MNO
Hazánkban 1848 óta még soha nem volt ilyen erős és szervezett a polgári, nemzeti és keresztény értékeket valló és képviselő közéleti erő, mint napjainkban, leszámítva 1956 két hetét - jelentette ki a Fidesz elnöke a Vasárnapi Újság című műsorban .

A legnagyobb ellenzéki párt vezetője a nemzeti petícióról szólva elmondta: szerinte a legnagyobb veszélyt a következő hónapokban a kórháztörvény jelenti. A határon túli magyokat illetően hangsúlyozta, hogy számukra a továbbiakban nem a státusztörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást, az autonómiatörekvést pedig európai gondolatnak nevezte - hangzott el a Magyar Rádióban.

Kereszthalál

Ismét összegyűltünk Visegrádon egy kis disputára. Már csak ez maradt nekünk! Egymásnak újságoljuk el azokat a gondolatokat, amikkel már százszor-ezerszer megajándékoztuk egymást.
A magyar nyelv csodálatos gazdagsága, sokszínűsége, árnyaltsága teremt korlátlan teret számunkra ahhoz, hogy százféleképpen, ezerféleképpen mondhassuk ki a hazaárulás szomorú tényét. Beszélhessünk arról a nemzetvesztő folyamatról, amiben tehetetlenül sodródunk. No nem az egész ország sodródik, hiszen vannak akik "sodorják". És vagyunk mi, akik megpróbálunk ellenszegülni a tragikus örvénynek. Gondolkozva, tudatosan, de eszköztelen kevesen.
Ha másfél évvel ezelőtt az eu kampány idején (természetesen kis e-vel és kis u-val mondva és írva, hiszen a poklot, a sátánt és az ördögöt sem mondjuk és írjuk nagybetűvel a magyarban) a nemzeti költségvetés kétmilliárdjából néhány milliócska a rendelkezésünkre állt volna, még a - mai napig is a hivatalos hatalmat magyarázkodásra késztető - 38%-os támogatási eredményt sem érte volna el az alkotmánysértő és manipulativ népszavazás.
Amikor arról szóltunk, hogy eu tagságunkkal az ország gyarmati sorba kerül, hogy feladjuk függetlenségünket, hogy az Országgyűlés elveszíti súlyát, lenéző gúny, sértő kijelentések özöne zúdult a nyakunkba érdemi válasz helyett. Nyilvános vitára senki nem vállalkozott azok részéről, akik "sodorják".
Mit is üzentek nekünk?
Medgyessy Péter, alias D-209: "Azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a 2004. május 1-jén esedékes csatlakozás az állampolgároknak, a fiatalok példáját emelte ki, akik előtt minden eddiginél szélesebb lehetőségek nyílnak a tanulásra, külföldi munkavállalásra, tapasztalataik gazdagítására."
Ma már ismert az egész ország előtt a nyugat-európai uniós országok munkaerőpiacának hermetikus lezárása. Idestova azt kell majd látnunk és hallanunk, hogy milyen diplomáciai sikert ért el a hatalom, ha az eu-s hazug ígérgetőket esetleg ígéreteik részleges betartására rábírják.
Kovács László: "Többek között sikerült elérni azt, hogy a külföldiek magyarországi földtulajdonhoz jutására eredetileg megállapított hétéves átmeneti időszak - szükség esetén - további három évvel meghosszabbítható lesz."
Ma már tudjuk, hogy a hét év lerövidült három évre és azt is tudjuk, hogy május 1. után a legféltettebb területeinket, a természetvédelmi területeket azonnal áruba lehet bocsátani.

A fenti két példát azért említem, mert ez az "igazmondás" volt jellemző az eu pártiak állításaira, a felelős kormányzati szerepvállalásra. Ezek után milyen nemzeti érdekérvényesítés várható az eu parlamentben?
Egy gondolat erejéig ismét falra festem az ördögöt: "elfogadható versenypozíciót jelent a magyar gazdák számára, hogy a csatlakozás első évében, 2004-ben, az EU által nyújtott 25 százalékos kifizetést a magyar költségvetésből 55 százalékra lehet majd kiegészíteni. A folyósítás mértékét Brüsszelben döntik el és az EU-ban nem szokás megengedni, hogy azt a nemzeti büdzséből kiegészítsék" - fogalmazott Kovács László.
Megismétlem - az EU-ban nem szokás megengedni, hogy azt a nemzeti büdzséből kiegészítsék! Ha ez igaz, akkor az eu parlamentbe tolakodók miként akarják tiszteletdíjukat a magyar büdzséből kiegészíteni? Mi köze van a magyar költségvetésnek ahhoz, hogy mekkora díjazása lesz egy eu parlamenternek Az ország minden évben befizeti a nagy játszma "részvételi díját" és abból gazdálkodjanak azok, akik e hazaáruló játékban részt kívánnak venni!
Már az sem meglepő, hogy mily csodálatos négypárti összhang van e kérdésben is.Dávid Ibolya és Orbán Viktor továbbra is kaméleon módjára simulnak bele az eu színjátszó körbe.
Szeretnék felidézni egy gondolatot Orbán Viktortól: "... az EU-val kötött szerződés önmagában nem garantálja Magyarország versenyképességének javulását, illetve az életszínvonal emelkedését, de "megfelelő kormányzati munka mellett" olyan lehetőségeket kínál...". Mint Pilátus, mosnák kezeiket, mert a csatlakozást üvöltő pénzhatalomnak ellenszegülni egyik sem mer.
Ezek után azonnal kitapintható, mily álságos a miniszterelnök új üzenete, miszerint olcsó államra, kisebb parlamentre van szüksége az országnak.Lám-lám, milyen gyorsan beigazolódik, hogy a magyar országgyűlés szerepe és mozgástere jelentősen beszűkül a csatlakozás után. Valahogy elő kell készíteni a választókat arra az időszakra, amikor a nemzeti költségvetés 40%-a hiányozni fog a parlament és a kormány asztaláról és ezáltal a mi asztalunkról is.
Napjaink nagy port felverő eseménye és annak hivatalos kormányzati magyarázata jutott az eszembe egy népdalrészlet kíséretében: "zöld a kökény recece, ha megérik fekete".
Ha egy bizonyos gyógyszert a gyógyszertárban nem lehet kapni, az nem gyógyszerhiány! Az: "információ-hiány"! Zseniális! A liberális szabadgondolkozás újabb gyöngyszeme gurult lábainkhoz. Mari néni nem azért nem vehet inzulint, mert a patikában nincs, hanem azért, mert információ hiányban szenved szegényke. Nem tudja az Isten-adta lélek, hogy melyik patikában nem szabad a gyógyszerét keresnie. Kétségtelen, hogy ilyen súlyos alulinformáltsággal nem lehet egészségesen élni. Azt sem vitatom, hogy a miniszter részére sincs gyógyszerhiány, csupán információja nincs arról az egyszerű tényről, hogy a gyógyszertárban nem lehet gyógyszert kapni.Információhiány a betegnél, információhiány a hatalomnál. Mi meg tűrjük, hogy hülyének nézzenek?
Visszatérve a költségvetés 40%-ának hiányára, a jövőben jelentős információhiányra számíthatunk. Ha a magyar nem vállalhat munkát korlátozás nélkül, szabadon az eu régi tagállamaiban, az nem a szabad munkavállalás hiánya, hanem információhiány! Ha a paraszt nem kap mezőgazdasági támogatást, az nem a támogatás hiánya, hanem információhiány! Ha nincs elég betegágy a korházakban az is információhiány! Ha a magyar parlament nem hozhat törvényt a magyar föld védelmére, az nem a szuverenitás hiánya, ha a nemzetnek nincs kellő ismerete a csatlakozás várható következményeiről, az nem információ hiány! Az HAZAÁRULÁS!
Ebben az ördögi belpolitikai óceánban egyetlen picinyke kis tiszta sziget van, a Jobbik Magyarországért fiatal nemzedéke. Kristálytiszta következetességgel indulnak az eu kampányba. Bátran kiállnak meggyőződésükért. Ha nem ezt tennék, nem lehetne meggyőződésről beszélni, csak csalfa, önérdeken alapuló politikai kalandról. Példát kéne róluk venni a magukat nemzeti elkötelezetteknek tartóknak. A hamis ideológia sokat közülünk megzavart, megfertőzött.
Kovács Dávid gondolatait idézem: "Azzal vádolnak, hogy káros az ellen-kampány. Mi egészen máshogyan gondolkodunk. Mindig is egy belső iránytű alapján hozzuk meg a döntéseinket. A nemzeti érdekek képviselete nálunk felülír minden politikai számítgatást. Sajnos igaz, hogy a társadalom tagjainak jelentős része nem érti meg ezt az morális alapú politikát, napjainkban ugyanis mindent áthat a haszonelvűség."
Micsoda különbség van Kovács és Kovács között! Jogos Dávid költői kérdése: Kérdem: van-e erkölcsi alapja ennek a társaságnak arra, hogy azt kérje "szavazzatok rám, mert az unióban én fogom a nemzeti érdekeket képviselni és védelmezni"?
Akik feladták a csatlakozási feltételek tárgyalása során a nemzeti érdekeket, hogyan akarják azt az uniós parlamentben képviselni?
Általában az igazság mindig a barát szájából a legfájdalmasabb, ennek ellenére ki kell mondanom: aki tudatosan vett részt az eu népszavazási kampány során a csatlakozás megakadályozásáért, az ma semmilyen racionális érvet nem találhat az eu választásokon való bárminemű részvétel mellett. Sem szavazóként, de főképpen nem jelöltként. Ha ezt valaki ma megteszi, az megélhetési polizikus, vagy 2003. április 12-e előtt hamis próféta volt.Bár a mai hatalmi terminológia szerint felmenthető, hiszen nem tisztességhiányban, csupán információhiányban szenved!
Végezetül szeretnék párhuzamot vonni a magyarországi eu választások és napjaink filmszenzációja, "A PASSIO" között. A párhuzam sok közös alapja közül egy jelenség igen erősen dominál. Ami a filmben Magyarországon > > kimondhatatlan, azt most nekünk itt közösen ki kell mondanunk: vére rajtatok és fiaitokon!

