Kétségbesettt kiáltvánnyal fordult Baló István, Salföld település polgármestere a kistelepülések lakosaihoz és polgármester társaihoz, s mindenki máshoz, ’kinek nem közömbös a magyar falvak sorsa. "Meg kell értenünk, és világosan látni, külön-külön hiába próbálunk meg a bennünket ért sérelmezhető döntések ellen küzdeni..."

„Alakítsuk meg a politika-mentes, senki ellen nem, de önmagunkért keményen harcoló Kiszolgáltatott Kistelepülések Országos Szövetségét..!”
Álljunk fel, dobjuk el a zászlókat, fogjuk meg egymás kezét, és - mert harcolnunk kell! - harcoljunk együtt, a települések lakosságát is önmaguk, magunk mellé állítva. Ha a most zajló folyamatokban érdekeinket érvényesíteni nem tudjuk, akkor végérvényesen beterelnek, bekényszerítenek minket a fejlődés ma elképzelt vonalába, ahol a kicsiknek és szegényeknek csak a szólamokban, de máshol nincs esélyük és szerepük!

A gazdaságosságra és fejlesztésekre hivatkozva, az elmúlt évek hatalmi elképzelései és döntései azt mutatják, csatlakozunk mi is a világot ma irányító alapvető koncepcióhoz, melynek lényege a fogyasztás folyamatos fenntarthatósága.

Ebben a folyamatban a "kicsiket" senki nem támogatja, mert sem a hatalomnak, sem az üzletnek nem jelentenek céljaikat és eredményeiket befolyásoló tényezőt. Az egykor élő magyar falvak évtizedek óta folyamatosan pusztulnak, Érdekeiket egyetlen országos jelentőségű szervezet vagy párt nem képviseli célratörően, határozottan, nyilvánosan. A kiszolgáltatott kistelepüléseknek nincs hatékonyan működő, országos érdekképviseleti szerve. Nem is lesz, ha nem akarjuk!

Meg kell értenünk, és világosan látni, külön-külön hiába próbálunk meg a bennünket ért sérelmezhető döntések ellen küzdeni. Ha van még energia, elszántság és idő, alakítsuk meg a politika-mentes, senki ellen nem, de önmagunkért keményen harcoló Kiszolgáltatott Kistelepülések Országos Szövetségét!

"Csak erőinket egyesítve lehetünk képesek arra, hogy a szétszórt kistelepülésekért harcolhassunk, és együtt követeljük a valódi esélyegyenlőséget, a diszkriminatív intézkedések megszüntetését…”

A legsürgősebb célok és tennivalók:

1. A parlament fogadja el: a kistelepülések veszélyeztetett helyzetben vannak, ezért kiemelten, és megkülönböztetetten kell velük foglalkozni, hogy ismét méltó helyére kerüljön a falusi életforma, mely a magyar hagyományok megőrzése mellett, a földet fenyegető környezetromboló életforma alternatívája lehet.

2. Szemléletváltással egybekötött, új vidék-, és településfejlesztési politika szükséges, amelyik lehetővé teszi a jelenlegi leépülési folyamat megállítását, stratégiát nyújt a megújuláshoz, biztosítja és támogatja a letelepedők és maradók lakhatási és megélhetési feltételeit, kiszámítható és elérhető eszközöket, támogatást garantál az önfenntartáshoz és a háztáji gazdálkodáshoz, az önálló, harmonikus emberi élet kialakításához. Ezért szükséges, hogy a kistelepülésen vállalkozói tevékenységet végzők, beruházók, leköltözők kedvezményeket kapjanak (adó, letelepedési hozzájárulás, háztáji gazdálkodás támogatása, stb.).

Azon önkormányzatok számára, akik felvállalnak egy ilyen „Magyar-falu" programot:

3. A lakásépítési, felújítási és fejlesztési kormányprogram kiegészítését egy, a letelepedést, helyben-maradást segítő lakásprogrammal, mely visszatérítendő, kamatmentes lakásvásárlási hitelt nyújt az azt igénylő önkormányzatok számára, hosszabb határidejű hasznosítási lehetőséggel.

