működtetett – bevételeinek oroszlánrésze a magyarországi mágnesgyárból származott, az igen biztató mutatók pedig 1993-ra visszamenőleg 20 millió dolláros, 1994-re 32 millió dolláros, 1995-re pedig közel 40 millió dolláros mágnesértékesítésről szóltak. Hasonló, igencsak magyarázatra szoruló eltérést észlelhettek volna a befektetők a Magnex Rt. 1996-os 3,4 millió forintos adózás előtti eredménye és az anyacég 16 millió dollárról mesélő profitbeszámolója között is. A részvényeseket ma már csak az vigasztalhatja, hogy – miként az akkori prospektus írta – a Magnex Rt. 1997-ig teljes, 2002-ig pedig 60 százalékos társaságiadó-kedvezményt élvez Magyarországon.
A számok titkára az YBM 1996-ban megszerzett másik magyarországi érdekeltsége, a Schwinn–Csepel Rt. adatai sem szolgálnak megoldással. A nagy múltú bicikligyár fő tulajdonosa 1988-ban az amerikai Schwinn cég lett, majd az 1994-ben részvénytársasággá alakult vállalkozást a szegedi bejegyzésű, orosz és magyar személyek tulajdonában álló Hanti Oil Kft. vette át. Az utóbbi 1996-ban adta el a kerékpárgyár 77 százalékos részvénypakettjét a Jakob Bogatin képviselte YBM Magnex Ltd.-nek, amely azóta már kizárólagos tulajdonos, az igazgatóság elnöke jelenleg Varga Gábor, a Magnex Rt. vezérigazgatója, s elnökhelyettessé lépett elő Podolák György korábbi vezérigazgató – a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, aki a múlt vasárnapi választásokon az MSZP színeiben országgyűlési képviselő lett –, a testület tagja továbbá a cégcsoport ügyvédje, Kovács Zoltán és az United Trade-ből „ismert” Anatolij Tsoura is. A kerékpárgyár üzleti adatai sem túlzottan kecsegtetőek: az 590 millió forintos jegyzett tőkéjű cég 1996-ban 1,7 milliárd forintos forgalom mellett 148 millió forint veszteséget produkált, s bár a Magnex Rt.-hez hasonlóan a tavalyi mérleget még nem hozták nyilvánosságra, és szóban sem voltak hajlandóak tájékoztatást adni, a HVG információi szerint az YBM állítólagos világszabadalmának eredménye, az úgynevezett magnéziumvázas bicikli nullszériája is legfeljebb az idén kerül majd ki a csepeli üzemből.
Az YBM-birodalom pénzügyi adatainak zűrzavara alighanem csak a tőkepiaci szereplőket izzasztaná meg, ha a cégcsoport középpontjában nem állna Szemjon Mogiljevics, aki nemcsak a budapesti Magnex Rt.-ben tűnik fel, hanem a torontói anyavállalat, az YBM alapító tulajdonosai között is, a már említett Bogatin, Alexandrov, Ifraimov, Lejba, Kulacsenko, Fishermann, valamint Konstantin Karat mellett – a cégiratok szerint, Mogiljeviccsel együtt, szinte kivétel nélkül valamennyiüknek magyarországi lakcímük (is) van. Mogiljevicset a szervezett orosz bűnözéssel foglalkozó irodalom afféle „keresztapának” tartja, aki társával, az 1996 októberében Svájcban letartóztatott és azóta vizsgálati fogságban lévő Szergej Mihajlovval együtt, a több ezer fősre taksált úgynevezett „szolncevói maffia” vezetőjeként – prágai és budapesti főhadiszállással – kelet-európai, de Amerikára, Belgiumra és Ausztriára is kiterjedő bűnözői hálózatot tart fenn (lásd cikkünket a 47. oldalon). Feltételezések szerint Mogiljevics „munkásságát” a cseh és a magyar főváros bankjaiban a rendszerváltás előtt parkoltatott KGB-pénzek fialtatásával kezdte, majd szerteágazó és rendkívül hatékony, a szervezett bűnözés szinte valamennyi „iparágában” otthonos nemzetközi hálózatot épített ki, mindehhez pedig fedővállalkozásként használja a brit Arigon Ltd.-t és annak érdekeltségeit, a budapesti Magnex Rt.-t, valamint a moszkvai telephelyű, de ugyancsak a Csatorna-szigeteken bejegyzett, Arbat International Ltd. nevű kereskedelmi céget.
