Ezen én is gondolkoztam már. De nem biztos, hogy a vezér hiányzott. Végül is hadvezérek mégcsak akadta, Kemál sem biztos hogy nagyobb katonai elme mint Stromfeld vagy még 20 másik.

Meg kéne egyszer nézni, milyen is volt Törökország geopolitikai, katonapolitikai helyzete a háború végén. Lehet, hogy ebben van a különbség. Lehet, hogy máshol van, más erejü hadsereggel végezte a háborút, más nemzetközi érdekek füzödtek az ilyen vagy olyan határaihoz, mint nálunk, sőt lehet, hogy egyszerüen nem volt annyira kivérezve. Meg még lehet sok más tényező.

Ha nem a tehetségben lenne a különbség, nem lenne muszáj pálcát se törni a mi hadvezéreink/politikusaink felett.

---------------------

Lehár, Horthy nem volt elég tehetséges, lehet. De Prónayéknak sikerült Sopront visszaszerezni. Hogy nekik is csak ennyit, az azért jelent valamit. És az is, hogy 1938 után is csak a töredéket sikerült visszaszerezni. Ez mutatja, hogy etnikai alapon azért volt valami igazság is Trianonban. (Bár szerintem kb. a 40-s állapot lett volna az elfogadható, de ehhez egy-két dolgot másképp kellett volna tenni. De lehet, hogy még így se ment volna.)

Mindenesetre okosabb most azon gondolkodni, mit lehet ma tenni.
----------------------------------------

"A Román Királyság is szépen kapott igéreteket, jóllehet a franciák - ellentétben a mi közfelfogásunkkal - nagyon elnézték őket. "