"Voltak nemzetközi mozgalmak. A kommunizmus is az volt, de bizonyos fokig a nácizmus is. Már 1932-ben rendkivül tudatos, hogy egy mozgalom több megvalósulásáról van szó, olvasd el Meskó 1932-es június 16-i parlamenti beszédét, amitől a magyar nyilasmozgalmat számítjuk. De Szálasi is mindig őgy fogalmazott, még 1944-es memorandumában is, de jóval korábban is, hogy a hungarizmus a nemzeti szocializmus magyar gyakorlata, ugyanakkor a német nemzetiszocializmus annak német gyakorlata, a fasizmus annak olasz gyakorlata. Elmaggyarázta a különbségeket is, de az azonosságra helyezte a hangsúlyt."

Érdekes a párhuzam, és kényszerít arra, hogy átgondoljuk, mit is értünk nemzetközi mozgalmon. A feminizmustól (vagy az alkoholizmustól) eltekintve én többé kevésbé egyedül a kommunizmust tartom nemzetközi mozgalomnak, tehát - és ez lehet, hogy hiba - a fogalmat magát a a kommunizmusból vezetem le. Mennyiben volt a kommunizmus nemzetközi? Legkorábbi éveiben alig lehetett több,mint egy nemzetközi kongresszus, amelynek tagjai otthonról is leveleztek egymással. Nagy hatással volt erre természetesen Marx erőszakos utópiája, melyet teljes szövegében ugyan majdnemhogy senki sem olvasott, de katekizmus-szerű kiadásaiból még az egyszerű emberek is megérthették, hogy az uralkodóosztálytól erőszakosan is el lehet venni, amije van. És bár ezek az elvek sajtóorgánumokon keresztül is terjedtek, a mozgalmat az I. világháború, a hadifoglyok tették nemzetközivé. De ugyanekkor bekövetkezett egy furcsa fázisátalakulás, a kommunizmus egy nagy ország hatalmi ideológiájává vált. Azt hiszem hogy nem túlzás azt mondani, hogy tízegynéhány év alatt a nemzetközi munkásmozgalom a Szovjetúnió Macdonalds hálózatává vált, Kominternestől együtt. A világ kommunistái és balos értelmisége számára a Szovjetúnió volt a megtestesült igéret földje, ahol minden jó. A SzU pedig egy zseniális pszichopata, Sztálin vezetésével virtuóz módon tudott játszani a nemzetközi baloldal hangszerén, megszervezte a népfrontmozgalmakat, és a későbbiekben egyre nagyobb összegeket - évi soktiizmmillió dollárt - forditott a nemzetközi mozgalom fenntartására. A kommunizmus nemzetközi mozgalma tehát nagyon egységes, egyközpontból irányított mozgalom volt.

Ezzel szemben a kommunista-ellenes, ellenforradalmi mozgalmak nagyon sok tőből fakadtak, és csak az I. vh végén, a kommunista forradalma hatására jelennek meg. Nem is beszélhetünk nagyon nemzetköziségről - pl. Magyarországon ellenforradalmi volt az Antibolsevista Komité és Horthy fellépése, nekik céljuk valóban ellenforradalmi volt: a kommunista forradalom ellen voltak. Egészen más stílusú volt a 30-as évek radikális politizálása, és kérdés, hogy mennyire volt ez nemzetközi - öszehasonlitva a kommunizmussal. A 30-as évek náci-radikális politikusai nem voltak konzervativok, sok tekintetben a feudalizmus ellen voltak - tehát szemben álltak pl. azzal a mozgalommal, amelyik magát Magyarországon ellenforradalmárnak nevezte: azok ugyanis a korábbi, nagybirtokon alapuló gazdaság támogatója volt, a radikálisok pedig sok tekintetben reformokat követeltek. Az viszont érdekes párhuzam, hogy a náci-radikális mozgalmakat ismét egy zseniális pszichopata által pénzelt titkosszolgálatok fogták egységbe. Pedig az elméleti egységet nehéz volt még elképzelni is: Hitler teoretikusai - és politikusai - a magyarságot alsóbbrendű fajnak tartották, mig a magyar hungaristák természetesen a magyarság érdekeit tartották előrevalóbbnak. Ezeket az alapvető érdek-ellentéteket időnként felszines sajtónyilatkozatokkal igyekeztek tagadni, azonban még propagandaanyagok szintjén is köztudott volt, hogy pl. Hitler milyen formában kivánja bekebelezni Magyarorrszágot, mihelyt arra módja van. Tehát nekem kissá úgy tűnik, hogy Sztálinnak sikerült birodalmi ideológiáját egy nemzetközi mozgalom eszméiként elfogadtatni és kolportálni, a nácik és a hozzájuk csatlakozók eszméi nem olvadtak össze ilyen szoros egységbe, mégha a vezetők rituálisan el is mondták időnként, hogy mennyire szeretik egymást.

"De Szálasi is mindig úgy fogalmazott, még 1944-es memorandumában is, de jóval korábban is, hogy a hungarizmus a nemzeti szocializmus magyar gyakorlata, ugyanakkor a német nemzetiszocializmus annak német gyakorlata, a fasizmus annak olasz gyakorlata. Elmaggyarázta a különbségeket is, de az azonosságra helyezte a hangsúlyt."

Ez igaz, de szerintem azért fogalmazott így, mert kereste Mussolini és Hitler támogatását Horthyval szemben. A nácik, fasiszták és hungairsták szövetsége az alapvető érdekellentétek miatt volt problematikus. Karinthy irta az I. vh. idején, hogy nem érti, hogy mig a háború ellenzői össze tudnak gyűlni egy közös kongresszuson, a háború-pártiak mirt nem ülnek össze, hogy megvitassák a háború győzelmes befejezésének módozatait... Hát eleinte kb igy voltak as fenti mozgalmak is. Ugyanakkor a 40-es években már annyira nyilvánvaló volt a német befolyás, nemcsak abban, hogy még a mérsékeltebb politikusok (Horthy) állandó német hűségnyilatkozatokat voltak kénytelenek tenni, mig ellenfeleik - pl. a "hideg napok"-ért felelősségrevont tisztek - gyakran Németországban kerestek menedéket, hogy aztán a megszállókkal térjenek vissza.