Engem mint ideológus nem nagyon foglalkoztat, többi minőségében azonban látom helyét. Nagyon kevés az a jelentős XX. századi gondolkodó, filozófus, közgazdász, aki nem köszönhet sokat Marxnak. Nézz körül. Olyan széles az anyag, hogy dokumentálni is nehéz.

2. A XX. században történt népirtásokat nagyon bajos lenne Marxra visszavezetni. Még ha magukat kommunista berendezkedésünek mondó országokban történtek is, a volt Szovjetunióban egyes népekkel és társadalmi rétegekkel, vagy Kambodzsában.

(Bár a társadalmi rétegek fizikai pusztítását nem szoktuk népírtásnak nevezni, nem lévén pl. a kulákság külön "nép". De ez a lényegen gondolom nem változtat, tömeges emberirtás volt ez is.)

Szóval voltak emberirtások, népirtások, a világ három részének mindegyikében, de egyiket se lenne pontos marxistának hívni. És akkor még két világháború emberirtásáról nem is beszéltünk...

3. Hellert meg lehet kérdezni, vagy Bencét, hogy merre kalandozott és ma mit köszönhet a marxizmusnak. Heller gondolom sokat. Bence meg kb. annyit számít, mint te vagy én. Magánügy.

Próbáld már kitágitani látóköröd a pesti nagykörúton túlra!

4. Melyik szakmáról beszélsz? A közgazdaságtan története a XVII-XVIII. századi szerzőket, nagyjából Adam Smith előtt régieknek tekinti, és Marx előtt - és azóta is - elég szorványosan reflektál rájuk. Marx az üditő kivételek egyike, de vannak persze azóta mások is. (Keynes pl., de rajta kivül is.) Most nem mondom, hogy ez kötelező kellék, el tudok kiváló közgazdászt képzelni e nélkül is, de Marxra ez mégis jellemző.

5. Engem nem Lukács érdekel, hanem a XX. századi prenáci és náci ideológiák pl, mint a magyar szélsőjobb gondolkodás kontextusa és előzménye. Erről meg tudtommal Lukács leginkább az Ész trónfosztásában foglalkozott. Szóval a téma miatt érdekel Lukács könyve és nem Lukács személye miatt.

6. Válaszoltam arra is, hogy engem miért nem érdekel három könyved. Engem csak annyiban érdekelt, hogy tényleg új eredmények-e és tényleg tudományosak-e, ahogy mondod. Erre választ találtam. Nem fogsz rávenni, hogy másod, harmad, tizedrendű vagy ponyvaszerzőket olvassak, amíg vannak jobbak is, akiket nem olvastam, és akik ráadásul olyan témával foglalkoznak, amik engem érdekelnek is.

Te olvass amit akarsz, ha találsz olyat, aki ebben társad, beszéld meg vele. Amit én így kivülről mondani tudok, nem kell hogy megfogadd, de én azért ennél komolyabb irodalmon át próbálnám a témát megközelíteni. Ha Marx érdekel, pl. Marxot olvasnék először. Ha Rosenberg, Rosenberget. Utána meg a minőségi irodalmat róluk. A szelekcióhoz mondtam szempontokat. Pl. a kiadó. A nagy nyugati egyetemi kiadók, az ilyen olyan University Press-ek pl. jól válogatnak, de pl. a wikipedia is jü kiindulópont az esetek 95%-ában.

7. A fallacy ügyet még mindig nem érted. Ez nem sértés, és a csapdák katalógusa. De ez az én hibám is, majd keresek webhelyeket, bár google-d, wikipediád neked is van tudtommal.

8. Ahogy én értem, a fallacy sokkal szélesebb fogalom, mint a logikai hiba. Nem szilogisztikus hibákról, vagy a matematikai logika eszközeivel leírható hibákról van szó, hanem érvelési hibákról. Több tucat ilyennek adatak az évek során nevet és jó iskola ezek közt nézelődni.

Én magam sem vagyok professzora ennek, én is nyilván beleesem ilyen csapdákba, de hasznos dolognak érzem, hogy ezek egy része össze van gyüjtve és rá lehet jönni, hogy jé, most én is ebbe estem bele.

Bár ezek megfogalmazásai sem végső igazságok, néha nem is vagyok meggyőződve hogy minden esetben hibák, és nemcsak néhány helyzetben, de mindenesetre egy kicsit biztosabb alapra helyezik azt, hogy miért mondjuk egy érvelésről hogy egy vagy más vonatkozásban nem meggyőző, azon túl, hogy "nem tetszik", "nem ezt szoktuk hallani", "barátaink nem így gondolják".