Az I. Internacionálé is hasonlóan működött, ezzel szemben a II. Internacionálé pártok szövetsége volt, ha jól tudom. Bár az internacionalizmust kifejezte a név akkor is, Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A II. Internacionálé hasonlított franchise-hoz, ahol a közös márkanév használata volt feltételhez kötve, volt közös image, közös propagande, közös akciók.

Érdekes a párhuzam, szervezetelméleti szempontból meg lehetne nézni.

2. Amit a hungarizmus és a németek viszonyáról írsz, az igaz. Éppen ez a vita volt az egyik oka a 42-es szakadásnak, amikor létrejött a németeket jobban követő Pálffy-Baky Párt (Nemzetiszocialista Párt néven) és a már kisebbé vált Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom (Szálasiék).

Ráadásul Horthy egyrészt szövetségese volt Németországnak, másrészt meg tényleg oda szöktek pl. az általad említettek, és mindig ott volt a talonban a másik és a harmadik megoldás, a Margaréta terv I. és a Margaréta terv II.

De ami most számomra lényeges, hogy minden önállósága dacára Szálasi is "koreszmében" gondolkodott. Azért őt hozom fel, mert szélsőjobboldalon ő volt a legönállóbb, és lám, még ő is ezt írja. Az ősnyilasoknál ez teljesen egyértelmű volt, odáig menően, hogy Meskó első lapját úgy hívták, hogy "Magyar Horogkereszt" (1932), és Meskónak van egy teljesen világos beszéde 1933 októberéből (a Budai Vigadóból), amikor már nyilaspártnak hívták őket, hogy állami rendelet folytán nem használhatjuk a horogkeresztet, ezért lettünk nyilasok, de lelkünkben mindig is horogkeresztesek maradunk... (Mondta ő.)

Csak érdekességként: Meskó a rokonmozgalmak között nemcsak Hitlert és Mussolinit emlegette, de Kemál Atatürköt és Ghandit is, ami, ha nem véletlen melléfogás, érdekes gondolatokat indíthat el, és érdemes lenne utánna nézni, hogy komolyan gondolták-e ezt.

3. A nyilasok az ellenforradalom folytatóinak gondolták magukat. Úgy vélték, hogy 19-ben volt egy jobboldali forradalmi mozgalom, amit elsikkasztott a bethleni konszolidáció, és nekik ezt kell folytatni. 1933-35-ben sorozatot közöltek a Tanácsköztársaság "rémtetteiről", propagandacélból, pontosan olyan céllal és jelleggel, ahogy ezt itt és most bihari_panorama felemlegeti.

Ez nemcsak ekkor volt így, 39 körül Fiala tevékenységének nagy részét is ez tette ki, mert ezzel reméltek mozgósítani. Vállalták ezt a radikális ellenforradalmi hagyományt, amit nemzeti forradalomnak neveztek amúgy. Itt fordult egyébként meg ez az ellenforradalom/forradalom dolog, és ezért lehet, hogy Fiala pl. szemrebbenés nélkül lelkesedik azért, amit 56-os forradalomnak nevez. A nyilasmozgalom lényegéhez tartozott, hogy egyszerre harcolt a "reakció", és a "liberálbolsevizmus" ellen.