Az elszakított magyar közösségek gondjainak egy része kikerülhet az egyes államok belpolitikai útvesztőjéből, és az európai politika részévé, közös európai gonddá válhat, ezáltal tovább szűkül a kizárólagos belügyek köre. Ez a lehetőség növelni fogja az integrált magyar képviselet jelentőségét - jelentette ki Duray Miklós pénteken Sopronban.

Az államhatár jellegének átalakulása, a vámhatár megszűnése, majd szigorú politikai jellegének "közigazgatásivá szelídülése esélyt ad az eredetileg összetartozott, a trianoni döntés által kettészelt régiók gazdaságának összekapcsolására és természetes fejlődésének megújítására" - mondta a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke, aki a Fidesz kulturális tagozata meghívására tartott előadást az EU-csatlakozás és a nemzetpolitika kapcsolatáról.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlamentben több lesz a magyar képviselő, mint a magyarországi. "Európai kérdéssé válhatnak olyan kérdések, amelyeket magyar kérdésként szoktunk kezelni". Hozzátette, a Szlovákiában megválasztott magyar képviselők az unión belül is használhatják anyanyelvüket, míg "a pozsonyi parlamentben erre nincs joguk". A Kárpát-medencében felértékelődik a magyar nyelv szerepe.
A politikus bírálta a kormány nemzetpolitikáját.
"A Medgyessy-kormány nemzetpolitikájáról nem lehet véleményt mondani, mert az nem látható. Retorikailag bizonyos módon megjelenik valami, de a gyakorlatban nem érhető nyomon semmilyen nemzetpolitika" - jelentette ki kérdésre válaszolva Duray Miklós. Hozzáfűzte ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormányban nincsenek olyan emberek, akiknek van nemzetpolitikai elképzelésük.

1. az EXPO annakidején az ő ötletei szerint szervezeődött, ami eddig megépült, az ő elképzeléseit dícséri!
2. OV kabinet idején osztrák nagykövet: nagyon szerették, sokmindent megszervezett, sok kitüntetést kapott: HKOVÁCS fél évvel a kinevezése előtt hazahgivta

3. Ő mondta h a Fidesz szakértői csoportokba szervezi az EU képviselőket.

