1. Amikor - ahogy írod - "a magyar(országi) zsidóság"-ról beszélünk, akkor máris tévedésben vagyunk. A - bármit jelentsen ez a szó - "zsidók" is, nem zsidók is. Ugyanis az itt élő zsidók 90%-a csak annyiban zsidó (illetve még annyiban sem - amennyire mondjuk Petőfi szlovák volt. (Azért írom, hogy annyiban sem, mert Petőfi anyanyelve szlovák volt, míg pl. a Pető Iváné magyar.) A fő gond az, hogy a jobboldalnak éppen nem a 10% igazi zsidóval van baja, akik vagy vallási, vagy etnikai értelemben érzik magukat zsidóknak, hanem azokkal, akik - származásuktól eltekintve - semmilyen értelemben nem zsidók. Hogy a témához is hozzászóljak: a magyar zsidó hitközségek, a híres rabbik, a rabbiképző tudtommal nagy tiszteletnek örvend a világban.

2. A "zsidóságnak" nincs politikai szerepvállalása, de zsidók minden pártban vannak (még a MIÉP-ben is). (Engedelmeddel a továbbiakban eltekintek attól, hogy minden alkalommal idézőjelbe tegyem a "zsidó" szót, pedig kellene.) A gondot szerintem az okozza, hogy az egykori ún. demokratikus ellenzékben 2-3 tucat zsidó is szerepet vállalt, ők lettek az emblematikus zsidó alakok. (Pedig sokkal több zsidó tag és szavazó kötődik az MSZP-hez.) Valójában a magyarországi antiszemitizmus nem a zsidóság mint vallás vagy etnikum ellen irányul, csak az antiliberalizmus etnicizálása. A szélsőjobboldali lapokban (a legismertebbek a Magyar Fórum és a Demokrata) ugyanolyan szivarozó, görbeorrú karikatúrák láthatók, mint anno a Pravdában vagy a Szabad Földben. Itt nyilvánvalóan politikai antiszemitizmusról van szó, tehát nem a "fajt" gyűlölik, de - melléktermékként - fajgyűlöletet szítanak.