4. A megújuló, környezetbarát energiaforrások, a helyi szennyvízkezelési eljárások felhasználásának támogatását.

5. A kistelepülésen élők komfortérzetének javításához szükséges fejlesztések, beruházások, helyben elérhető szolgáltatások kialakítását.

6. A közigazgatási és területfejlesztési elképzelések sürgős felülvizsgálatát a kistelepülések szemszögéből, biztosítékot adva a valódi esélyegyenlőségre és a fenntartható működésre, olyan decentralizációt, mely a rendszer legaljára szorulóknak is kínál esélyeket. A jelenlegi un. „decentralizációs" reform elképzelések, habár gazdaságilag indokoltaknak tűnnek, mégis, a kistelepülések további leépüléséhez vezetnek.

7. Állami, költségvetési garanciát az itt működő önkormányzatok leépítés nélküli működéséhez, ha az önkormányzat vállalja, és megteszi a település fejlesztéséhez szükséges lépéseket.

Ehhez:

8. Közvetlenül elérhető településfejlesztési forrást, a kistelepülések mögé felálló, aktívan működő, ingyenes tanácsadó és pályázatíró szolgálatot, pénzügyi segítséget a pályázati önerőhöz, az előfinanszírozást biztosító alapot, és mindkettőhöz államilag garantált hitelfedezetet.

9. Nyilvános fórumot és közvetlen tájékoztatást. A kistelepülések bevonását az őket érintő döntések előkészítésébe.

10. A kistelepüléseken élő gyerekek és fiatalok oktatását, a képzésben való részvétel biztosítását úgy, hogy a falusi gyerekek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A települési óvodák és iskolák, az orvosi ellátás erőteljes támogatását.

11. A fejlesztési, beruházási programoknál, terveknél, a kistelepülések sajátos méretnagyságát, az egyedi lehetőségek figyelembe vételét, kifejezetten a kistelepülések számára kiírt pályázatokat.

12. Kistelepülési Alap létrehozását, mely szellemi és anyagi forrásait a törvények adta lehetőségek és jogszabályok keretei között a mindenkori kormány-, és pártelképzelésektől függetlenül használhatja fel az alábbiak szerint:

- felügyeletét, kistelepülési önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek képviselői látnák el,

- képviselői (akár szavazati joggal) részt vennének a kistelepüléseket érintő kormányzati, fejlesztési, költségvetési döntések meghozatalában,

- képviselői (akár szavazati joggal) részt vennének a regionális, és kistérségi programok kidolgozásában,

- melyet a költségvetésből egy egyszeri nagy összeggel lehetne megalapozni,

- melyet létrehozása után a következő években a költségvetésből a kistelepülésen élők száma szerinti állami normatívával és/vagy a központi adók egy részéből lehet (kell) támogatni,

- a bankszámlájára önkéntesen befizetett összeg leírható lenne a befizető adóalapjából,

- mely számára jogi lehetőséget kell biztosítani, hogy pályázati úton további, a kistelepülések fejlesztéséhez (és nem az önkormányzatok működéséhez) szükséges forrásokhoz jusson (pl. az előfinanszírozás okozta pénzügyi nehézségek áthidalására),

- mely minden téren jogi és szakmai (fejlesztések, megtakarítások, befektetések, pályázatírások) hátteret biztosíthatna a kistelepülési vállalkozók, civil lakosság, és az esetleg megalakuló kistelepülési szövetség számára, melynek működési költségeit fedezhetné,

- mely anyagi és szellemi esélyt és hátteret biztosítana a kistelepülések felzárkózási programjaihoz,

márc 15re kellen időzíteni..
minden elégedetlen csoportnak..

