Civilizációnk jellemzőjének inkább annak kellene lenni, hogy a közös cselekvésre a belső és emiatt, vagy ennek okából természetjogi magasságokba emelt etikai alapvetésünk, az emberiességből, az emberi mivoltunkból származó, az élővilágban csak minket jellemző ethosz késztet. A szolgaság és úrság sem közmegegyezés vagy intézményesített erőszak kérdése, hanem az emberi méltóságunk és a szabad akaratunk tudatából következő egyéni cselekvések eredője: nem szolgálhatunk egyszerre Istennek és mammonnak...
Bele kellene végre nyugodni, hogy nemcsak az izraeliták szolgálják Istent, henem mások, még a hitetlenek és a kizárólag a globális gazdasági növekedést, a Világbank és a nagy nemzetközi pénzintézetek érdekeit szem előtt tartók is! Hisz' a Gonoszlélek is Isten tervének része, így ha a Sátánnal tartanak egyesek, az ő személyes üdvösségük feláldozásával segítik elő az Armageddoni csatában a kiválasztottak győzelmét Istan akaratának megfelelően, de az őket (amint a bukott angyalt is) megillető szabad akaratukból folyó választásuk alapján!
Ez a státuszunk. A többi pedig figyelemelterelés, szándékos félrevezetés!