Részletek Martin Hohmann (CDU) kereszténydemokrata politikus 2003. október 3-i beszédéböl...

...meglepödve fogják tudomásul venni, hogy az amerikaiak autókirálya, Henry Ford 1920-ban egy könyvet adott ki a következö címmel: „The International Jew” –A nemzetközi zsidó- A könyvet 500 ezer példányban forgalmazták. Bestseller lett és 16 nyelvre fordították le. A szerzö müvében a zsidókat általános érvényüen „világbolsevikok” jelzövel illette, rányomva a „legtipikusabb zsidó jellemzök pecsétjét vörös Oroszországára”, a bolsevik forradalom tombolásának korában. „Minden mértéket kimerítöen” öket, mint a forradalom szerzöinek nevezi., akik elsösorban Oroszország, Németország és Magyarország tevékenykedtek. Ford könyvében egyfajta lénybeli hasonlatosságot állít fel a zsidóság és kommunizmus ill. bolsevizmus között.

De, hogyan jut el Ford, a számunkra náci „zsidó bolsevista” propagandaként ható tézisekig? Hallgassuk meg ehhez, mit mond a zsidó Felix Teilhaber 1919-ben: „ A szocializmus egy zsidó eszme...Évezeredeken át prédikálták bölcseink a szocializmust”. Tehát, nem mond ki mást, minthogy a kommunizmus és szocializmus bölcsöjét zsidó gondolkodók örizték. Páldaként, Marx mindkétoldali szülöágon rabbi ösöktöl származik. Képe büszkén díszíti egy zsidó kutatónö nappalijának falát, aki ugyancsak nem rejti véka alá meggyözödését ”Én úgy nevelkedtem, hogy egy zsidó embernek feladata a szociális jogokért való harc, neki haladónak és szocialistának kell lennie. A mi hitünk mindig a szocializmus volt”. A kommunizmus korai éveinek írásaiban mindig rálelünk hasonló vallásos utalásokra. Sokan azonosították magukat a bolsevizmusért elkötelezett zsidók közül a „világforradalom vallásos katonái” fogalommal. Hasonlóan remélte Kurt Eisner 1908-ban, hogy „a szocializmus hite” lesz a kivezetö út a „siralomvölgy kétségei”-böl és a „földi sors reménytelenségei”-böl. Leo Rosenberg 1917-ben a proletáriátust, egyenesen mint „világmessiást” dicsöíti.

Felmerül a konkrét kérdés; milyen mértékben képviselte magát a zsidóság a forradalom vezetöi rétegében? A hét fös „Bolsevik Politikai Bizottságban” négy zsidót találunk. Leo Trotckij, Leo Kamenjew, Grigorij Sinovjev és Grigorij Szokolnikov. A három nemzsidó; Lenin, Sztálin, Bubnow. 1917-ben a Forradalmi Központi Bizottság 21 tagja között, 6 a zsidószármazásút találunk, ami 28,6%-ot jelent. A zsidók kétségtelenül magas részvételi aránya a kommunista alapítóatyák soraiban és a forradalmi grémiumokban, semmiféleképpen sem csak a Szovjetúnióra korlátozódik.