"Tiltakozva az ellen, hogy kötelező feladataik ellátásához szükséges forrásokat az állam nem biztosítja, 2005. március 19-én a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények zárva tartanak. A Közgyűlés egyben felkéri a megye települési önkormányzatait: ha a fentiekben megfogalmazottakkal egyetértenek, és költségvetési forrásaikból szintén képtelenek a kötelező feladataikat ellátni 2005. évben, csatlakozzanak a tiltakozáshoz. Közöljük a közgyűlés felhívását."

mivel is nyert a szemfüles második és a az élelmes harmadik (az első Fidesz előtt

Tiltakozva az ellen, hogy kötelező feladataik ellátásához szükséges forrásokat az állam nem biztosítja, 2005. március 19-én a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények zárva tartanak. A Közgyűlés egyben felkéri a megye települési önkormányzatait: ha a fentiekben megfogalmazottakkal egyetértenek, és költségvetési forrásaikból szintén képtelenek a kötelező feladataikat ellátni 2005. évben, csatlakozzanak a tiltakozáshoz. Közöljük a közgyűlés felhívását.

FELHÍVÁS

Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatok nem megfelelő központi finanszírozásával kapcsolatban az alábbiakat nyilvánítja ki:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok részére kötelező feladatok ellátását írja elő. A kötelező és a nem kötelező feladatok végrehajtását az önkormányzatok az éves költségvetésükből valósítják meg. Az önkormányzatok éves költségvetését a Kormány javaslata alapján a Parlament által "egyszerű többséggel" alkotott költségvetési törvény határozza meg.
Ha a feladat ellátásához szükséges tárgyi, személyi feltételek költségeit a kormány és a parlament nem biztosítja, az önkormányzatok költségvetésük hiánnyal történő elfogadására kényszerülnek - eladósodnak.
2005. évben, a 2003. és 2004. évekhez hasonlóan, a költségvetési törvényben biztosított normatívák és egyéb átengedett források nem fedezik az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatainak költségeit.
Ezt a tényt az Állami Számvevőszék jelentései és az önkormányzati érdekszövetségek nyilatkozatai is alátámasztják.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetése 623 millió forint hiányt tartalmaz. Ennek következtében csak nagy nehézségek árán tudja intézményeit az elvárható színvonalon működtetni. Az állam arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy nagy szaktudással bíró, tapasztalt, értékes munkatársaitól megváljanak. Korábbi tiltakozásaink sem 2003. sem a 2004. évben nem vezettek eredményre.
Az idei évben tiltakozva az ellen, hogy a kötelező feladataink ellátásához szükséges forrásokat az állam nem biztosítja, emiatt kezdeményezett intézkedések következtében
2005. MÁRCIUS 19-én A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK
ZÁRVA TARTANAK.
Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése felkéri a megye települési önkormányzatait, ha a fentiekben megfogalmazottakkal egyetértenek, és költségvetési forrásaikból szintén képtelenek a kötelező feladataikat ellátni 2005. évben, csatlakozzanak a tiltakozáshoz.
Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése felkéri az általa fenntartott intézmények vezetőit, hogy a vezetésük alatt álló intézményt a fent megjelölt időpontban - kivéve a folyamatos és bentlakásos ellátást biztosító intézményeket - tartsák zárva.

Idézet:

---

A gazdák helyzete sem most lett kilátástalan, de igazán csak mostanra értették meg, hogy mi is történik velük és most érett meg az elszántság

---

MNO
Még nem lehet tudni, hogy kedden lesz-e sztrájk a BKV-nál, vagy sem. A csütörtöki tárgyaláson sem tudott megállapodni a BKV menedzsmentje és a munkavállalói érdekképviselet a béremelés mértékéről. Ha jövő hétfőig nem lesz megegyezés, kedden hajnali 4-től délután 13 óráig beszüntetik a munkát a BKV dolgozói.

Továbbra sem tudott megegyezni a BKV menedzsmentje és a munkavállalói érdekképviselet a béremelés mértékéről. Csütörtökön talán közeledtek valamelyest az álláspontok, de messze még a megegyezés. Mindenesetre mind a munkavállalók, mind a munkaadók hajlandók a további tárgyalásra a lehetséges béremelésről.

