1. "Kambodzsában elég volt, ha valaki szemüveget viselt, és már megszegte a normát. A nácik és a kommunisták esetében elég volt, ha valaki nem megfelelő környezetbe született. "Na, pont ez a lényeg. Mindkét szabály, közvetlenül vagy közvetve a társadalmi osztályba tartozást szankcionálták, ellentétben Szamuellyvel, aki az ellenforradalmi lázadást. Az államhatalom elleni lázadás szankcionálása nem valami különös dolog, a mai Btk is büntetni rendeli.
2. "Az "úrgyilkosság" definícióját pontosítani kellene. Pl. a koncepciós perek esetében kivégzett osztályidegenek esete, ahol a bíróságon elhangzott, hogy az illető földbirtokos, gazdag paraszt vagy katonatiszt volt, beszélhetünk-e úrgyilkosságról"
Nem. Én legalábbis egyetlen dologra értem, a spontán, egyéni, vagy kiscsoportos, gyülöletből fakadó gyilkosságra. Ezt egyetlen esetben sem előzi meg jogi eljárás. Ha ilyenről van szó, az más eset.
2. "Horthy (bár egyetértett vele) de nem volt felettese a különítményeseknek"
Már hogyne lett volna. Prónay és Ostenburg különítményei részei voltak a "Nemzeti hadsereg"-nek, és általános felhatalmazást kaptak a különleges akcióikra. Nem emlékszem, melyik könyvben láttam a fényképét, de létezett egy erre vonatkozó hadparancs. Arra emlékszem, hogy tanácsköztársasági levélpapírra írták, mert az volt forgalomban. Horthy egyébként egy percig nem tagadja emléékiratában, hogy ezekre a drasztikus akciókra az ő felhatalmazásával került sor. A párizsi kommünre hivatkozik, hogy azután hánytizezer kivégzésre került sor, és a vasseprű szükségességét emlegeti. Meg azt a neggondolást, hogy az ember ne fékezze saját katonáit. Ez az érv azonban fordítva is működik, és ha Horthyra igen, akkor másra is alkalmazható. (Leninig bezárólag, aki mellett én nem tudnék érvelni, hacsak nem Horthyt idézve.)
3. "A visszaemlékezéseket én is fontos, de nem teljesen hiteles forrásnak tekintem"
Egyetértünk, ezért lenne jó más forrás is. Bár ilyen kérdésekben, mint amiről Jávori beszél,nem téved az ember emlékezete. Jávori apja ekkor vesztette el hitét. Ez nem egy hétköznapi pillanat.
4. "félek, hogy már túl vagyunk a 24. órán"
Igen is, nem is. A politikusok már halottak. Szerencsére sokan megírták emlékirataikat, és ott vannak az ÁVH kihallgatási jegyzőkönyvei is, amiket szintén ideje lenne feldolgozni és közzétenni mint történeti forrásokat.
De aki 1942-ben 20 évesen katona volt, az ma 83 éves. Nem mindenki él közülük, de azért elég sokan. Mondjuk 10-ből 1-2-3. Tanunak elég.