Caleb, amit te itt böfögsz, - csupán gyilkosmosdatás, értéktelen kommunista hablaty, a régi kádárista ellenforradalom-tan retrósított, liberobolsított, szemforgató, legújabb hazug változata.

Amit mondassz, nem közhellyé, hanem leköpés tárgyává válik.
Te a hazugságot, a kommunista terrort képviseled.

Az Igazat Wittner Mária mondta el az Országházban, történelmi beszédében. Ez valóban fennmarad, - te pedig méssz Cermanek után, a süllyesztőbe...

***

Wittner Mária beszéde a halálra ítélt forradalmár és szabadságharcosok nevében, a Parlamentben,a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja alkalmából.
2001. február 24.

"Megilletődve állok a magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket: mint Tisza István, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint.
De itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, - mely egy jobb sorsra érdemes magyar nemzet elvesztésén munkálkodott.

Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat, az élőket, a holtakat, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat!

Vádoljuk őket, mert a "lenini utat" igyekezettel honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb "útja" volt ez. A "továbbhaladásuk" tétje: milliónyi emberélet.

Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg még holtukban is;

Vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársaim nevében

Vádoljuk az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját

Vádoljuk a recski haláltábor megkínzott, megalázott rabjainak nevében

Vádoljuk a munkaszolgálatosok nevében;

Vádoljuk a 298-as parcella halottai nevében, az ÁVH erőszakszervezetük által fogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében;

Vádoljuk a 6 millió meg nem született gyermek nevében;

Vádoljuk őket a legdrágább kincs, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét

Vádoljuk a legfőbb érték, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtekbitóra, vagy zártak börtönbe hosszú évekre

Vádoljuk a megkínzott, megalázott bajtársaim nevében;
Vádoljuk a sortüzek áldozatai nevében;

Vádoljuk, hogy kiölték az emberből a hitet, a reményt, a morált, egy egyszerű, tisztább élet reményét;

Vádoljuk őket Mindszenty bíborosért, Istenhez hű papjainkért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre,hazaszeretetre nevelték népünket;

Vádolom, hogy kifosztották az országot, hogy a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták;

Vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, és így kiszolgáltatottá tették őket;

Vádoljuk őket a történelmünk meghamisításáért;

Vádolom a nyugdíjasok nevében, akiknek elrabolták a hosszú, dolgos életgyümölcsét, bizonytalanná téve biztos, nyugdíjas éveiket;

Vádolnak az élők, és vádolnak a meggyilkolt halottak; és vádoljuk őket,mert hitünkben megcsaltak, megloptak.

Megállapítom az áldozatok nevében hogy ezek soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek!

Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar Parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára?

A Szent Korona és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket.

Köszönöm szépen!"