A tegnapi tárgyaláson a BKV szakszervezetei nemet mondtak a délelőtti új munkaadói javaslatokra, amelyek lényege, hogy ne egységesen határozzák meg az idei béremelés mértékét, hanem külön szakágazatonként. Ez azért is lenne vitatható, mert a bérigényeket meghatározó piaci folyamatok egyformán érintik a munkavállalókat, ráadásul a nem egységes béremelés még meg is osztaná őket. A nemleges válasz után Aba Botond vezérigazgató külön összehívta a vezetőket, de nem jutottak eredményre.

A buszsofőrök forradalomtól tartanak, ha sztrájkba lépnek

Az Origo internetes portál által megkérdezett BKV-sok szerint nem lesz sztrájk, mert emiatt megbénulna a város, ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy forradalom tör ki. A sofőrök szerint lesz béremelés, de azért a piros hetesre a jó pluszpénz, a nagykörúti villamosokra pedig a világszínvonal miatt továbbra is érdemes hajtani. ? Nem engedhetik meg, hogy sztrájkoljunk, akkor megbénul Budapest. Már a korábbi években reggel négytől hatig tartó két órás munkabeszüntetések is megterhelték a várost ? mondták az origo-nak az egyik fővárosi járaton dolgozó buszsofőrök.

A buszsofőrök egyetértenek azzal, hogy rendbe akarják hozni a céget, de nem értik, miért rajtuk spórol a cég, mivel nem ők tették tönkre. Rossz néven veszik a cég érveit azért is, mert emlékeznek rá, hogy Aba Botond BKV-vezérigazgató tavaly 20 millió forint jutalmat vehetett fel a fővárostól munkájáért.

A Fidesz támogatja a BKV-dolgozók bérkövetelését

A fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció támogatja a BKV dolgozók jogos bérköveteléseit - tudatta közleményben Kupper András frakcióvezető, aki szerint a közlekedési cég vezetése provokálta ki a jelenlegi helyzetet, amikor a dolgozóknak eredetileg nulla százalékos, így az infláció miatt még bércsökkenést is jelentő -béremelést - javasolt. Ha nem sikerül megállapodni a szakszervezetekkel, Aba Botondot és Demszky Gábort terheli a felelősség - véli Kupper András.

Idézet:

---

Ami pedig a megoldás módját illeti, nem hinném, hogy a nagy, párt által szervezett tömegdemonstrációk szervezése lenne a megoldás.
Ha már tömegdemonstráció, akkor legyen sztrájk. Minél több, minél nagyobb. Az ellen nem tudnak a szokásos fasiztázó-riogató módszerrel védekezni, nem tudják politikai fegyverként használni, elvégre a népet nem támadhatják és a sztrájk eredetileg baloldali történelmi vívmány (legalábbis annak mondják. )

Jó gondolatnak tartom a sajtó figyelését és a panaszok azonnali megtételét.

---

Rovat
Miért nem állunk ellen az agressziónak?

(i) MSZP lapján Juhász Ferenc portréjából: http://www.mszp.hu/portretar.php?id=4305&portre=1

„1981-ben házasságot kötött Major Ildikóval. Felesége pedagógus, 1995 óta vállalkozó. Két lányuk született, Ildikó (1982) főiskolás, Ágnes (1984) középiskolai tanuló. 1996-ban elváltak. 2001-ben ismét házasságot kötött; felesége Szendrák Csilla politológus.”

A 1996-os válásakor gondolom volt vagyonmegosztás, ha egy kicsit is tisztességes, akkor a lányait is illet támogatnia mostanában.

A 2002-es vagyonnyilatkozatából http://www.origo.hu/valasztas/20020206juhasz.html

(ii) 1999-ben vette az I. ker.-i 80 nm-es lakást. Mellette volt 3800 Matáv részvénye (akkor 3,5-4 millió) és 2 milliója takarékban.

