Összefogással túl kell lépni a trianoni traumán - hangsúlyozták a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik szekciójának előadói, így Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, valamint Czakó Gábor és Zelei Miklós írók. A trianoni békét el kell fogadni, és ezután újra kell fogalmazni a nemzeti célokat - mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kulturális államtitkára a "Nemzettudat és lelkiállapot. Trianon gyógyítása" című beszélgetésen. Felsorolta azokat a hibákat, amelyek az első világháború utáni trianoni békekötéshez vezettek, hangsúlyozta a politikai elit felelősségét.

Szerinte az akkori magyarországi társadalom elavult szerkezetű volt, és az állam sem volt felkészülve a háborúra. "Rossz válaszokat adtunk a politikai és a katonai kihívásokra" - mondta, hozzátéve, hogy ez a trauma sem rázta fel igazán a nemzetet. "Elfogadjuk a történteket, ha újra tudjuk fogalmazni nemzeti céljainkat" - tette hozzá.

Máig ható gondnak nevezte az "öncsonkítást", vagyis a segítségre szoruló társadalmi csoportokra való figyelem és az összefogás hiányát. Szerinte nem az állam csonkasága, hanem a nemzettudat csonkasága jelenti a nagy problémát. Hangsúlyozta, hogy a határokat ma már azért nem lehet megváltoztatni, mert nincsenek is határok. Az így adódó lehetőségeket pedig az előadó szerint ki kell használni. A kultúra is komoly segítség lehet a nemzeti egység helyreállításában - fűzte hozzá.

Czakó Gábor elsősorban a lelki tényezőket, az érzelem hiányát és az istentagadást okolta a "belső Trianonért", szerinte ezek tették lehetővé, hogy a "külső erőket szolgálók hatalmi szerephez juthattak".

Robert Fico távozó szlovák miniszterelnök beismerte, hogy kormányalakítási kísérlete nem sikerült, ezért megbízatását visszaadta az államfőnek. Ivan Gasparovic ezután Iveta Radicovának adott kormányalakítási megbízatást. Radicová elfogadta a felkérést. "Kormányunk a polgári felelősség és együttműködés kormánya lesz" - jelentette ki Radicová, aki a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) alelnöke. Radicová bírja további három jobboldali párt támogatását is. Az alakulófélben lévő új négypárti koalíciónak a 150 tagú parlamentben összesen 79 képviselője van.

"Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elképzelését egy stabil és erős kétpárti koalícióról nem sikerült megvalósítani. Kormányalakítási megbízatásomat ezért ma (szerdán) visszaadtam" - jelentette ki Fico azután, hogy fogadta őt a köztársasági elnök. A Smer ugyan majdnem 35 százalékkal megnyerte a parlamenti választásokat, de miután nem talált koalíciós partnerre, nem tudott kormányt alakítani.

Ivan Gasparovic délután fogadta a négy ellenzéki párt vezetőit is, akik egy új kormánykoalíció létrehozásáról tárgyalnak, s szerdára virradóra már sikerült megállapodniuk a programtézisekben is.

A négy párt - Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Szabadság és Szolidaritás (SaS), Híd - közös kormányfőjelöltje Iveta Radicová (SDKU). A négypárti koalíciónak a 150 tagú parlamentben 79 képviselője van.

Gasparovic a találkozók után elmondta: miután Robert Fico kormányalakítási kísérlete sikertelen volt, most Iveta Radicovának adott kormányalakítási megbízatást. Radicová megbízatása július 8-ig szól.

"Nagy megtiszteltetés ez számomra" - mondta újságíróknak Radicová, amikor elfogadta a felkérést. Kifejtette, hogy már alakul az új kormánykoalíció, s mindent megtesz annak érdekében, hogy jó és sikeres kormánya legyen Szlovákiának. "Kormányunk a polgári felelősség és együttműködés kormánya lesz" - hangsúlyozta Radicová.

Elkészült a visegrádi országok (V4) harccsoportjának megvalósíthatósági tanulmánya, a kontingens 2015-től kezdhetné meg munkáját - közölte Benkő Tibor magyar vezérkari főnök a társországok, Szlovákia, Csehország, Lengyelország vezérkari főnökeivel tartott, kedden véget ért kétnapos balatonőszödi találkozó után. Az 1000-1200 fős békefenntartó, krízishelyzetet kezelő katonai kontingens az EU-harccsoportok mintájára alakulna meg, 2006-ban jött létre például a görög-bolgár-román-ciprusi harccsoport ...

A kommüniké szerint a magyar fél visszautasította a szlovák kormányhatározatban foglalt vádat

A Külügyminisztériumba kérették Peter Weisst, Szlovákia budapesti nagykövetét.

Az intézkedés előzménye, hogy a szlovák kormány június 9-én olyan nyilatkozatot jelentetett meg, amelyben revizionista törekvésekkel vádolta meg a magyar kormányt és az Országgyűlést.

A kommüniké szerint a magyar fél visszautasította a szlovák kormányhatározatban foglalt vádat, átadta a Szlovákia által kifogásolt Nemzeti Összetartozás törvényének angol fordítását, és felhívta a figyelmet arra, hogy sem a törvény szövegében, sem szellemében nincs szó területi revízióról. A jogszabály ezzel szemben a szuverén államok közötti kölcsönös tiszteletről és együttműködésről szól, ezt a magyar kormány Szlovákiától is elvárja.

A szlovák kormány által a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozat szerint a magyar politika éket ver a nemzetek és az államok baráti és békés együttélése közé, s a nemzetközi békerendszerek és a 21. századi modern európai politika iránti tisztelethiány megnyilvánulása. Ezzel a szlovák kormány a magyar parlament azon döntésére reagált, amellyel június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

MHO/MTI