Mogiljevics valóságos ténykedését illetően ez idáig egyetlen ország hatóságai sem voltak képesek bizonyító erejű adatokat összegyűjteni. Nem sikerült például rábizonyítani 1994-ben, hogy – mint a budapesti Black and White toplessbár 1991–1993 közötti tulajdonosának – köze lett volna a frankfurti magyar bordélyház-tulajdonos Bartos Gábor meggyilkolásához, s azt sem, hogy szerepe lett volna ugyanabban az évben a Szentendrei úti orosz–ukrán bandaközi leszámolásnak minősített lövöldözésben. 1995 májusában a prágai U Holubu étteremben a cseh rendőrség lecsapott egy hozzávetőleg kétszáz fős gyülekezetre, amelynek tagjai Viktor Averinnak, a szolncevói maffia egyik állítólagos főnökének születésnapját tervezték megünnepelni, ahol a gyanú szerint Mogiljevics meggyilkolása lett volna az egyik műsorszám – de végül mindenkit szabadon engedtek. Ugyanabban a hónapban a brit hatóságok pénzmosás gyanújával eljárást indítottak az Arigon Ltd. ügyvezetője, Konstantin Karat, valamint Mogiljevics ellen, de az orosz partnerszervezetek kellő együttműködése híján a bizonyítás nem sikerült, ennek ellenére Mogiljevicset kitiltották Nagy-Britanniából. Konstantin Karat egyébként 1994 márciusában Magyarországon alapított 1 millió forint törzstőkéjű vállalkozást Karat Kereskedelmi Kft. néven a vele egyazon budapesti címen található Tatjana Brengausszal, majd 1995. júliusban üzletrészét eladta társának. Mogiljevics neve legutóbb akkor került a magyar sajtó figyelmének központjába, amikor idén áprilisban felröppent a végül is bizonyíthatatlan hír, hogy egy Sz. M. szignójú orosz üzletember magyar állampolgárságért cserébe felajánlotta szolgálatait a hatóságoknak a Csecsenföldön rekedt magyar túszok kiszabadításához (HVG, 1998. május 1.).
Mogiljevics mindenesetre viszonylag aktív – ha nem is feltétlenül sikeres – üzletembernek mutatkozik Magyarországon. Itteni tevékenységének motorja az Arigon Ltd., amely az YBM tőzsdei kibocsátási prospektusának tanúsága szerint 1992-ben alakult, majd egy bonyolult részvénycsere révén 1995-ben a kanadai anyacég 100 százalékos tulajdonává vált. Ekkor egyébként az Arigon igazgatóságában – a csatorna-szigeteki cégkivonat szerint – a kivétel nélkül budapesti lakcímeket feltüntető Konstantin Karat, Szergej Kovalszkij, Marina Kiss, Igor Fishermann, Alexej Alexandrov, valamint Bodonyi Sándorné és Kovács Zoltán szerepelt. Az Arigon – amelyről egyes források tudni vélik, hogy a brit rendőrség 1995-ös „molesztálása” után United Trade Ltd. néven egyszerűen átköltözött a Kajmán-szigetekre – 1993 májusában társult be 700 millió forinttal az eredetileg Lovas Ernő és Dobos György által 1 millió forinttal alapított Army Coop Kft.-be, majd a társaság Mogiljevics ügyvezetésével megvásárolta a felszámoló Reorg Rt.-től a volt Diósgyőri Gépgyár „általános gépgyárként” emlegetett hadiüzemét. 1994 júliusában az Arigon eladta ugyan részesedését a Bahamákon bejegyzett Trinity Sales Corp.-nak, ám a valóságos tulajdonos aligha változott, hiszen az új tulaj képviseletében ugyanaz a Szergej Maximov jelent meg, aki addig az Arigon reprezentánsaként mutatkozott, Mogiljevics posztját pedig Fishermann vette át. A biznisz azonban rosszul ment, sem hadi, sem más megrendeléseket nem sikerült szerezni, ráadásul a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egészségbiztosítási pénztár tavaly felszámolási eljárást indított az Army Coop Kft. ellen. Hogy a baj ne járjon egyedül, Dobos 35 milliós üzletrészét köztartozás fejében az adóhivatal később lefoglalta, így most – ha minden igaz – a magyar állam Szemjon Mogiljevics üzlettársa az Army Coop Kft.-ben.