Idézet:

---

Schöpflin György - kíváló politológos-közgazdász, néha az MN-ben is vannak írásai. Az EU-ból ismeri Európa ügyeit, mivel Londonban él.

---

Schmitt Pál- egyrészt kíváló politikus, maximális diplomáciai érzékkel, másrészt rengeteg külföldi kapcsolattal, ami itt döntő fontosságú.

Szájer József - az EU majd' minden porcikáját ismeri, jogostúl, procedúrástúl, azonkívűl nem kell bizonyítani antikommunista hozzáállását

Surján László - ha politikusról a tisztesség, az erkölcsösség példáját kéne megalkotni, 100%-ig ajánlom. (szinte gyerekkorom óta ismerem a Zugligeti Plébániáról)

Schöpflin György - kíváló politológos-közgazdász, néha az MN-ben is vannak írásai. Az EU-ból ismeri Európa ügyeit, mivel Londonban él.

Valamennyi parlamenti párt közölte már az esélyes EP-jelöltjei nevét. A jelöltek kétharmada mandátummal rendelkező országgyűlési képviselő. A Fidesz és az SZDSZ jelöltjei valamennyien Brüsszelben akarnak dolgozni, ha bejutnak, míg az MSZP és az MDF listavezetője itthon marad.

Ahogy közeledik az európai parlamenti (EP) választás időpontja, egyre több jelölt neve kerül nyilvánosságra. Legelőször a Fidesz közölte listájának első 18 helyén szereplők nevét, a kampányt pedig az SZDSZ kezdte el először. Bár a listák még nem teljesek, az esélyes befutók azonban mindenhol ismertek. Közismert az is, hogy az MDF listavezetője, Dávid Ibolya pártelnök, valamint az MSZP első két jelöltje, Kovács László pártelnök, külügyminiszter és Horn Gyula volt külügyminiszter nem akar Brüsszelbe utazni. A Fidesz és az SZDSZ jelöltjei ugyanakkor valamennyien készülnek a külföldi munkára.

Az MSZP listája

A Fidesz listája

Az SZDSZ listája

Az [origo] által megkérdezett jelöltek valamennyien úgy vélték, EP-képviselőnek lenni nagy kihívás, és munkájuk nagyban eltér egy nemzeti képviselőétől. Valamennyien azt emelték ki, hogy EP-képviselőként a szakterületükön belül kell majd képviselni az országot. "Ez nemzetközileg is nagy kihívás lesz" - vélte az SZDSZ-es Szent-Iványi István, aki pártja listáján a 2. helyen szerepel, így jó szereplés esetén kiutazhat Brüsszelbe. Jelenleg megfigyelőként tevékenykedik, így már most készül a kinti munkára - tette hozzá a politikus.

A fideszes Bernáth Ildikó kijutására egyelőre szintén nincs garancia, mivel a lista 14. helyén szerepel a neve, míg pártja 12 biztos befutóra számít. Ennek ellenére Bernáth is a brüsszeli munkára készül. "Az én szakterületem a foglalkoztatáspolitika és az esélyegyenlőség, ezen a téren sok mindent tehetünk azért, hogy az uniós irányelvek és a pénzügyi források ide kerüljenek Magyarországra. Elsősorban a fiatal, pályakezdő és a 45 évnél idősebb nők helyzetén tudnánk sokat változtatni" - mondta az ellenzéki politikus az [origo]-nak.

A pártok jelöltjei különböző szakterületek képviselői. A Fidesz valamennyi szövetségesének helyet biztosított, a KDNP-t Surján László, a Fidelitast elnökük, Gyürk András, a Lungo Dromot Járóka Lívia képviseli, valamennyien befutó helyen szerepelnek. Listájukon szerepel politológus (Schöpflin György) és volt nagykövet (Barsiné Pataki Etelka) is. A fideszes indulók egyharmada nő, és nagy számban vannak jelen a harmincöt évesnél fiatalabbak.

Az MSZP jelöltjeinek negyede nő, az első 20 helyen 5 fiatal - 35 évesnél fiatalabb - van. Listájukon egy roma származású jelölt található, Kóczé Angéla szociológus, az Európai Roma Információs Iroda vezetője, a fiatalok egyik jelöltje, de ő a 18. helyről várhatóan nem jut ki.

Az SZDSZ eddig még csak az első 5 nevet hozta nyilvánosságra, de a párt csak egy vagy két befutóra számíthat. A teljes listát várhatóan egy hét múlva fogadja el a párt Országos Választmánya. Az első 5 név között két nő is van, Béki Gabriella, akinek az egészségügy a szakterülete és Mohácsi Viktória, az oktatási tárca romák intergrációjáért felelős miniszteri biztosa.

Az MDF ifjúsági tagozatával, az IDF-fel, a kisgazdákkal, a Vállalkozók Pártjával és az MDNP-vel együtt indul. A listát Dávid Ibolya, az MDF elnöke vezeti, aki nem akar kiutazni, második Olajos Péter, a párt integrációis irodájának vezetője, a harmadik helyre pedig a kisgazdák jelölhetnek, ám sem ők, sem az IDF nem nevezte még meg jelöltjeit. Csáky András választmányi elnök az [origo]-nak elmondta: az első 24 név voltaképpen megvan már, de a sorrend még nem végleges. A közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor az MDF nem számíthat mandátumra.

A parlamenten kívüli - a közvélemény-kutatások szerint esélytelen - pártok közül a Munkáspárt és a MIÉP jelentette be, hogy listát kíván állítani. A Munkáspárt már össze is állította listáját, amelynek elején Thürmer Gyula elnök, Vajnai Attila alelnök és a párt szóvivője, Székely Péter áll. A jelöltek átlagéletkora 42 év. Van köztük kickbox-világbajnok, egyetemista, orvos, nyugdíjas és vállalkozó is. A MIÉP listáját Hegedűs Lóránt református püspök vezeti.

Csütörtökön a Jobbik bejelentette, hogy listát nem állítanak, de részt vesznek a kampányban, és az EP-választás bojkottjára szólítják fel az embereket.

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=200685&rvt=45
Sikeresen lobbiztak az Európai Parlament (EP) magyar néppárti megfigyelői, a júniusi választások után felálló új bizottsági struktúrában ugyanis nagy szerepet kap a kisebbségek védelme. Így az EP külügyi bizottságában az Európai Unión kívüli kisebbségekkel, a bel- és igazságügyi bizottságban az unión belüli kisebbségekkel kapcsolatos ügyek vethetők fel, a kulturális bizottság feladata pedig a nyelvi és etnikai kulturális sokszínűség megerősítése lesz.

..
Szájer József (Fidesz), a magyar néppárti megfigyelők vezetője – aki lapunknak nyilatkozva áttörésnek nevezte a fejleményeket – elmondta, hogy az uniós alkotmánytervezettel ellentétben a mostani javaslat kollektív értelemben rendelkezik a kisebbségek védelméről. Hozzátette: a kisebbségi kérdéseket immáron joggal és alappal vethetik fel az Európai Parlamentben.

És Hegyi Gyula megejgyzése:
"Beszélgettünk nyugati [képviselő] kollégákkal: szerintük abszurd, hogy az Európai Néppárt megpróbálja megmondani a többi frakciónak, hogy a megválasztott képviselők közül kit vegyenek fel soraikba és kit nem. Mi sem szabjuk meg, hogy ki lehet a Néppárt tagja. Egyébként nem csak Kelet-Európának van múltja, hanem Nyugat-Európának is; de engem nem zavar, hogy a [spanyolországi] francóista utódpárt tagja a Néppártnak. Sőt, örülök neki, hogy ez a nagy politikai erő is demokratizálódott" - mondta Hegyi Gyula a Bruxinfónak. A szocialista képviselő azt is mondta, hogy az eset annyira felháborította, hogy azonnal nekiállt publicisztikát fogalmazni egy napilapnak."
És az én megjegyzéseim:
Hagyta-e Franco, hogy idegenek szállják meg az országát?
Ismeri-e H. Gy. a személyes felelősség fogalmát? D-209 már akkor is demokrata volt?