|
Téma: A magyar mezőgazdaság
|
|
huszárló |
Válasz | 2009. június 26. 11:48 | Sorszám: 95 |
|
Ez meg a termelők dóga...
|
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2009. június 26. 11:25 | Sorszám: 94 |
Igazat van, a kereskedő jár a legjobban ! de sajnos a szállítás, az üzlet és eladó fenntartási költségei stb. is pénzbe kerül - ezt azért ne felejtsük el. De lehetne a felvásárlói ár az eladási ár fele - még mindig jól járna mindenki... Mondjuk 300 Ft-nál maradva: 100 + 100 Ft/kg ill. akkor 200,- és akkor járnánk mi is jól ! De jó hát legyen 300,- Ft azaz 1 € - de akkor a jövedelmünk is legyen annyi mint Németországban, Franciaországban, Ausztriában stb. mert nálunk is dolgoznak az emberek, nem is keveset csak bérrabszolgaként ki vannak zsákmányolva !
Legfőbb érték az ember 
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2009. június 26. 10:57 | Sorszám: 93 |
Ha a piacon 300 forint a meggy, az átvételi ár meg 50 pénz, akkor valahol csak eltűnik az a 250 forint különbség, nem?
Miért a kereskedő járjon jól?
Egy szövetkezet a termeléstől az értékesítésig mindent meg tud oldani.
|
|
|
|
huszárló |
Válasz | 2009. június 26. 10:34 | Sorszám: 92 |
|
Mert az leszedné olcsóbban? Nem hiszem. Piac kellene, amelyik húz, de inkább az a baj, hogy az nincsen.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2009. június 23. 12:14 | Sorszám: 91 |
A minap hallottam, hogy Szabolcs-Szatmárban 50.- forintért veszik át a meggy kilóját.
Hogy én le se szedném ennyi pénzért, az 7szencség.
( Kéne már nagyon egy Hangya Szövetkezet )
|
|
|
|
Egzisztenciális kvantor |
Válasz | 2009. június 23. 12:00 | Sorszám: 90 |
Mi magunk tesszük tönkre a magyar mezőgazdaságot.
Most a meggynek van szezonja, de nemsokára jön a sárgabarack, az őszibarack, meg a dinnye. Minek kell most külföldi barackot, meg dinnyét venni? Amikor a dinnyének lesz szezonja, majd biztosan külföldi szilvát fogunk venni.Persze nem csak rajtunk múlik, a kereskedőkön is. Én a múlt héten nem kaptam magyar lila hagymát. Pedig biztosan van már, de a boltok csak a hollandot veszik.
|
|
|
|
pfz |
Válasz | 2009. június 19. 18:32 | Sorszám: 89 |
|
"Változást nem reformokkal lehet elérni, hanem hithű, elkötelezett reformerekkel." Csak éppen az ellenkezőjét kell csinálni a gyurcsányi "reformoknak", mert azok elk..rások voltak reformnak nevezve.
|
|
|
|
fokos |
Válasz | 2009. június 19. 17:35 | Sorszám: 88 |
Meg még én is, akinek a dédapja is budai polgár volt.
Mert van optimális birtokméret. Van vertikális, horizontális összefogási lehetőség. Már specializálódnak is, egy csomó helyen nincs mindenkinek közepes traktorja, csak adaptere. Olyan, amivel a saját ültetvényét a legjobban lehet művelni. De váltig tagadja, hogy itt "szövetkezet" volna.
|
|
|
|
fokos |
Válasz | 2009. június 19. 17:22 | Sorszám: 87 |
Pedig például a Holcim milyen kíválóan működő tsz-melléküzemág! (igaz, hogy svájci) Vagy a Parmalat.
Mert nem csak a föld közösen történő műveléséről van szó, hanem a csatlakozó feldolgozóiparról is. A legkevesebb hasznot a nyersanyag előállítása hozza.