Kapja a miniszteri és képviselői fizetést, tudjuk azt is, hogy a lakásán 15 milliós jelzálog van vásárlása óta, Juhásznak 2/3, feleségének 1/3 a tulajdonjoga.
Index cikkben http://www.index.hu/politika/belfold/juhasz7554/

azt írják:
„Juhász szerint az ingatlanba felesége, Szendrák Csilla 20 milliót adott, apósa 33 milliót, 12 millióra magánvagyonából tellett, egy 30 milliós magánkölcsönhöz pedig I. kerületi lakása értékesítésével jutott.”

A lakásán kívüli 12 milliós magánvagyon talán még hihető, ha jól spórolt és jól fektette be a pénzét. 30 milliós magánkölcsönről már tudjuk hogy nagyon sáros…

(iii)
Felmerül a kérdés, hogyha politológus felesége ilyen pénzes, gazdag papával akkor addig miért „nyomorgott” több évet olyan lakásban, amiben csak 1/3-nyi tulajdonjoga van és jelzáloggal agyonterhelt? Az apósról, aki erdészeti belső ellenőr volt nyugdíjazása előtt, lakóhelyén Nyékládházán senki sem gondolta hogy ilyen tehetős… http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=17829

(iv)
Juhász Ferenc egyik hitelezőjének fia a HM egyik cégének igazgaatósági elnöke

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter villavásárláshoz felvett kölcsönének egyik hitelezője Füzesi István volt. Füzesi fia az idén februártól igazgatósági elnöke lett a Honvédelmi Minisztérium egyik cégének, a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Rt.-nek – tudta meg a Magyar Nemzet. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=186985&rvt=2

,,Veszprém, Jutasi út http://www.fn.hu/cegmonitor.php?fcegid=401153333
Rakk Tamás Elnök-vezérigazgató
Füzesi Attila igazgatósági elnök 2003 FEB-tól
Mészáros Gyula Kereskedelmi Vezérigazgató-helyettes
Mészáros Gyula Termelési vezérigazgató-helyettes
Kulcsár Zsolt Közgazdasági vezérigazgató-helyettes

Társasági forma: Részvénytársaság
Alapítás éve: 1992
Jegyzett tőke HUF: 613.000.000 HUF
Tulajdonosok:
Honvédelmi Minisztérium 100%,

(v)
Füzesi Attila fiú, további cégei
Eurocast Kft.
Résztulajdonos Füzessi Attila
Antenna Hungária Rt. igazgatóságának is tagja lett 2002 júliusában.
Csuka László, KandHE ig, pénzügyi gazd vez 2000-2002

(vi)
Füzesi István apa
Eurocast Kft. és az
Interscrap Kft. – http://www.fn.hu/cegmonitor.php?fcegid=401347166
Mocsa, Külterület 0460/3. hrsz..
Végh Gábor Ügyvezető
Füzesi István Ügyvezető
Társasági forma: Korlátolt felelősségű társaság
Alapítás éve: 1996
Jegyzett tőke HUF: 7.000.000 HUF
Tulajdonosok:
Füzesi Attila,
Végh Gábor,

(vii)
– egykor orosz ügyvezetők alatt működtek. Füzesi állítása szerint az oroszoktól megvette az üzletrészüket, mert azoknak nem teljesültek a magyarországi üzleti elvárásaik

ohrana 2003-11-28 10:07:48 (232)

A magánkölcsön nagyon-nagyon gázos... Szerintem önmagában állami tisztviselő magánkölcsöne is gázos. De egy miniszteré?
Különösen, hogy a kölcsönadó fia egy HM cégben dolgozik.
Rossz az, aki rosszra gondol. Az illető egy természetes szenialitással rendelkező tehetség. (Több tízmila kölcsönt tud szerezni.)
A magánkölcsön amúgy különösen gond, mert ha aholnap azt mondja a kölcsönadó, hogy ki van fizetve, akkor ki van fizetve. Teljesen legalizált korrupció?
Á, az üvegzsebek korában ez elképzelhetetlen.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter első házasságából származó lányai több mint ötvenmillió forint értékben vettek ingatlanokat a Juhász család tavalyi villavásárlása után. A lap birtokába került dokumentumok szerint a miniszter kisebbik lánya, Juhász Ágnes egy újonnan épülő nyíregyházai társasházban vásárolt meg egy 12 750 000 forint értékű, 47 négyzetméteres lakást tavaly ősszel. Az adásvételi szerződés aláírásakor a miniszter lánya 7 650 000 forintot készpénzben ki is fizetett, a fennmaradó öszszeget pedig két egyenlő részletben, idén február 28-ig kellett megfizetnie. A társasházi lakást értékesítő beruházótól Juhász Ágnes nővérével, Juhász Ildikóval együtt egy másik ház földszintjén megvásárolt egy üzlethelységet is fele-fele arányban, s így egy 25 410 000 forint értékű, 81 négyzetméteres ingatlan tulajdonosai lettek.

