Hogyan alakult a korábbi Szovjetúnióban a vallásos zsidók sorsa? Ök is hasonlóképpen a bolsevisták kiszolgáltatottjai voltak. Az un. istentelen bolsevista mozgalom élén ott találjuk éppen Trockijt. Ö maga tagadta zsidó létét, de az orosz és világ közvéleménye elött megmaradt annak.Hölgyeim és Uraim,
nos láttuk, milyen eröteljes és kitartó szerepet játszottak a zsidók Oroszország és Közép-Európa forradalmi mozgalmaiban. Olyannyira, hogy még az amerikai elnök, Woodrow Wilson is, 1919-ben a bolseviszta mozgalmat „zsidó” jellegünek titulálta. Figyelembevéve a forradalom elsö fázisában elpusztult emberek millióit, minden bizonnyal feltehetjük a zsidóság „tettes nép” megkérdöjelezését. A zsidók nagy számban voltak mind a vezetöi szinten, mind a cseka-kommandóban aktív. Ezáltal jogosan nevezhetjük öket „tettes népnek”. Akármennyire is szörnyüségesen hangzik. Ez a következtetés csak ugyanazon a logikai alapon nyugszik, amelyen a német nép globális elítélése nyugszik.
Hölgyeim és Uraim,
tekintsünk át figyelmesen a tényeket. A bolsevizmusnak és a forradalomnak elkötelezett zsidók elszakadtak vallási alapjaiktól. Eredetüket és nevelésüket tekintve zsidók voltak, világszemléletük szerint minden vallást gyülöltek szívükben. Ugyanez mondható el a nemzeti szocialistákról is. Legtöbbjük keresztény szülöi házból jött. Hitüket elvetve a keresztény és zsidó vallás ellenségei lettek. A bolsevizmust és nemzeti szocializmust jellemzö közös elem tehát, a vallásellenesség és istentelenség. Ebböl kiindulva kijelenthetem, sem a „németek”, sem pedig „zsidók” nem sorolhatók be a „tettes nép” kategóriájába. Viszont, teljes joggal elmondható:
Az istentelenek, Istent nélkülözö ideológiájukkal alkották e véres évszázad tettes népét. Az az istentelen ideológia adta a „gonosz ítéletvégrehajtók” kezébe a jogosultságot, igen a lelkiismeretet tetteik elkövetéséhez. Így kerekedtek önteltetn az isteni parancs fölé „Ne ölj”. Történelmileg tekintve ennek, egy példátlan tömegmészárlás lett az eredménye. Ezért, hölgyeim és uraim, és ezen okokból kifolyólag határozottan szállok síkra vallási gyökereinkhez és kötödésünkhöz való visszatérés mellett. Csak ezek oltalmában leszünk képesek további katasztrófák megelözésére, amelyeket az istentelenek ránkzúdítanak. A keresztény hit, az élet hite. Krisztus szavaival élve: „Azt akarom, hogy életük legyen éspedig annak teljességében” (Joh. 10,10). Amely szavak nem csak a földöntúli életet, hanem napjainkat és a túlélést érintik. Ezen oknál fogva olyannyira elengedhetetlen, hogy felvegyük Európa alkotmányának soraiba Istenhez való kötödésünket...
... Beszédem végéhez érve üzenem:
Európáért, Istennel egy szép jövöért! Hazánkért, Istennel egy szép jövöért!