Bár közvetlenül nem látható, vélelmezhetően Mogiljevics áll még két vagy három másik budapesti cég mögött is – mindazokban, ahol feltűnik az Arigonban is tisztségviselő Bodonyi Sándorné neve. Ilyen például az Arwo Kft., amelyet 1992 decemberében alapított 1 millió forinttal a német állampolgárságú Alexander Wolkow – akit egyes hírek szerint 1993-ban megöltek – és az ukrán Vlagyimir Arszenjev, Kovács Zoltán ügyvéd jogászi segítségével, a Magnex Rt. korábbi címére bejegyezve. A kft-nek 1994 óta Bodonyiné az ügyvezetője, aki egy évvel később az 5 millió forintos tőkeemelést végrehajtó Los Angeles-i FNJ Trade Management Corp. megbízottjaként jelent meg a cégiratokban. Testvérvállalat lehet továbbá a Darex Kft. is, amelyet 1995 áprilisában alapított 400 ezer forinttal Bodonyiné, és 4,2 millióval az Igor Fishermann és Szergej Kovalszkij által képviselt, Man szigetén bejegyzett Technology Distribution Ltd.
Bodonyiné vállalkozásai között igen figyelemreméltó a Kreml Kft.: ezt a 2 milliós céget Love Chance Kft. elnevezéssel 1991 áprilisában alapította – másokkal együtt – Farkas Imre szegedi vállalkozó, az 1991 júniusában elrabolt és soha meg nem talált Farkas Helga édesapja, majd az eredeti tulajdonosok 1993-ban, Kovács Zoltán jogi asszisztenciájával, eladták részüket Bodonyinénak és Gáspár Andrásnak. Az 1995-ben Kreml Kft.-névre keresztelt vállalkozás tulajdonosa tavaly elvileg – bár cégbírósági bejegyzés nincs erről – a Meryem Kft. lett, a cég mindenesetre idén márciusban került reflektorfénybe, amikor az általa üzemeltetett budapesti Halló Bár előtt bombát robbantott egy azóta is ismeretlen tettes (HVG, 1998. március 21.).
Az YBM-bombát pedig végül is az robbantotta a tengerentúlon, hogy kiderült: a társaság képtelen teljesíteni azt az előírást, amely május 20-áig kötelezi hitelesített pénzügyi beszámoló publikálására a tőzsdecégeket. Május 12-én napvilágra került, hogy az YBM könyvvizsgálója, a Deloitte and Touche felfüggesztette a cég tavalyi mérlegének auditálását, mert már néhány héttel korábban illegális tevékenységre utaló jeleket észlelt, s emiatt szükségesnek látta a társaság teljes, magyarországi és oroszországi ténykedésére is kiterjedő független vizsgálat lefolytatását, sőt kilátásba helyezte az YBM 1996-os mérlegéhez adott hitelesítésének visszavonását is. Május 13-án, mintegy fél órával a pennsylvaniai cégközpontban végrehajtott FBI-iratfoglalás után az YBM jegyzését felfüggesztették a torontói tőzsdén, azóta pedig törölték a tőzsde 300 legnagyobb cégének árfolyamát tükröző indexből is, ez azonban már nem okozott fejfájást Bogatinnak, Heldnek és az igazgatóság többi tagjának, akik – mint május 16-án kipattant – a február végi magas árfolyamon értékesítették 2 millió dollárnyi YBM-részvényüket.
A pénzüket sirató kanadai befektetők – az YBM részvényeinek árfolyama a márciusi 20 dollárról a botrány nyomán 50 centre zuhant – értetlenül állnak az előtt, hogy a torontói tőzsdei hatóságok nem végeztek tüzetes vizsgálatot az YBM tulajdonosi és menedzseri körére vonatkozóan. Az utóbbiban egyébként a céginformációk szerint – az oroszok és kanadaiak mellett – számos, az Arigon-csoportban már feltűnt magyar személy is fellelhető, nem hiányzik közülük Bodonyiné, Varga Gábor, Podolák György és Kovács Zoltán. A HVG kérdésére a Deloitte and Touche magyarországi irodájában pusztán annyit közöltek, hogy „jelenleg semmilyen kapcsolatot nem tartanak” sem a Magnex Rt.-vel, sem a Schwinn–Csepel Rt.-vel, a magyar rendőrség pedig egyelőre nem értesült a Mogiljevics-birodalom várhatóan ide is átterjedő tengerentúli skandalumáról.
KOCSIS GYÖRGYI
suppi
  Válasz | 2003. november 30. 19:42 | Sorszám: 5
Podolák GYörgy MSZP-s képviselő.
suppi
  Válasz | 2003. november 30. 19:40 | Sorszám: 4
Amerikai kézben a Schwinn-Csepel Rt.
