Az a durva, hogy a zsidóság mai helyzetét valamilyen nehezen meghatározható genetikai poolra vezeted vissza. Ez tarthatatlan. Egyrészt kulturális tulajdonságok genetikai rögzítése egyelőre nem bizonyított és nem is vallják a biológusok.
Másrészt azt gondolod, hogy a "zsidó tulajdonságok" a felelősek a mai befolyásért.
De ez nem így van, legalábbis szerintem nem. Szerintem egy történelmi mintáról van szó, amely érvényesül, s az érvényesülés elsődleges közege a kereszténység mint történelmi-antropológiai minta. A ker. 2000 éve olvassa a Bibliát, fantáziál a Tanach szereplőiről, énekli a zsoltárokat, és testvértként, olykor elidegenedett testvérként tekint a zsidóságra. A zsidóság a maga azonosságát azóta is a kereszténységgel szemben határozza meg, még az iszlám országokban is ezt tették. Ma is ezt teszi. Valaminő okból alaposan átolvastam a kortárs zsidó önreflexiókat. Lényegében antikeresztény vagy a keresztény motívumokat kisajátító felfogások.
Tehát az a különbség, hogy szerintem (ez vélemény) nincsenek genetikusan rögzített tulajdonságok, hanem kulturális minták vannak, amelyek hordozói emberek. A mai zsidóság igen nagy része nem cionista, de jelenleg ezt nagyon nehéz szóvá tenni, lásd Günther Grass versének visszhangjait.
--