1. "Kicsit olyan, mintha nem akarnád érteni."Nézd, több érvet nem tudok. Elég sok statisztikát tanultam, ilyen szakon végeztem, sokszor volt erre szükségem, irritálnak a hibásan interpretált adatok. Azt talán érv lehet, hogy olvasd el. Pl. Köves-Párniczky Statisztika tankönyvének demográfiai fejezetét, az talán meggyőz. Vagy bármely demográfiai, vagy jobb statisztika könyvet. Ha nem győz meg, kimerültek eszközeim.
2. "A demokratikus Csehszlovákiában is előfordult, hogy egy városka teljes német lakosságát, ha jól emlékszem, 1 vagy 2 fő kivételével kiirtották."
Tudsz városnevet mondani?
3. "Köszönöm, mert gondolom ez valahol udvaariassági gesztus volt felém"
Lehetett volna az is, de nem annak szántam.Ez egy bonyolult kérdés, nehéz egy mondatba összefoglalni. Van egy olyan oldala is, ami az emberi természeten alapszik, hogy egyszerre egyén és egy tipus példánya. (Ezt ha jól emlékszem, M. Mendelsohn fejtette ki.) De hétköznapi példát véve, vegyünk egy halálesetet. Ha valaki odamegy egy halotti menethez, és at mondja, nem naqy ügy, természetetes dolog, maradt épp elég ember, akkor az egy bugris, vagy még rosszabb. De ha egy orvos úgy tekinti, mint egy őjabb példáját az adott betegség következtében bekövetkezett haláleseteknek, és az ilyen esetekből következtetéseket von le, esetleg összehasonlítja egy másik halálesettel, akkor az teljesen rendben van.
A zsidó holokausztnak voltak sajátosságai, mint ahogy az örmény holokausztnak is voltak. De azért mindkettő holokauszt volt. Ha ahhoz van kedved, hogy egyedi jelenségként vizsgáld, rendben van. Ha ahhoz, hogy összehasonlits, az is rendben van. Ha ahhoz, hogy egyikkel bagatelizáld a másikat, az nincs rendben. Mint ahogy az sincs, hogy az egyiket abszolutizálod, és azt mondod, hogy ehhez még hasonló sem történhetett -valamilyen elvi okból - senki mással, mert ez metafizikailag egyedi. Ebben az utóbbi értelemben tagadom a Holokauszt egyediségét, egyuttal persze tagadom relativizálását is.
