ad 2. Létrehozása a "civilizált nemzetek" és a zsidó hagyomány szerint semmiképpen sem (az arabok, úgy-e civilizálatlanok), de a telepesek? (S most hallgassunk a Szentföld felszabadítására indított keresztes hadjáratokról...)

ad 3. Egyrészről 1945 előtt szinte mindig valamely más nép elnyomása alatt éltek, vagy harcoltak a függetlenségükért, vagy vándoroltak a Kánaán felé, másrészt - de ez egy másik topic - Isten szolgái.

ad 4. Az Ószövetség tanulmányozását javaslom, ha már a Tórához nem jutsz hozzá. :-) A vallást és a származást nem illik összemosni. Kik a mai zsidóság? Miben más, mint a Krisztus előtti? Az izraelita vallás, ahogy minden más vallás fejlődik. Nem látom, hogy mitől lenne 'lényegileg' más a mai, mint a Mózes idejében lévő: várják a Dávid házából való Messiást. Ahogy a mai kereszténység sem más 'lényegileg' a Péter pünkösdi beszédét követően kialakuló földalatti mozgalom meggyőződésétől: Jézus A Krisztus. (Egy rabbi mondta: a kereszténység és a zsidóság között egyetlen apró különbség van: az előbbi a második, az utóbbi az első eljövetelét várja Krisztusnak...:-) A kereszténység számára is megdönthetetetlen tétel, hogy Isten választott népéből, Dávid házából származik az Üdvözítő. Nézd meg Jézus családfáját. A szeplőtelen fogantatás már más kérdés, attól még Szűz Mária és Szent József (és persze a tanítványok is, nemcsak a tizenkettő, hanem az a többszáz, meg az Őt hallgató, követő, majd megfeszíttetését követelő tömeg is) zömmel és jellemzően zsidók voltak, akik a mai hívőknél lényegesen nagyobb - a zsidó szent iratokból, messze az egyik leghatékonyabb hitoktatásból és hagyományokból táplálkozó! - hittel élhették át Jézus felnevelkedését József esetében és működését Mária, a tanítványok és a tömeg esetében.
Az már megintcsak más - mégpedig a politológia területére tartozó - kérdés, hogy a Nagytanács, élén Kajafással miért döntött a lázító megfeszíttetése mellett. (Lásd a zsidó közösség vezetőiben az időszámításunk kezdetén élő, a Római Birodalom alatti, Izrael szuverenitásáért küzdő helóták mozgalma miatti fokozódó birodalmi elnyomásból következő, az egész közösség kiírtásának rémképét előrevetítő félelmét. Logikus és politikailag - mellesleg az akkori büntetőjogi viszonyok között még erkölcsileg is - teljesen elfogadható döntés volt a lázító feláldozása az egész nép fennmaradása érdekében.)
Nem véletlen és még csak nem is ferde a zsidó-keresztény jelző a mai európai kultúrkör előtt. (Személyes megjegyzés: ráadásul én még erre büszke is vagyok.)