A miniszter lányainak a szerződés aláírása előtt 15 246 000 forintot kellett kifizetniük, majd ugyancsak február 28-ig kellett rendezniük, két azonos részletben, a teljes számlát. Mind a két adásvételi szerződést azonos napon, 2003. november 13-án kötötték.

Mint arról korábban beszámoltunk, Juhász Ildikó tavaly szeptemberben 13 millió forintért vásárolt egy társasházi lakást is Nyíregyházán. A tárcavezető idősebbik lánya először egy ingatlanrészt vett meg hatmillió forintért egy 833 négyzetméteres építési telken, majd az adásvételi szerződés aláírása napján vállalkozói szerződést kötött az értékesítő céggel egy 54,84 négyzetméter alapterületű, 6,12 négyzetméteres lodzsiás társasházi lakás megépítéséről, amelyért 6,735 millió forintot kell kifizetnie a kivitelezőnek vállalkozói díjként.

A nyíregyházi földhivatal idei adatai szerint Juhász Ildikó testvérével, Ágnessel együtt januárban még tulajdonosa volt egy nyíregyházi, Deák Ferenc utcai társasházi lakásnak, tehát ennek eladásából nem juthattak tavaly nagyobb összeghez az ingatlanvásárláshoz. Információink szerint a 23 éves Ildikó tanuló, a 19 éves Ágnes pedig fodrász, tehát saját keresetükből feltételezhetőleg nem vehettek nagy értékű ingatlanokat.

Amikor a honvédelmi minisztertől arról érdeklődtünk, támogatta-e anyagilag gyermekeit, Juhász Ferenc csak annyit mondott: „Anynyira támogattam őket, amennyire egy elvált apa a saját gyermekeit támogathatja; amikor elváltunk, egész jó anyagi körülmények között voltunk.” Hangsúlyozta: nyolc éve külön él az előző házasságából származó gyerekektől.

Eközben Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi bizottságának szocialista elnöke másodszor is elutasította a vagyonnyilatkozati eljárást Juhász Ferenc ellen, amelyet Lengyel Zoltán fideszes képviselő kezdeményezett. Géczi indoklása szerint „egy vagyonnyilatkozati eljárás célja a gyarapodás törvényes megalapozottságának érzékeltetése, nem pedig a képviselő magánjellegű pénzügyi, vagyoni évközbeni műveleteinek ábrázolása és nyilvánosság elé tárása.”

Lengyel Zoltán azonban úgy véli, a miniszter családjának vagyongyarapodása annyira szembetűnő, hogy csak arra lehet gondolni, a szocialista bizottsági elnök a miniszter kezét próbálja tisztára mosni.

A gazdák helyzete sem most lett kilátástalan, de igazán csak mostanra értették meg, hogy mi is történik velük és most érett meg az elszántság.

Ugyanez a folyamat meg fog történni a foglalkoztatottaknál, nyugdíjasok, diákoknál is, csak ki kell várni. Egy előrehozott választás most nem is lenne igazán jó a jobboldalnak, mert a mostani kormány hülyeségeinek hatása az EU csatlakozás hátrányos következményeivel együtt még csak most jelentkezik igazán, egyék csak meg, amit főztek. Az MSZP-nek még mindig túl sok a támogatója, pedig már csaknem a "kemény magig" csökkent. A párton belül viszont hatalmas ellentétek, harcok folynak és megindult az erjedés.