|
|
|
|
Kulakman |
Válasz | 2009. június 19. 17:16 | Sorszám: 86 |
|
No akkor ,életképek : most szabadultam ,állatorvosi kezelés volt nálam el vagyok fáradva kissé, mire egy gulyát egyenként lekötöztem, közben kaszálás egyéb munkák .Nos mindenkinek üzenem igenis van ősi föld , bent jártam a télen a levéltárban 1800-ig visszakerestem az őseimet, itthon a falon függ egy adásvételi szerződés 1919-ből amikor nagyapám az első világégésben eltöltött 54 havi frontszolgálat után hazajőve megvásárolta "őseim földjét",tehát létezik ilyen , és ezt vették el komik erőszakkal remélem Isten haragja mindet utoléri.92-ben ezt vásároltam vissza jó apámmal és testvéremmel közösen amit egy gazdasági társaságot alkotva ma is együtt művelünk ( apám 86 évesen persze csak a tanácsaival segít )A szövetkezésről meg hablatyoljatok annak aki csak virágcserépben lát földet ,de tényleg kivel szövetkezzek azzal aki jól átver, meglop, félretájékoztat és egyébként azért dolgozik ,hogy én süllyedjek el . A támogatásról meg annyit vegyen mindenki földet és azonnal kaphat ő is , hogy ez mennyi amíg nem egyenlő a nyugati gazdáéval addig nincs egyenlő versenyhelyzet utána persze azonnal kiderülne ,hogy tudok vele versenyezni, sőt.Az állami szót földügyben felejtsd el látod most még a maradékot is átpasszolják a haveroknak ,jobb kézben van az nálam hidd el!Az meg ,hogy hány hektáron mit lehet elérni ,kedvesem 10 ha kukoricán is lehet bukni meg 100 négyzetméter petrezselyemzöldből is lehetsz közel millimojos ,ez nem négyzetméter kérdés ,az a legjobb ha a saját földeden gazdálkodsz, igaz ha meg mondod hány hektáron gazdálkodsz általában irigységgel vegyes bámulat a jutalom. De a munkát azt bezzeg nem irigyli tőled csak a jóravaló dolgos vagy dologtalan élősködők hada.Ennyit most megyek intézem a pályázatomat ,hogy legyen több támogatásom majd holnap este visszanézek hozzátok!
|
|
|
Cyti |
Válasz | 2009. június 19. 15:54 | Sorszám: 85 |
A kommunisták a szövetkezetesítést is rosszul csinálták, mert hatalmas és indokolatlanul nagy erőszakot vetettek be. / bár a földek nagy részéhez a gazdák földosztás révén jutottak, nem örökség útján/
De az is igaz enni kellett a KGST országokban és itt voltak legjobbak az adottságok.
A másik nagy hiba a már működő szövetkezetek szintén erőszakos szétverése 1990 után.
A harmadik nagy hiba a gátlástalan privatizáció, osztogatás.
Most itt vagyunk mezőgazdaság nélkül, igaz az EU is ezt akarta.
Változást nem reformokkal lehet elérni, hanem hithű, elkötelezett reformerekkel. Na ilyen meg nincs széles -e hazában.
|
|
|
|
pfz |
Válasz | 2009. június 19. 09:38 | Sorszám: 84 |
A "saját " cégünkön tapasztalom, hogy miért mennek tönkre tízezrével a kisvállalkozások.
Nos, egyre több a kis cégek fenntartási költsége.
Állandó terheket raknak a kis cégek nyakába, amelyeket akkor is fizetni kell, ha átmenetileg, (válságos időszakban, vagy idényjelleggel) csökkennek a megrendelések.
Ezen kellene változtatni.
A hatóságok szigorúan hajtsák be a nyereség utáni adót, de ne nézzék zsiványnak a kis cégeket, ne akarjanak akkor is elvonni, ha nincs bevétele a kis cégeknek.
A kisvállalkozások így tudnák átvészelni a nehezebb időszakokat.
Mindenkinek ez lenne a jobb.A hazaáruló hatalomnak pedig az a jobb, ha minél több magyar vállalkozás megy tönkre. Ehhez kifundálják a gyalázatos módszereiket!
|
|
|
tiszavirág |
Válasz | 2009. június 19. 09:12 | Sorszám: 83 |
Idézet:
Megsértődni meg csak a vidékizésen szoktam.
Nem tudom miért, mindenki volt vidéki. 
|
|
|
|
tiszavirág |
Válasz | 2009. június 19. 09:06 | Sorszám: 82 |
|
Igaz. De nem kellene valahogy észrevenniük, hogy megváltoztak az idők és most saját maguknak kell a szövetkezés útját választani???
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2009. június 19. 08:04 | Sorszám: 81 |
|
Állami tulajdonba kellett volna venni minden, 1990-ben NEM magánkézben lévő földet.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2009. június 19. 07:50 | Sorszám: 80 |
Ha már visszafelé megyünk.... a legtöbb paraszttól mit is vettek el? Azt, amit ingyen kapott 47-ben (vagy 49-ben).
Szó nincsen a legtöbb esetben "ősi" földekről.
Persze, ezzel együtt gyalázatos volt a téeszesítés, ebben eszem ágában sincs vitázni.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2009. június 19. 07:48 | Sorszám: 79 |
|
""A szövetkezetek valódi szétverése egyébként nem az Antall kormány idején történt""
Óóóóó, dehogyisnem, kartácsam.
A Raskó-féle törvénycsomag(kárpótlási, szövetkezeti és átmeneti törvények) a tatárjárást nagyságrendekkel múlta felül kártékonyságban.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2009. június 19. 07:39 | Sorszám: 78 |
|
Ha egyszer király leszek, végzettséghez kötöm, hogy valaki regisztrált termelő lehessen.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2009. június 19. 07:37 | Sorszám: 77 |
|
Egyetlen dolgot mégis lehetne tenni: szövetkezni, de arra a magyar paraszt genetikailag képtelen, és maga a szó is leprás.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2009. június 19. 07:36 | Sorszám: 76 |
|
Jóvanna. De érzékeny vagy. ""Szóval írhatnál előremutató kritikai észrevételeket, javaslatokat is."" Századszor is? Minek? Mióta a Gondola működik, már 99-szer nekimentünk a témának.
A magyar mezőgazdaságot beáldoztuk az EU-csatlakozásnál, merthogy az annyira jó üzletnek látszott. Az EU-n belül nincs megoldás, kész, megfőtt a leves.
Hozsánna ezért az összes idióta baromnak, akik a csatlakozási tárgyalásokat folytatták.
Még előtte jött a privatizáció (sikertörténet!!!), azzal sikerült kinullázni az élelmiszeripart. Ajánlom figyelmedbe a Magyar Cukor Rt. történetét, eccer Kaleb kedvéért ki lett bogozva. Kiváló állatorvosi ló.
Mit lenne érdemes nálunk termeszteni?
Nyugaton cukorrépát (nem szabad, az unnyó nem engedi), délen gyümölcsöt és zöldséget (a mediterránokkal lehetetlen versenyezni, hiába a kiváló minőség), az Alföldön meg a maradék Dunántúlon vetőmagokat és gabonát.
Dehát ezt mindenki tudja. Még a komonisták is tudták, miután Liszenkó kinyiffant.
De azt pl. szigorú fegyházbüntetéssel sújtanám, ha valaki tíz hektárnál kisebb területen termel gabonát. És nem támogatnám a hegyoldalakban a kukoricatermesztést. Ésígytovább, de még ezeket is tudja mindenki, Gráf is.
Csak hát az Unnyó..... Mit lehet a jelenlegi helyzetben tenni?
Sírni Brüsszelben, hogy aggyanak mán több támogatást.
Erre kiváló szakértőink vannak, bár eredmény nem várható tőlük, ezt is tudja mindenki.
Na és, azt hiszi valaki, ha nagy nehezen több támogatást adhatnánk a magyar parasztnak, versenyképesebbek lennének a termékeink?
Fenéket. Ez is csak parasztvakítás.
1. az árakat nem mi diktáljuk
2. a vetélytársak is azonnal növelnék az ő parasztjaik támogatását.
|
|
|
|
panda |
Válasz | 2009. június 19. 01:33 | Sorszám: 75 |
A mezőgazdaság olyan, mint a foci! Mindenki ért hozzá!
Szerintem 
|
|
|
onogur |
Válasz | 2009. június 19. 01:28 | Sorszám: 74 |
|
"Hát a magyarországival mi a viszonyod?" Azt szoktam alkalmazni az országban élő nem-magyarokra.
|
|
|
|
terra |
Válasz | 2009. június 18. 22:52 | Sorszám: 73 |
Kedves egérke, nem tudom milyen idős vagy és milyen ismereteid, tapasztalataid vannak mezőgazdaság és tsz-ügyben, mennyire ismered a tsz-tagság mentalitását.
Én meglehetősen régen és közelről ismerem ezt a közeget. A szövetkezetekben mindig is az "egy tag, egy szavazat" elv érvényesült, elvileg azt választhattak volna a tagok, akit akartak (az állami vállalatokkal szemben ehhez elvileg nem kellett párt vagy állami jóváhagyás), mégis majdnem mindig azt választották elnöknek, akit a párt javasolt. Ha mégsem, akkor az még rosszabb volt, mert torzsalkodáshoz vezetett.
Azt sem lehet mondani, hogy olyan nagy választék lett volna/lenne alkalmas vezetőkből.
|
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2009. június 18. 22:46 | Sorszám: 72 |
|
Hát nem tudom. Miután a részvénytársaságokban a vezetés megválasztásánál a szavazati súlyt a tulajdoni arányok határozzák meg, a tulajdoni arányokat pedig ebben az esetben az elvett földterület határozta volna meg, így nem tudom a helyén maradhatott volna-e a régi vezetés. Hiszen ilyen esetben egy olyan vezető káder, akinek a kollektivizálásor nem vot számottevő földje, hanem már a TSZ-en belül került a csúcsra, minimális részvényhányaddal rendelkezett volna, ha egyátalán. Így a vezetés sorsa a kollektivizáláskor kisemmizett gazdák kezébe került volna.
|
|
|
|
terra |
Válasz | 2009. június 18. 22:42 | Sorszám: 71 |
Nem lett volna jó megoldás, mert ez egy az egyben a nagyüzemek továbbélését biztosította volna, mégpedig többségében a régi vezetéssel. Előbb-utóbb pedig szinte törvényszerű, hogy a részvények néhány fő kezében koncentrálódtak volna.
Ez nem lett volna megoldás a mezőgazdaság szerkezeti problémáira sem. Az egészséges struktúrához sok kis gazdaság is szükséges. Véleményem szerint a magánosítás és az egyéni gazdálkodói rendszer folyamatát a szövetkezet-háztáji kapcsolatra kellett volna építeni olyan módon, hogy az szolgáltató/termelő-tulajdonos viszonnyá alakult volna át.
|
|
|
|
