Nos, igen:

gorgó 2010. április 06. 18:25 | Sorszám: 11

"Ne nevess zsidó vagyok!!!
A legrosszabb fajtából sváb-zsidó!"

Stoffán György: A Jobbik győzelme és bukása

Szívesen lennék sváb létemre zsidó, mert azok legalább megvédik egymást és összetartanak.
Hát igen ez az én bajom, hogy tényekkel alátámasztva olvasható egy kis igazság, ezért rám vetette magát a mocskos jobbikos csőcselék, ennyit erről!
Még egy tisztelt jobbikos” hazafiak”, ti is el fogtok tűnni a történelem süllyesztőjébe, mert semmivel sem vagytok különbek, mint a komó elődeitek trükköztök és hazudtok mint ”elftársaitok”!

A Trianonról amiröl beszélni kell:

Vona Gábor nem szavazott a kettős állampolgárságról
Vona Gábor egy rádió meghívásának tett eleget a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat szerdai zárószavazásának időpontjában, ezért nem volt jelen a voksoláson. A Jobbik elnök-frakcióvezetője sajnálja a történteket, mint az MTI-hez eljuttatott közleményében fogalmaz: "akár a Marsra is elment volna", hogy ezen a történelmi szavazáson személyesen legyen jelen, de rosszul tájékozódott a végszavazás időpontjáról.

"A zárószavazáson technikai hiba miatt nem voltam jelen. Rosszul tájékozódtam, és ennek következményeképpen nem tudtam a zárószavazás konkrét időpontjáról. Egy korábban egyeztetett, a múlt hétről elhalasztott rádiómeghívásnak tettem eleget" - fejti ki közleményében az ellenzéki politikus, aki az eset kapcsán elnézést kér mindenkitől, aki hiányolta jelenlétét.

"Mindenki elhiheti, hogy akár a Marsra is elmentem volna, hogy ezen a történelmi szavazáson személyesen legyek jelen. Szégyellem magam, hogy ez meghiúsult, hogy ilyen hibát követtem el, de egyúttal nagyon örülök, hogy az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el ezt a történelmi törvénymódosítást" - fogalmaz Vona Gábor.

http://gondola.hu/cikkek/71708-Trianonrol_oszinten_is_kellene_beszelni.html

Trianonról őszintén is kellene beszélni

Például korrekt számadatokkal föl kellene sorolni a kisebb és nagyobb népirtásokat (az „etnikai tisztogatás” kifejezést is törölni kell a szótárból, a népirtás nem „tisztogatás”!). Kezdődhetne a dolog azokkal a magyar csendőrsortüzekkel, amelyeket az utódállamok történetírása mint a magyar imperializmus agresszióját értelmez, és követhetnék ezeket a tényeket a román és délszláv tömeggyilkosságok a magyarok rovására, aztán akár egészen Srebrenicáig meg a knini kiszögellésben zajlott hadieseményekig is elmehetne a lista, inkluzíve a zsidóirtások. Minden nemzet írja be a sérelmeit – először is vegyük végre közösen számba, mi a bajunk egymással.

Sepregessünk a saját portánk előtt

Idehaza Trianon kapcsán afféle politikai kéjelgés folyik, a festett vérzés és a hamis próféták habzó vádaskodása igencsak kelendő médiaportéka.

Ezzel szembe kell állítanunk néhány súlyos igazságot.

1. Az utódállamokban radikálisan határozott döntéssel elintézték az ő honfoglalásukat: földet osztottak, nem sokkal az után, hogy kézhez vették a nékik jutott területeket. A magyarok a mai napig nem képesek észbe venni, hogy ezzel – a földosztással – valójában a mai napig adósai maradtak – önmaguknak! Mert a földosztás elmaradt 1848-ban, aztán a kiegyezés után, aztán 1918-ban, aztán Trianon után, aztán az 1945-öst 1949-től visszavonták, és 1990 után is elsíbolták. A magyar falu azért haldoklik ma is, a szemünk láttára is, mert minálunk a nagybirtok mindig előnyt élvezett a paraszttal szemben!

2. A magyarok másik, mondhatjuk, még nagyobb történelmi bűne, hogy jóval kevésbé szaporák, mint a többi nép. A magyarokat nem kiirtották a Kárpát-medencéből, hanem túlszaporodták őket. Ez sok magyar nemzedék közös, egyformán, ismétlődően elkövetett bűne, amit csak tetéz a katasztrofális magyar családpolitika.

3. A magyarság súlyos, ma is pusztító válsága (a fentiekben is benne van) az az erkölcsi válság, amelynek momentán a legnyomasztóbb megnyilvánulása az országot szétlopó korrupció. Röviden: az erkölcstelenség mint általános norma. A nagybirtok generált egy szörnyű mentalitást, azt, hogy lopni nem bűn, mármint a „közösből” lopni. Ami az uradalomé, azt aki kapja, marja. Ez átöröklődött a szocializmusba is, a 2002 utáni kurzus pedig történelmileg is „csúcsrajáratta” az állami lopást; az utolsó körben privatizációnak, közbeszerzésnek, PPP-beruházásnak nevezték ezt a gyakorlatot.

4. A fenti züllöttség kétféleképpen volt jelen a magyarságban. „Felülről”, a vagyonát nemzedékeken keresztül csak herdáló dzsentri, illetve „alulról”, a gátlástalanul lopó, tisztességes munkavégzésre alkalmatlan cseléd a két végén égette a magyar gyertyát. Ugyanakkor a „mindent vissza” bódulatában élő nemzedékek vállvetve pusztították tovább a trianoni maradékot. Előbb a zsidókat fosztották ki, aztán a svábokat, végül minden tulajdonosi, a maga kenyerén élő népréteget tönkretettek. Előbb a dzsentri és a nyilaskeresztes csőcselék, aztán ugyanezek, vörösbe öltözve.

Summázat

Trianon visszacsinálása háború útján lehetetlen, egyetlen módon viszont lehetséges: erkölcsös nemzetté kellene válni. Ha a magyarok hajlandók lesznek három nemzedéken át átlagosan ötöt szülni, és mindenkit becsületben felnevelni, továbbá veszik a fáradságot, és elkezdenek a felélés helyett építkezni, megtakarítani és a holnaputánra is gondolni, akkor – újabb kilencven esztendő múltán Trianon csak egy szomorú emlék leszen.

Vajon csoda kell ehhez, vagy kevesebb is elég?

Ezek után a versailles-i rendezvény szervezője, a Magyarok
Világszövetsége felkészült a megmozdulás internetes közvetítésére. A műszaki próbák sikeresek voltak. Így van esély arra, hogy 2010. június 4-én a világ magyarjai élő közvetítésben követhessék trianoni békeparancs ellen tiltakozó megmozdulást.

Időpontok:

9.00-12.00 - a Nagy Trianon palota előtti térről: Igazságot
Magyarországnak! Igazságot Európának!

16.00-17.00 - a versailles-i székesegyház előtti térről: Rekviem Magyarországért

A közvetítés a www.mvsz.hu honlap Trianon 90. menüpontjában lesz
megtekinthető, ahol jelenleg próbasugárzás folyik.

Refrén:

Ott, ahol zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér
Egy ezredévről mond mesét a szél.
Búg a kürt az ősi vár fokán
Honvéd áll a Hargitán,
Erdély szent bércére zúgva száll,
Visszaszáll, a magyar turulmadár.

Ott, ahol zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Hol csodás tündéri tó felett kacag,
S nézi benne tűzarcát a nap.
Hol regék születnek, száll a dal
Búg a kürt az ős szilaj,
S merre Erdély kéklő bérce áll
Zúgva száll a magyar Turulmadár.

Ott, ahol zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér
Zeng a dal, Kolozsvár visszatér.
Búg a kürt az ősi vár fokán,
Honvéd áll a Hargitán,
Erdély szent bércére zúgva száll,
Visszaszáll a magyar Turulmadár.

Ott, ahol zúg az a négy folyó

Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb,
Tüzek gyúlnak, vakít a fény, ragyog a világ.
Dombok ormain érik már a bor,
Valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor.
Zöld arany a pázsit selymes, kékezüst a tó,
Csendes éjen halkan felsír a tárogató.

Refrén:
Ott, ahol zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér
Egy ezredévről mond mesét a szél.
Búg a kürt ősi vár fokán
Honvéd áll a Hargitán,
Erdély szent bércére zúgva száll,
Visszaszáll, a magyar turulmadár.

Magyar földről székely földre szállnak fellegek,
Kigyúlnak a magyar tüzek, ragyogó szemek.
Még az égen is Hadak Útja jár,
A legendák hős vezére paripára száll.
Szebb lesz a nyár, szebb lesz az ősz, szebben hull a hó,
Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó.

"A magyarok másik, mondhatjuk, még nagyobb történelmi bűne, hogy jóval kevésbé szaporák, mint a többi nép. A magyarokat nem kiirtották a Kárpát-medencéből, hanem túlszaporodták őket. Ez sok magyar nemzedék közös, egyformán, ismétlődően elkövetett bűne"