|
Téma: A MAGYAR ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE
|
|
erdeimano |
Válasz | 2005. január 23. 11:51 | Sorszám: 143 |
Idézet:
Aztán persze túl mohók voltak, betiltották, kifosztották, kardélre hányták, perek alá vonták a templomosokat.
Igen, szvsz ez óriási hiba volt. Ha nem tiltják be, akkor nem jönnek létre azok a társadalmi jelenségek amik a 19.-20. századi antiszemitizmushoz nagy részben vezettek, így könnyen lehet hogy a Holocaust sem történik meg. Mondjuk a Templomsokra azért is rászálltak, mert gnosztikus tanokat képviseltek. De gondolom mivel ezeket a tanokat kizárólag a szervezeten belül ápolták, ebből nem lett volna baj, ha nincsenek politikai okok. Úgy tudom a közvetlen politikai ok nevetségesen egyszerű volt: a francia király túl sok pénzzel tartozott nekik, és nem tudta visszafizetni. Így aztán rájuk szállt, és ezen a téren az avignoni fogoly pápa is követte az utasításait. Mondjuk amit kevésbé értek, hogy Franciaországon kívül miért csaptak le rájuk. Anglia, a Német-Római Birodalom, Skandinávia, Magyarország, Lengyelország uralkodói miért követték szolgaian a francia király és avignoni fogja utasításait? Lehet hogy kicsit nekik is szúrta a szemüket a rend gazdagsága?
|
Előzmény: 139 |
|
|
Mercurius |
Válasz | 2005. január 23. 11:48 | Sorszám: 142 |
|
"Az egész történet jól illusztrálja azt a véleményemet, hogy az egyház és általában a rendi társadalmak az ellenőrzésük alatt tartott és nekik alárendelt népességben nem igen tűrték meg a pénzközvetítés és pénzkölcsönzés tevékenységeit, és elsősorban nem ideológiai okokból, hiszen akkor a Templomosokat, mint az Egyháznak kiváltképpen alárendelt és annak érdekeit képviselő rendet is el kellett volna tiltaniuk ettől, hanem társadalmi-politikai okokból: nem akarták, hogy az azzal együttjáró vagyonok és szabadságok és kapcsolattartási lehetőségek (anakronisztikus kifejezéssel: a tőkék és emberek és ezzel az eszmék szabad áramlásából kialakuló nyílt társadalom létformái) korlátozzák a hierarchikus felépítésű rendi társadalomban játszott szerepüket." Történelmietlen okfejtés. A feudalizmus korában Európa keerskedekni mérlege neagtív volt. Ezt az aranykivitel tartotta egyensúlyban. Ennek közvetkeztében mindaddig,amig a nagy földrajzi felfedezések nagyobb aranyforrásokhoz nemjuttatták Európát a kereskedés és polgárososdás csak átmentileg és szigetszerűen jöhetett létre. Amint kicsit szárba szökkent, rögtön erőteljes társadalmi konfliktusok forrássa lett. Teljesen mindegy volt, hogy éppen kik képviselték a pénzgazdálkodást - zsidók, lombardok, templomosok, vagy német kereskedók. A polgárosodás már a létrejövő városokon belül is gyilkos belső konfliktusokat eredményezett.
|
Előzmény: 139 |
|
|