A Schwinn-Csepel Kerékpár-forgalmazó és Gyártó Rt. januári közgyűlésén várhatóan kicserélik a cég igazgatótanácsát és felügyelőbizottságát. A személyi változások azzal vannak összefüggésben, hogy az elmúlt hónapokban az amerikai YBM Magnex International Inc. fokozatosan 99,5 százalékos részesedést szerzett a cégben (a fennmaradó 0,5 százalék egy amerikai kerékpárgyártó vállalaté). Az YBM Magnexet a torontói tőzsdén jegyzik, s a közel 300 millió USD piaci értékű társaság 1996 első háromnegyedévében 64 millió dollár árbevételt ért el fémkohászatból és speciális mágnesek gyártásából. Az 590 millió forint alaptőkéjű Schwinn-Csepel Rt. korábbi többségi tulajdonosa, az olajüzletekkel foglalkozó, orosz tőkével működő Hanti Oil Kft. tavaly júliusban 3,7 millió dollárért adta el közel 80 százalékos részesedését az amerikai cégnek. A csepeli gyár vezérigazgatója, Podolák György szerint az amerikai cég megjelenésével a Schwinn-Csepel elsősorban magnéziumötvözet felhasználásával készülő, a szokásos biciklivázak súlyának negyedét-ötödét nyomó vázak előállítására koncentrál majd. A cég az 1995-ös 1,6 milliárd forint árbevételt és 5 millió forint alatti adózott eredményt követően tavaly mintegy 1,8 milliárd forint árbevételt produkált. Az YBM Magnex másik magyarországi vállalkozása az 1992-ben létrehozott, 1,7 milliárd forint jegyzett tőkéjű Magnex Vállalkozói Rt. (HVG, 1996. május 25.)
suppi
  Válasz | 2003. november 30. 19:39 | Sorszám: 3
A Diósgyőri Gépgyár (Digép) egyetlen üzemegységét sikerült még három évvel ezelőtt eladnia a felszámolást végző Reorg Rt.-nek, méghozzá a hivatalosan „általános gépgyárként” emlegetett 470 fős hadiüzemet. A vevő az 1 millió forint törzstőkével, két szentendrei magánszemély által alapított társaság, az Army-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt (HVG, 1993. március 6., július 10.). A cég mögött valójában külföldi befektetők álltak: 1994 júniusában egy Trinity Sales Corp. nevű cég hajtott végre 700 millió forintos tőkeemelést az Army-Coop Kft.-ben (az első hírek az Arigon Ltd. nevű, Londonban bejegyzett orosz–amerikai társaságról szóltak). Az akkor már évek óta munka nélkül álló üzem vételára 856 millió forint volt, amiből 1993 augusztusáig 700 milliót kifizetett a vevő.
A külföldi befektetők – akiket eleinte az orosz és a német sajtó időnként maffiakapcsolatokkal vádolt, Ukrajnából származó, izraeli állampolgárságú Szemjon Mogiljevics (aki többek között az elektrotechnikai üzemet fenntartó budapesti Magnex Rt. vezetőjeként lett ismert), majd Szergej Maximov képviselt a cég élén – magyar állami megrendelésekben is bíztak, s eredetileg azt szerették volna, ha az állam résztulajdonos marad a fegyvergyárban. Egy 1993. februári titkos kormányhatározat szerint azonban pusztán visszavásárlási jogot kötött ki az Antall-kabinet, s Juhász Judit akkori kormányszóvivő is csak azt jelentette be az ügylet kapcsán, hogy a vagyon üzemeltetésére létrejövő új társaság 10 százalékban állami tulajdonban lesz.
Mindez terv maradt, a diósgyőri aknavetőgyártás fellendítéséből semmi sem lett (pedig még az amerikai hadsereg megrendeléseiben is bíztak egy kinti bemutató után): az üzem éppúgy megrendelés híján volt, mint a privatizáció előtt. Hiába próbálkoztak – munkahelyteremtést ígérve – állami pénzek megszerzésével is, így 1995 elején az Army-Coop Kft. megkezdte a dolgozók elbocsátását. Az eladósodott üzemben – amelyre egyébként most a Digép Holding Rt. szemet vetett – alig harmincan maradtak, többségük őrző-védő feladatot lát el.
suppi
  Válasz | 2003. november 30. 19:37 | Sorszám: 2
Idézet:
The arrested man was charged with extortion after police received complaints from Russian traders at a Budapest market.

