1. Mert több oldalról is hallottam hasonló ügyekről. Igaz, nem Váry könyvében (amellyel kapcsolatban vannak feltételezéseim, de mivel magát a könyvet nem olvastam, nem akarom leírni), hanem korabeli újságcikkekben, amikor még friss volt az élmény.
De a kérdés általános oldalát vizsgálva: hol határozható meg, hogy mi a jogos és a jogtalan megtorlás? Mi az, ami elidegeníthetetlen emberi jog és mi az ami változhat a korban?2. "Credo quia absurdum"? 3. Nem láttam. De én azt tanultam a zsidó jogból, hogy egy tanú nem tanú - mássik oldalról, meg a soáh uitán hány embert ismertek fel, mint főnácit, akiről később kiderült, hogy ezer km-ekre volt az események színhelyéről. Keserő tapasztalat, hogy a tanúk nem egyszer összekeverték (még ha jószándékúak is voltak) a katonai és félkatonai egységeket, a különböző nemzetek katonáit. Viszont kissé furcsa, hogy egy több mint ezer főt érintő gyilkosságnak csupán annyi nyoma maradjon, hogy valaki megemlíti, hogy az apja azt mesélte... Ha valóban volt ilyen, kizárt, hogy ne lenne nyoma valamely háború utáni népbírósági perben vagy valamelyik zsidó szervezet ne végzett volna kutatást az ügyben. Mint az utolsó esély akció mutatja, még egy ember gyilkosát is meg lehet találni hatvan évvel az események után. Ha rossz májú akarnék lenni, akkor azt mondhatnám, hogy ha Te ilyen források alapján alkotsz véleményt...
|
