"A proletárdiktatúra senkit nem tett boldogabbá, még a proletár munkásokat sem, akik, ha privilegizált helyzetben is voltak, mégis éheztek és nyomorogtak. És a kisparasztokat sem, akik elégedetlenségüket minden alkalommal nyiltan kifejezésre juttatták. A társadalom javát földönfutóvá tette és akik otthon maradtak, azokkal minduntalan éreztették, hogy csak tűrik őket. Kízavarták őket otthonukból és az elviselhetetlenség fokáig szorították le életnivójukat. Azon a maréknyi emberen kívül, akiket a rendszer hatalomhoz és az élvezetek teljességéhez juttatott, azoknak volt hasznuk a proletárdiktatúrából, – de ezekre nézve e azután valóságos paradicsom volt, – akik a bekövetkezett állapotokat aljas ösztöneik kielégítésére, fosztogatásokra, rablásra, erőszakoskodásokra használták fel. Néhányat közülök megbüntettek, de ez csak az ostobákkal és ügyetlenekkel történt meg. Aki kitanulta a módját, hogy saját gazságait a rendszer köpenyegébe takarja, annak semmitől sem kellett félnie. A proletárdiktatúra csőcselékuralom – ochlokrácía – volt a javából." Gratz Gusztáv
|