Police say the suspect's group demanded between $1,000 and $3,500 US to ensure safe delivery of textiles sent by traders to Moscow by truck or train from Hungary.

Those who refused to pay were beaten up or driven out of business, police said. In one case, the group allegedly planted hard drugs and explosives in a trader's vehicle and reported the vehicle to customs officials before it reached the border.

Gyori said the suspect is a high-ranking member of the Solntsevskaya mafia group - named after the Moscow suburb where it was founded - and a close associate of Mogilevich.


Az esetről olvastam nemrég valahol, a Garay-piacon történt.

Mercurius
  Válasz | 2003. november 30. 17:18 | Sorszám: 1
Néhány napja Budapesten letartóztatták, az FBI részvételével, Mogiljevics egyik alvezérét. A magyar média hallgat az ügyről. A lentebb olvasható angolnyelvü vikket találtam az ügyről. Érdekesség,még hogy a cikk végén szereplő Magnex magyarországi irodájának iaratait annak idein Simicska adónyomozói legfoglalták. Az itt talált iratok, sokat segítettek az FBI-nak a bankbotrány felgöngyölítésében. A ballib oldal hangadói viszont dühödt támadásba kezdtek az adórendörség ellen.

Wed, November 5, 2003

Russian crime figure arrested
By KARL PETER KIRK

BUDAPEST (CP) - A task force made up of FBI agents and Hungarian police has arrested a leading Russian organized crime figure who was involved in the YBM Magnex fraud in Canada and the U.S., officials said Wednesday.

The FBI said the unnamed suspect's arrest is a major blow to the crime organization allegedly run by Semion Mogilevich, a Ukrainian-born man wanted for fraud in the YBM case. The suspect was arrested in a raid Oct. 30, said Maj. Tibor Gyori, head of a Hungarian police unit that specializes in fighting international crime.

The suspect holds Ukrainian, Israeli and Greek citizenship, Gyori said.

"We wanted to target the leadership of the organization to significantly disrupt or dismantle that organization," said Robin Gazawi, an agent with a special FBI unit set up to fight organized crime in Russia and Central Asia.

