1919. június 26. csütörtök

Egész Budapesten borzadalmat keltett a hír, hogy délután öt órakor tömeges akasztás kezdődik az Andrássy út és Nagykörút kereszteződésében lévő Oktogonon, - a Lenin-fiúk fogják kivégezni a két nappal korábbi ellenforradalom fegyveres résztvevőit.

A bosszútervet összefüggésbe hozták azzal, hogy Szamuely különvonata frissiben megérkezett a Nyugati pályaudvarra.

Még félelmetesebbé tette a hírt, hogy a tömeges akasztást éppen a Batthyány-palota közelében, Csernyék, a leninfiúk laktanyájának szomszédságában tervezték végrehajtani.

Délután négy óra körül sok ezer kíváncsi járókelő lepte el a környéket és a tömeg percről percre nőttön-nőtt. Megerősítette a rémes esemény közeledtét, hogy állig felfegyverzett katonaság érkezett a helyszínre és zordon fegyelmezettséggel formált záró alakzatokat a teljesen üres tér és a hisztérikus tömeg közé.

Immár mindenki bizonyosra vette, hogy hamarosan megjelennek áldozataikkal a hóhérok. De öt órakor semmi nem történt. Elmúlt hat óra is. Még mindig nem tágított a várakozók sokasága. Találgatták, mi lehet az oka a késlekedésnek. A legtöbben úgy vélekedtek, hogy mégsem nyilvánosan fogják kivégezni az ellenforradalmárokat.

Akik ezt tartották valószínűnek, azok odébb álltak. Sokan reménykedve azonban a beígért szörnyűséges látványban, makacsul a helyszínen maradtak. Ezeket késő este, kilenc után kergette szét a vöröskatonaság.

Kun Béláék valóban terveztek nyilvános akasztásokat az Oktogonon. Tervüket végre is hajtották volna, ha közbe nem lép idejében Romamelli olasz alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője.
(362)