|
Téma: A söpredék. 1919 március 21.
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. április 03. 13:27 | Sorszám: 201 |
|
Linder Béla Sikerült elolvasnom Linder Béla könyvét, amit 1918 legvégén írt és 19-ben adott ki. Megrázó olvasmány. Zaklatott könyv, de nagyon érdekes. Nagyon jól kiderülnek elgondolásai, a helyzet, amiben döntenie kellett, a motívumai, gondolkodása. Én leginkább Bulányi atyával rokonítanám pacifizmusát. Ugyanakkor látni kell, mi motiválta elsősorban. A bolsevik jellegü katonalázadástól való félelem. Meg a tiszti ellenforradalomtól való félelem. Meg a hit az őj, igazságos, wilsoni világrendben, a népszövetség eszméjében, a döntőbíráskodás igazságosságában. Javára kell írni, hogy amint kimondta, hogy nem akar többet katonát látni, rögtön hozzátette, hogy nemzetőrséget azonban igen. Meg nemzeti gárdát. Ennek megszervezésére nem maradt ideje. (Most mennem kell, de folyt. köv.)
|
Előzmény: 172 |
|
|
kaleb |
Válasz | 2005. március 30. 18:53 | Sorszám: 173 |
|
Igen, ezek meglepő mondatok, és az adott helyzetben elég vésztjóslóak, egyetértek. A hangulat mögé a háborős fáradtság, a háborúellenes hangulat lehetett. Vajon Linder nem ismerte fel a veszélyeket, amelyek a leszerelésből adódtak? Nem tudom. Amit tudok, hogy az ország felbomlásának lehetőségét nagyon kevesen ismerték fel, tanú rá a Parlament korabeli jegyzőkönyve. Idézi: Mikes Imre (a későbbi Galikkusz, igen, igen, a SZER-ből), Erdély sorsa c. kiváló könyvében. De mindezek után kezd érdekessé válni, mit is képzelt a világról Linder. Van egy jó hírem: ezt nem kell találgatni. Maga megírta és kiadta 1919-ben egy 111 oldalas pamfletben. Nem tudom, mikor lesz rá időm, de megpróbálom elolvasni, aztán meglátom mit gondolok róla. Ha valakit érdekel, írjon nekem, megírom melyik közkönyvtárban olvasható.
|
Előzmény: 172 |
|
|