The arrested man was charged with extortion after police received complaints from Russian traders at a Budapest market.

Police say the suspect's group demanded between $1,000 and $3,500 US to ensure safe delivery of textiles sent by traders to Moscow by truck or train from Hungary.

Those who refused to pay were beaten up or driven out of business, police said. In one case, the group allegedly planted hard drugs and explosives in a trader's vehicle and reported the vehicle to customs officials before it reached the border.

Gyori said the suspect is a high-ranking member of the Solntsevskaya mafia group - named after the Moscow suburb where it was founded - and a close associate of Mogilevich.

He "is in direct contact with Semion Mogilevich, one of the leaders of the Russian mafia," Gyori said.

The FBI issued a crime alert and international arrest warrant for Mogilevich in April after he was indicted by a district court in Pennsylvania for defrauding investors in a company with headquarters in Philadelphia and registered on the Toronto stock market.

According to the indictment, investors in the magnet company - YBM Magnex - lost $150 million US through Mogilevich's scheme, which involved inflating stock values, false accounting and laundering money.

The suspect arrested in Budapest "was also one of the players in that case," said Col. Gyorgy Zsambok, referring to YBM.

Mogilevich ran the scheme from his base in Budapest but left Hungary for Moscow in 1999 after a special FBI task force was set up in Budapest.

In just four years, YBM Magnex saw its stock soar from 10 cents a share to around $14 a share on the Toronto stock market before officials halted trading in 1998.

In 1999, a U.S. judge fined the company $3 million and ordered it to repay more than $77 million to defrauded investors. YBM, as a corporation, pleaded guilty to fraud and agreed to sell its $6.3-million headquarters to settle its debt.

Nine YBM officers and board members - including former Ontario premier David Peterson - along with National Bank and investment dealer Griffiths McBurney, faced allegations of failing to disclose all material facts about YBM in a 1997 prospectus.

Earlier this year five YBM directors - but not Peterson - were variously ordered to repay the Ontario Securities Commission's investigation and hearing costs, ranging from $75,000 to $250,000 Cdn, or barred from sitting on boards for a period of three years to life, or both.

The OSC argued that YBM officials knew of allegations that company founders had ties to the Russian mob for months before investors were told. The respondents said there was no solid evidence of criminal activity.

Hearings were held in Toronto over 18 months in 2001 and 2002.

Mercurius
  Válasz | 2003. november 30. 07:39 | Sorszám: 0
Érdemes megnyitni ez a figura nagyon aktiv. Szadddam jó barátha, ami az amikat különösen felbosszantotta.


The Strange Story Of Why
Russian Mafia Boss Is Still Allowed
To Travel On An Israeli Passport

By Gordon Thomas
Globe Intel EXCLUSIVE
5-6-2

Substantial sums of hard currency provided to Saddam Hussein from the sale of Iraqi oil allowed under United Nations sanctions have been laundered through banks around the world by a Russian Mafiya boss described in an MI5 report as "one of the world,s top criminals."

Despite that, Israel continues to allow Semyon Yukovich Mogilevich to travel openly on one of its passports. Even more remarkable, the MI5 description was reinforced by an investigation by Mossad. Its report concluded that Mogilevich is a "major criminal - but has taken great care to commit no crime against Israel."

His supply of arms to Iraq has come from the former Soviet Union's vast stockpile of weapons.

Mogilevich has made several trips to Iraq since the M15 investigation led to his being declared persona non grata after his money-laundering activities in London and the Channel Islands were discovered.

Two years ago his Israeli passport was renewed by its embassy in Switzerland. It is not known if he has used it to visit Israel. Its Foreign Ministry refuses to discuss the matter. But Israel's own tight-lipped banking system might find itself caught up in Mogilevich's financial scams that are now rocking the West's financial world.

One of America's largest and oldest banks, the Bank of New York, was caught up in a maelstrom of money-laundering orchestrated by Mogilevich. It was in the records of the conservative and, until now, well-regulated institution, that the first clues emerged about the secret deal Saddam had struck with the Mafiya baron.

