Bocsáss meg Kaleb, de ez kicsit félrevisz.Lehet azt mondani, hogy közlekedési balesetben naponta többen halnak meg, mint a terroristák egész eddigi tevékenysége során, de ez valahol félrevisz. Egy háborúban sokan halnak meg, de kevés kivételtől eltekintve nincsenek eleve halálra ítéltek. A kommün alatt voltak. A háborúban a katonák kezében fegyver van, megtanítják nekik, hogy hogyan harcoljanak, van esélyük a túlélésre - a kommün áldozatainak ezt nem adták meg (ebben nem voltak egyedül, a soáh áldozatainak sem volt esélyük).
A másik, hogy akik a "hideg napokért" felelősek voltak, azokat bíróság elé állították. A kommün alatt mikor fogták perbe Szamuley-t? Gazemberségek sajnos minden rendszerben, minden hadseregben előfordulnak - a kérdés, hogy ehhez hogy áll hozzá a társadalom: a gyilkosokat bíróság elé állítják, vagy hősöknek nevezik őket és úttörőcspatokat és iskolákat neveznek el róluk.
A harmadik: Jávori visszaemlékezése. Kicsit furcsa, hogy egyértelműen bizonyítottnak veszed az esetet egy "apám úgy látta" típusú visszaemlékezésből. Szerintem, ha valóban így volt, akkor vegyük elő a tényleges tanúk visszaemlékezéseit, mert különben könnyne úgy járhatunk, mint az ominózus Wermacht kiállítással, vagy a beszélgetéseink lesüllyednek a Spektrum témával foglalkozó alkotásainak szintjére.
