Téma: Elkezelt pénzek a magánkasszákban
|
kutato |
Válasz | 2010. december 08. 09:14 | Sorszám: 45 |
Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztá - tulajdonosai között: Vajda Péter, ifj Apró Antal unokatestvére
|
|
|
kutato |
Válasz | 2010. december 08. 09:12 | Sorszám: 44 |
Szenesék és az Apró Klán Szenes József Szenes Zoltán[ (már lemondott vezérkari főnök öccse a HM EI RT igazgatója: 2003 dec A TIF Rt (HÖM vagyonnal, Szenes Zoltán elnökkel) többségi tulajdonosa lett (90%-os) a HM egyik cége, a HM Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. (HM EI Rt.) http://www.mno.hu/index.mno?cikk=190046&rvt=2 cf Idézet: Veszteséges ingatlanüzletekbe fektette a pénztártagok befizetéseinek egy részét a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja által irányított nyugdíjpénztár. A Szenes Zoltán ügyvezetésével működő Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár csaknem 200 mFttal szegényebben került ki ezekből az ügyletekből.
http://www.mno.hu/portal/752516
|
|
|
Tappancs |
Válasz | 2010. december 03. 18:58 | Sorszám: 43 |
A befolyó járulékok kb. 4.5%-a. Pénztáranként kicsit szór. A működésbe bele kell érteni a pénztári dolgozók fizetését is. Ebből is megy adó és járulék az államnak. A pénztáraknál most elbocsátások vannak és részmunkaidőre állnak át azok, akik ezt elfogadják. A fidesz így termel munkanélküliséget az egymillió új munkahely helyett. Az elbocsátottak és családtagjaik azonban annyira öntudatosak, hogy így is a fidesz rendíthetetlen híveinek számítanak.
|
|
|
Tappancs |
Válasz | 2010. december 03. 18:53 | Sorszám: 42 |
A fölsoroltak közül már csak anyukám él. Egy hónapja költöztem át hozzá. Egyedül csak lakáson belül tud mozogni. Ápolom, vásárolok neki, befizetem a csekkjeit és szabit veszek ki, amikor orvoshoz kísérem. Nem rémít meg az, hogy a jövőben a gyermekeim úgy fognak ápolni, mint én anyut.
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2010. december 03. 16:23 | Sorszám: 41 |
Amióta megváltoztatták a befektetésekről szóló törvényt és a tőzsdei ügylet után a hasznot bárhová lehet utalni, nemcsak arra a számlára vissza, ahonnan a befektetésre szánt pénz érkezett, Magyarországon bármi megtörténhet. Lásd Kulcsár ügy. Szvsz a Kulcsár ügyhöz hasonló ügyek tucatjai élnek, csak az elkövetök nem olyan nagyban kaszálnak. Ill. lehet, hogy még nagyobban, csak nem olyan szemtelenül és nem olyan széles klientúrával.
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2010. december 03. 16:03 | Sorszám: 40 |
Havi befizetések vannak. Egyszeri költség. De ez a költség csak a pénztár költségeire fordíttatott. Egyébként azt hiszem 4,5% volt az én pénztáramnál legutóbb. Az alapkezelő költségei a bruttó hozamokból-tőkéből kerül levonásra talán. Ezt nekünk nem kötik az orrunkra. De ebben nem vagyok biztos... Az biztos, hogy egy ilyen költség is van és ez a nagyobb talán.
|
|
|
orosz_hussalata |
Válasz | 2010. december 03. 15:57 | Sorszám: 39 |
A mnyp-k állítólag 5%-ot fordítottak működésre. Ez minek az 5%-a, a teljes vagyonnak, vagy csak az aktuális évi befizetéseknek?
|
|
|
Zolcsi74 |
Válasz | 2010. december 03. 15:53 | Sorszám: 38 |
azt én sem tudom mennyi Ámde: korábban lehetett hallani, hogy az mnyp-k a bankok, nagybefektetők, néhány (többszáz) csókos spekuláns veszteségeit magukra vállalták. 1. A bank tízéves államkötvénybe tette a pénzét, mondjuk pénteken, akkor volt az állampapír aukció, remélte, hogy néhány tizedszázalékot megcsíphet az aukciós vétel és a másodpiaci ár közt. A hétvégén olyan esemény történt, ami felnyomta a (éves) hozamszintet 0.3%-l, így hétfőn a tízéves államkötvények már 2-5%-l gyengébben nyitottak. Ebben a pillanatban az mnyp átvette a banktól a teljes kötvényállományt, még az esés előtti, pénteki árfolyamon. Ugyanez részvénnyel. 2. Az mnypnek volt egy jó adag tőzsdei részvénye - mondjuk Mol. A Mol bejelentette részvényvisszavásárlási szándékát (abban a helyzetben kénytelen volt), ami az árfolyamot három nap alatt 24.000-ről 30.000-re húzta. A bank megvette az mnyptől a részvényt nap elején - ha esik az ár még aznap visszaadja az mnypnek, ha emelkedik megtartja. Könyvelni meg könyvelik amikor már nagyon kell. Az mnyp kiszállt a részvényekből 25.000-n, a bank meg eladta 30.000-n a Molnak, amikor a nagyok már tudták, hogy 30.000 után már csak az esés jön. 3. A tőzsdei vállalat rendkívül jó hírt jelentett be. A bejelentés napján a bank eladott a tőzsdén kétszázezer db részvényt (shortolta), azért, hogy a vevőket elbizonytalanítsa és a részvény áremelkedését megakadályozza. Még aznap megvette az mnyp tulajdonában lévő - mondjuk - kétmillíó db részvényt az aktuális tőzsdei árfolyamon. Másnap a bank nem adott el többé és az árfolyam megindult felfelé mint a rakéta... Azaz módszeresen segélyezték a (nagy) piaci résztvevőket a mi nyugdíjpénzeinkből. Amerikában a nagybankok megvetették a nyugdíjpénztárakkal a rossz jelzáloghitelekkel fedezett kötvényeket teljesáron, mikor már tudták, hogy nagy a baj. Érdemes lenne megvizsgálni minden egyes mnyp könyvelését, a kötvény, részvény, pénzállományok változását napról-napra, hogy egy-egy államkötvény, ill egy - egy részvény árfolyamának komolyabb megváltozása ELŐTT (mert hát az események elé kellett könyvelni, nem adhatott-vehetett eltérő áron mint a piaci) milyen tranzakciók történtek. Ha rendszeresen, szisztematikusan tévedett az mnyp és épp az emelkedés előtt adta el a részvényt/kötvényt, vagy épp a zuhanás előtt vette meg, akkor ott szinte biztosan kivitték a pénzt a jövendő nyugdíjasok kárára. Azt is érdemes lenne - az árfolyamváltozásokkal összefüggésben - vizsgálni, hogy az mnyp részvény/kötvénypakettjeire léteztek -e kötelezettségvállalások, (visszavásárlási megállapodások, garanciavállalások, opciós szerződések, csere/határidős/stb ügyletek), mivel ezekkel a szerződésekkel utólag is le lehet esetleg fedni egy - egy tranzakciót, az adott kötvény/részvény az árfolyamváltozás után is gazdát cserélhet a régi áron, kisegítendő a kedvezményezett piaci szereplőt (bank, nagybefektető, csókos politikus rokona, bankár haveri köre, stb) ha az nem kapcsolt időben. Az mnyp mellett érdemes lenne megvizsgálni a letétkezelő -brókercég - számlavezető pénzintézet - KELER nyilvántartásait is, nem lehetetlen, hogy olyan ellentmondásokra bukkannának amelyek segítségével már bizonyítani lehetne, hogy az mnypkből rendszeresen szivattyúzták a tőkét a pénzpiaci szereplők.
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2010. december 03. 15:50 | Sorszám: 37 |
Remek. Ezt megbeszéltük. Néha most is sírhatnékom van az emberek hülyesége láttán.
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2010. december 03. 14:17 | Sorszám: 36 |
20 év múlva ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát !
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2010. december 03. 14:17 | Sorszám: 35 |
ez a szám nem stimmel! 100-nak a 40 az 40 %-a! Ennyi lenne a működési költség? Ilyet még nem hallottam!
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2010. december 03. 10:35 | Sorszám: 34 |
dear root! nem lehetne békáscity-t egy szotüdülőbe utalni két hétre? majd utólag változtatunk hozzá alkotmányt.. izé fórumszabályzatot, ha kell
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2010. december 03. 10:14 | Sorszám: 33 |
Apád, Anyád, Nagyszüleid - elküldted már őket a büdösbarlangba ? merthogy ők neveltek fel téged ... Ahogyan te bánsz velü(n)k úgy bánjanak majd veled!
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2010. december 03. 10:08 | Sorszám: 32 |
40%-os költségszint? Van az 4 is lassan... Na ez mondjuk már a hazugság nonpluszultrája. A költségszint szerintem is magas volt. De folyamatosan csökkent. Látszik, hogy egyik fél sem akarja, hogy tisztán lássunk. Mind a kormány, mind a Stabilitás propagandába kezdett és igen csak vaskos félretájékoztatás zajlik mindkét oldalról szerintem. A kormány helyében a nyugdíjpénztári vagyont nem nagyon piszkálnám. Az mnyp-ket pedig nem megszüntetném, hanem egy állami kvázi magánnyugdíjpénztárban vonnám össze. Megtartva a szabad portfólióválasztás lehetőségét. Az mnyp-kre valóban nincs sok szükség. Lehet állami az adminisztráció s abban jobban is bízom kicsit, s még költségeket is lehet lefaragni. De a tőkefedezeti jelleget meg lehetne tartani. Illetve meg kéne... Persze ez kevésbé kecsegtető az állam számára. Nincs a hirtelen nyakába szakadó vagyon... s való igaz, hogy a kieső járulékokat továbbra is pótolni kell.
|
|
|
pfz |
Válasz | 2010. december 03. 00:56 | Sorszám: 31 |
Az Echo TV-ben hangzott el ma: A magánnyugdíjpénztárakban minden befizetett 100 forintból 40 elmegy működési költségre... Szó volt Chiléről, ahol szintén kötelezővé tették a magánnyugdíjpénztárakba való belépést. A sajtóban dicshimnuszukat zengtek a chilei rendszerről, azonban amikor az első kifizetésekre kellett volna sor kerüljön, a biztosítók fele köddé vált... A magánnyugdíjpénztárak chilei csődjeiről mintha hírzárlat lett volna, nem találok sehol erre információt... (( Bezzeg az ilyen manyupokat reklámozó cikkekből Dunát lehet rekeszteni: "2005. február 3. Szemben a felosztó-kirovó rendszerrel, a Chilében és az Egyesült Királyságban bevezetett elkülönített magánszámlák lehetővé teszik, hogy a nyugdíjasok a munkával töltött évek során befizetett pénzt és ennek hozamát kapják vissza. Az államnak így nem kell a nyugdíjakra költenie, és az emberek is jobban járnak, hiszen befektetett járulékaik busás hasznot, és ezáltal magasabb nyugdíjat biztosítanak - ígérik a konzervatívok." http://metazin.hu/node/36"
|
|
|
kutato |
Válasz | 2010. december 02. 21:26 | Sorszám: 30 |
ja..2% alatt
|
|
|
Tappancs |
Válasz | 2010. december 02. 20:37 | Sorszám: 29 |
Akkor megkérdezem, mennyi a nyugdíjkiadás. A működési költségre vagyok kíváncsi.
|
|
|
kutato |
Válasz | 2010. december 02. 20:30 | Sorszám: 28 |
OV is mondta, h több az éves kamatteher, mint a nyugdijkiadás/év, v mint az eü/év..
|
|
|
kutato |
Válasz | 2010. december 02. 20:29 | Sorszám: 27 |
"az átlagnyugdíj és hogy a jogosultak száma egy kicsit esett. " = a kettő szorzata = nyugdíjkiadás (*12vel, mert a havi volt megadva
|
|
|
Tappancs |
Válasz | 2010. december 02. 20:11 | Sorszám: 26 |
Megkérdeztem, hogy az állami nyugdíjrendszer mennyiből működik és azt a választ kaptam, hogyan változott az átlagnyugdíj és hogy a jogosultak száma egy kicsit esett. Akkor most megkérdezem, hogyan változott az átlagnyugdíj és esett-e a jogosultak száma? Hátha így megtudom, milyen költségei vannak a nyufignak, meg az apehnek (ő gyűjti és utalja a járulékokat) és az egyéb nyugdíjjal kapcsolatos állami szerveknek.
|
|
|
kutato |
Válasz | 2010. december 02. 19:40 | Sorszám: 25 |
adósságszolgálat: 2011 2800 mrd 2012 2500 mrd 2012 3000 mrd
|
|
|
|
Tappancs |
Válasz | 2010. december 02. 19:23 | Sorszám: 23 |
Az állami nyugdíjrendszer mennyiből működik?
|
|
|
|
kutato |
Válasz | 2010. december 02. 17:52 | Sorszám: 21 |
Az első magyar NATO-tábornok távozik Az 53 éves Szenes Zoltán logisztikusként építette katonai karrierjét. Tanult a rendszerváltás előtt [b]Leningrádban,[] majd a kilencvenes években Londonban is. Doktori címet szerzett a közgazdasági egyetemen, ő volt Magyarország első katonai képviselője a NATO-ban és a NYEU-nál. Szintén elsőként kapott tábornoki beosztást a szövetségben, a NATO dél-európai parancsnokságán volt logisztikai főnök, s Brüsszelben és Nápolyban is szakmai elismeréseket vívott ki magának. Fodor Lajost követte a vezérkari főnöki székben 2003 márciusában. Főkatonaként őszintén beszélt a problémákról. Ő irányította a hadsereg védelmi felülvizsgálatát, a tízéves fejlesztési programról azonban időközben kiderült, hogy az ígért források töredékét biztosítja a kormány. Erről Szenes úgy vélekedett: "futballpályára készült a védelmi felülvizsgálat, ám helyette teremfoci van". http://www.nol.hu/cikk/347484/
|
|
|
|