The Bank of New York was the end of a 'laundering' journey to make sure it could not be traced back to its source. Once 'clean,' the money was used by Mogilevich as payment against the Soviet arms he had - says one source close to the investigation - almost certainly stolen in Russia - and shipped to Iraq through the Islamic Republics of the former Soviet Union.


The Saddam deal is only a small part of an unprecedented money laundering operation.

Banks as far apart as Germany and Australia are being investigated to establish their position in the laundering chain Mogilevich created. The investigators do not discount that he may have funneled some of the cash from his deal with Saddam through Israeli banks.

A source close to the investigation told Globe-Intel: "We are just in the early stages, but it looks as if a lot of people in a number of countries are going to have to answer some very awkward questions from us. What we have here is a massive penetration of the global financial market by Russian organized crime."

The hapless Bank of New York suspended two employees. Both are senior officers in the bank,s Eastern European division and are married to Russian businessmen, one of whom is believed by investigators to have controlled the various accounts Mogilevich ran through the bank.

Money laundering is a legal catch-all that refers to the criminal practice of taking ill-gotten gains and shifting them through a chain of bank accounts around the world. Each move along the chain 'washes' the money so that ultimately it looks like genuine profits from legal businesses.

It was this method, investigators now believe, that Mogilevich used to "launder" Iraq's currency. The money was intended to buy medical supplies and other humanitarian aid for Iraq.

Intelligence sources say that Mogilevich has the resources available to him through his global criminal network that equals that of a medium-sized nation.

An FBI report on organized crime in Russia states that "when the Soviet Union ceased to exist, many Russian generals sold their weapons to Mogilevich who sold them to Iraq."

Investigators in New York and London are now urgently trying to establish how far the Iraqi deal had gone before they discovered it. Already they have established that this year Saddam's aides met with Mogilevich's brokers in Geneva.

But the deal with Saddam has been described "as a drop in the sand" compared to Mogilevich's other activities.

He entered the Western financial world in 1988 when the Bank of New York began to aggressively seek business in Russia. Their contact man in the former Soviet Union was Bruce Rapport, a Swiss banker. Born in Haifa, Israel, the 50-year-old Rapport ran an investment brokerage out of a modest office in Geneva. He operated in, among other places, Oman, Liberia and Haiti before setting up in New York.

Within five years he had established himself, through investments, as one of the Bank of New York's biggest individual stockholders, Using that position he offered to open doors for the bank in Russia. At some point Mogilevich saw his opportunity to use the Bank of New York for money laundering.

Investigators have now traded close to $5 billion that was laundered through one account in a short period this year. They believe that, all told, over $10 billion may have come and gone through the account.

One member of the investigating team told Globe-Intel: "It could end up around the $30 or even $40 billion mark. It is the most frightening evidence of how far Russian organized crime has been able to manipulate and infiltrate the West's financial markets."

Like a number of Russian criminals, Mogilevich is barred from entering the United States or Britain.

Meantime, he continues to travel between Moscow and Budapest. It is in the Russian capital that the first evidence of his criminal activities came. In the 1980s, as Jews prepared to leave the Soviet Union for Israel, he told them they would need hard currency in the West. He took their art, jewelry and other valuables and sold them. He only handed back half the money.

It was the precursor to the deal he would strike with Saddam Hussein.


Gordon Thomas is a writer on intelligence for a number of leading European newspapers (the Sunday Express, UK; El Mundo, Spain; Welt am Sonntag, Germany). His work is also syndicated internationally by World Wide Syndication. Any use of the above must carry a clear attribution to both Gordon Thomas and Globe-Intel. He is a Contributing Editor to Globe-Intel, an international newsletter devoted to intelligence matters.


For archived Globe-Intel issues, click on www.topica.com/lists/gordonthomas/read For a new review of SEEDS OF FIRE, click on www.freedommag.org/English/vol34il/page15.htm To invite others to subscribe to Globe-Intel, have them click here: gordonthomas-subscribe@topica.com


Email This Article

Forrás: http://www.rense.com

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4 
 

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola