Keszthely, 1919. augusztus 2. szombat

Hisztérikus gyűlést tartottak délután a keszthelyi szocialisták az Amazon Szálloda báltermében. Lezajlásáról így számolt be a város akkori lapja, a Testvériség:

„Paál Sándor elvtárs pontban fél 5-kor nyitotta meg a gyűlést.
Üdvözölte a megjelenteket, majd így folytatta: Most, mikor örülni kellene, hogy tiszta szocialista kormány van uralmon, szerencsétlennek kell nevezni a pillanatot.
Nemzetiszínű kokárdákkal a fehérgárda szervezkedik.
(Akasztófára velük, le velük, disznóság, stb. bekiáltások.)

Kéri, hogy hallgassák meg Pámer elvtársat, ki éppen most jött Budapestről.
Pámer István a sietségtől ziháló mellel, homlokáról az izzadságot törölgeti:

Már Balatonszentgyörgyön hallotta, hogy Keszthelyen szervezkedik a fehérgárda.
Részt vett a budapesti átalakuláson, mely gyönyörűen., minden zökkenő nélkül folyt le. Budapesten kiselejtezték a salakot! Tiszta szocialista kormány van.

Keszthelyen pedig betolakodott a szemét burzsoázia és a csőcselék.
Befurakodtak a munkásság közé és előkészítik a fehér rémuralmat, a reakciót.

Zengláv Miklós elvtárs, egy vasas Budapestről, akit véletlenül Keszthelyen ért a kormányváltozás, volt a következő szónok:

„Megdöbbenve látta a nemzetiszínű zászlókat és kokárdákat Keszthelyen.

Ne legyen a munkásosztály kíméletesebb a burzsoáziához, mint amilyen a múltban a burzsoázia a munkásosztály iránt volt!

Inkább meghalunk, de ebben az országban a fehérgárda nem győzedelmeskedik soha!
Nem akarja látni, hogy proletár hullákat nemzetiszínű lepedőben vigyenek a temetőbe.
(Tomboló lelkesedés. Felkiáltások. Inkább meghalunk!)

Csaplár Dezső elvtárs azt kérdi, hogy hány embert akasztatott fel négy és fél hónap alatt a diktatúra?

- Ugye senkit? - És lám, a fehérterror még meg sem született, máris akasztani akar!”