Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » A söpredék. 1919 március 21.

Ha vissza akarsz térni az előző témához, használd a böngésződ vissza (back) gombját!
   
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: A söpredék. 1919 március 21.
szalonna
  Válasz | 2005. április 26. 14:53 | Sorszám: 353
A nyilasok "elméleti" megalapozásáról, Szállasi nemzetmentő eszméiról igen rossz véleményem van, kultúrális és politikai szempontból képzetlen emberek naív, mitomán gondolatainak tűnt majdnem minden, amit tőlük olvastam. Ezért én eleve nemigen tudom komolyan venni, hogy ha ők valaminek (az ellenforradalom vagy éppen Árpád apánk örököseinek) gondolták magukat, akkor azok is voltak. Ünnepi beszédek kedvéért sok mindent lekerekit az ember. A nyilasok rokonsága Gandhival már gondolom neked is szemet szúrt, hát nem biztos, hogy a többi rokonítás ennél jogosabb...

A nyilasok tényleg egyszerre harcoltak a bolsevizmus és a reakció ellen. Ebben viszont megegyeztek a fasisztákkal és a nácikkal. De ne menjünk messzire az ellenfelek alapján történő általánositásnak: egy adott korban minden hatalmi csoport, ha csak teheti, harcol a többi ellen. Az ellenséges viszonyok méricskélése a napi diplomácia ill a politika, nem pedig a visszatekintö elemzés feladata.

Szekfű Gyula "Három Nemzedék"-e emlékezetem szerint foglalkozik az ellenforradalom és a konszolidáció problémáival. A látlelet szerint a társadalmi modernizációt (a földek és gyárak tulajdonviszonyaiból adódó feszültségeket) valóban hirdették a jobboldali radikálisok, de őket a közép (Horthy kormányzata) kiszorította a hatalomból, és a kért reformok elmaradtak. Mindennek nagy ára volt: megmaradt minden feszültségforrás, ráadásul a rendszer legfőbb támaszát képző hivatalnok-középosztály a csonka országban tragikusan elszegényedett. Ezek, illetve ifjabb nemzedékük már nagyon fogékony volt a radikalizálódásra.

Gömbös pályája mindezt jól példázza. 18-ban Károlyi hadügyminisztériumában volt egy ideig kisebb állásban, majd lemond(lemondatják?) és hamarosan Horthy oldalán tűnik fel, sőt nemsokára az ő küldötteként tárgyal az Antibolsevista Komitével (erről Lehár tábornok önéletrajza igen ironikusan emlékezik meg). Utána szerintem kissé félresodródik, majd végül komoly politikai erővé válik. Gömbös a háborút-megjárt tiszti generáció tipikus képviselője, aki a maga korában igen korszerűnek és demokratikusnak tűnt az ásatag Horthyval szemben (erre nézve érdemes megnézni Nemeskürty emlékezéseit).

Summa és a summárum, votl elég ok arra nálunk is, más országban is, hogy a jobboldali radikalizmus kifejlődjön. Az ujságok, a rádió pedig már elég fejlett volt ahhoz, hogy ezeknek a mozgalmaknak a retorikája egymástól bőségesen tudjon kölcsönözni. De ez nemigen jelenti, hogy érdekeit is megegyeztek vagy hogy tényleges szövetségekbe is kezdtek volna. A mozgalmakat vezető zseniális pszihopaták úgy sem vettek komolyan semilyen szövetséget. Szóval ezek között a mozgalmak között a párhuzamok ismertek, még többet rájuk erőltetni már nem visz közelebb az igazsághoz, inkább elfedi azt.

Előzmény: 345
kaleb
  Válasz | 2005. április 25. 22:14 | Sorszám: 346
A szélsőjobboldali tábor, szélsőjobboldali közvélemény ilyen értelmezése nem az én találmányom, a kor szélsőjobboldali lapjai, gondolkodói azonosították magkat így. Ezért tartozhat Milotai és Marshalkó is ide, habár egyikük sem volt nyilas. (Ahogy Imrédy és Rajniss sem volt az, bár utóbbi lazán hívta magát nemzetiszocialistának.)
Előzmény: 345

Időzóna: CET  

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola