Teljes felnőtt népesség
2004. január 15-20,
N=1015, mintavételi hiba: +/- 3,2%

Ilyenkor az írek, a baszkok, a csecsenek, a grúzok, Janomami (Amazónia) törzs harcosai mit csinálnak?
Beindúlnak. Levadásszák a "kakukktojásokat".
A köcsög magyar mit csinál?
Beszavazza a hatalomba saját vérszívóit.
Agymosott, löködt massza ez már és nem Nemzet.

"Ma az őszinte, egyenes és érthető beszéd hiányzik a közéletből" - emelte ki a Magyar Televízió "Este" című műsorának adott interjújában Orbán Viktor.
Budapest, 2004. február 11.

Riporter: A Szerda este vendége Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke.

Riporter: De hát szinte majdnem ugyanezeket ígérték.

Orbán Viktor: Nincs egészen így. De ha megengedi, most nem kalandoznék el ebbe az irányba. Azonban nem értek egyet azokkal az okoskodásokkal, kifejezetten okoskodásnak érzem azokat a véleményeket, melyek szerint az a baj, ha betartjuk azt, amit ígérünk. Ez nincsen így. Szerintem abból vannak a bajok, hogy elhagytuk azt a kötelezettséget, hogy be kellene tartani az ígéreteket. Például az otthonteremtési támogatás ügyében az a probléma, hogy bár arról volt szó, hogy kiszélesítik, valójában azonban összezsugorították és sok tízezer embert hoztak nehéz helyzetbe. A gazdaság egyik baja szerintem az, hogy a fejlesztéseket visszafogták, és úgy látom a most készülő megszorítási csomagból, hogy további megszorításra, visszafogásra számíthatunk. Szerintem egy olyan tervet, amit mi Széchenyi Tervnek neveztünk, de lehetne másképp is hívni, hogyha a szocialisták szívéhez valamifajta más név állna közel, hát nevezzük úgy. De egy olyan tervet, amelynek az volt az erénye, hogy egy költségvetési forint mellé önerőből, a magánvállalkozások, önkormányzatok három-négy forintot odatettek. Ez volt az erénye ennek a programnak. Egy ilyen programot megszüntetni, vagy visszametszeni, vagy összeszűkíteni, az szerintem több mint hiba. A gazdaság baja ma éppen az, hogy nem működnek ezek a motorok. Nincs benne elég vállalkozó kedv. Túl sok a teher, nincs támogatás, nincs együttműködés. Idéztem tegnap is, egy olyan ország, mint Magyarország, amelynek nincsenek gyarmatai, amelynek nincsenek nyersanyag tartalékai, csak abban bízhat, ami az izmunkban, meg a fejünkben van, vagyis a munkában. Következésképpen támogatni kell azt, aki dolgozni akar, és azt is aki munkát akar adni az embereknek. Ehhez képest ahhoz, hogy ön száz forintot keressen, mint munkavállaló, ahhoz az ön munkaadójának több mint kettőszáz forintot kell kifizetni. Tehát kifejezetten munka ellenes gazdaság. Tehát az én javaslatom az volna, hogy a munka megbecsülése érdekében ismét kevésbé a pénzt, sokkal inkább a munkát helyezzük a gondolkodásunk középpontjába, mert a munkából lesz a pénz. Magyarország ilyen ország, más országok tudnak pénzből is pénzt csinálni.

(2) 2003 jan ÁKK – 1milliárd euró (260 MRD Ft ) kötvény
Az ÁKK idén kétmilliárd euró összegben bocsátott ki kötvényt, egymilliárd euró értékűt januárban, a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézetek közreműködésével, tízéves futamidőre, fix kamatozással. Szeptemberben szintén egymilliárd eurós, hétéves futamidejű, fix kamatozású kötvénykibocsátást hajtott végre a Morgan Stanley és az UBS Investment Bank pénzintézetek közreműködésével. http://ma.hu/page/cikk/ad/0/65300/1

(3) 2003 feb. MFB 150 milliárd Ft hitel
Magyar Fejlesztési Bank új, 150 milliárdos hitelkonstrukciója a vállalkozások támogatására
Európa Technológiai Felzárkózatási Beruházási Hitelprogram http://www.www.gm.hu/dokk/main/menu/akt/sajtoanyagok/_2003/februar/a_magyar_fejlesztesi_bank_uj_150_milliardos_hitelkonstrukcioja.html http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=17401

(4) 2003.06.21 az 500 millió eurós állami hitel,
5 éves futam, kamata az Euribor felett 17,5 bázisponttal A törlesztés egy összegben . A négy fő szervező bank a BNP Paribas, a KBC NV, a Sumitomo és a WestLB AG. László Csaba a magyar állam nevében 500 millió euró szindikált hitel felvételéről szóló szerződést írt alá pénteken. A pénzügyminiszter az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta: a hitelt kedvezőtlenebb feltételekkel felvett kölcsönök előtörlesztésére fordítják, amellyel a várakozások szerint félmilliárd forint körüli éves kamatmegtakarítás érhető el. http://hiros.index.hu/karrier/hitelben/

(5) 2003 szept 15 AÁK 1 milliárd euró (260 MRD Ft, kötvénykibocsátás
Hétéves futamidejű, egymilliárd euró összegű kötvényt bocsát ki. Az akciót négytagú szakértői bizottság készíti elő több európai nagyvárosban. A tervezett kötvény a magyar állam idei második deviza-kibocsátása lesz, amely a 2003-ban és 2004 elején lejáró hitelek refinanszírozását szolgálja. Az ügylet főszervezői a Morgan Stanley és az UBS Investment Bank. pénzintézetek. http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/devizakotveny20030915.html

(7) 2003.dec .04 500 millió euró (fél milliárd euró, 130 MRD Ft drága hitel
Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) korábbi terveivel összhangban mandátumot adott a HSBC és a Sumitomo Bank pénzintézeteknek egy 500 millió euró összegű készenléti hitelkeret megállapodás megszervezésére - közölte az ÁKK csütörtökön. Szakértők szerint az egyik legdrágább formájú rulirozó hitelt vette fel a magyar állam.
http://www.ma.hu/page/cikk/ad/0/67556/1

(8) 2003 nov : Terv 2004 januárra: 1 MRD EU kötvénykibocsátás ismét... http://ma.hu/page/cikk/ad/0/65300/1

9. 2003 dec újabb terv. 2004 januárra 3 mrd eurós kötvénykibocsátás. .
"Az adósság az idén 974 milliárd forinttal emelkedik. Hazánk jövőre 5300 milliárd forintnyi adósságot törleszt, ennek érdekében az állam hárommilliárd eurós kötvénykibocsátást tervez. Novemberben az ÁKK még úgy nyilatkozott, hogy a kibocsátás nem haladhatja meg a kétmilliárd eurót. " http://www.mn.mno.hu/index.mno?cikk=189261&rvt=5

10 ÁAK: Aláírták a Magyar Köztársaság 500 millió euró összegű készenléti hitelkeretéről (rulírozó) szóló
A hitelkeret futamideje 364 nap, amely további két évre meghosszabbítható. Lehívás esetén a fizetendő kamatfelár Euribor felett 12 bázispont, a le nem hívott összegre a rendelkezésre tartási jutalék 0,045 százalék.
A hitelkeretben a főszervező HSBC, London és a Sumitomo Mitsui bankon kívül további kilenc pénzintézet vesz részt. A szindikálás jelentős túljegyzéssel zárult, de a hitelfelvevő a keret összegét nem kívánta megemelni. 2004. január 9. 13:35

(11)

Újabb hitelfelvétel: 200-250 millió eurós hitelt vesz fel az MFB
Mindent megoldanak: hitelből 2004-02-04 13:03

M I N D E N É V B E N
EGY M-5 AUTÓPÁLYA ÁRÁT

Budapest, 2002. június 2. (részlet)

Orbán Viktor:

- Nézze, egy riasztó félmondatot olvastam az elmúlt napokban, ami arról szólt, hogy a kormány a kiadásait a piacról fogja majd fedezni. Ez első hallásra talán hallgatóink nagy részének nem mond semmit. Ezt magyarul úgy hívják, hogy el fogjuk adósítani az államot, vagyis pénzt fogunk fölvenni a piacról. Ezt úgy hívják, hogy kölcsön. A kölcsön mindig veszélyes dolog, régi bölcsesség az, hogy a pénz nem boldogít, csak a kamat. Most ebben az esetben az a helyzet, hogy ezt a kamatot, amely boldogít valakit, majd nekünk kell fizetni, és egyszer az ország már zsákutcába tévedt az 1990-es demokratikus változást megelőző időszakban, amikor eladósodott. Tehát szabad fölvenni bizonyos mennyiségű hitelt természetesen, és kölcsönt, de óvatosan kell ezzel eljárni. Csak olyan arányban szabad hiteleket fölvenni, ahogyan nő a gazdaság teljesítőképessége, hiszen a későbbi esedékes törlesztéseket a gazdaság teljesítménye révén tudjuk visszafizetni. Tehát nagyon óvatosan kell bánni ezzel.

ha csak 10% (de szvsz több, mert van jónéhány rurilozó hitel is)az [/b] adósságszolgálat: az 1200 mrd Ft[/b] évente...

a 19 eFt-os nyugdíjemeléshez 50 mrd Ft kellett
a 50%-os béremeléshez 150 mrd Ft kellett

emlékeztetőül, az igérgetések: kevesebb, mint 1000 mrd Ft lett volna a megvalósításuk:

s most majd megy évekig ez az összeg, sőt több, a a kamatok fizetésére.. Ez az ára a győzelmüknek..

(1) 2002.09.18 MFB 400 millió euró
Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ötéves futamidejű, 400 millió euró összegű hitel-megállapodást írt alá egy nemzetközi bankkonzorciummal szerdán. Czirják Sándor, a bank vezérigazgatója az aláírást követően elmondta: a szindikált hitel összegét a 2002-re tervezett gazdaságfejlesztési feladatainak végrehajtására használja fel. A hitel változó kamatozású. Kamatfelára az első három évben 20 bázispont, míg a 4. és 5. évben 22,5 bázispont a nemzetközi pénzpiaci referenciakamathoz, az EURIBOR-hoz hasonlítva. A szindikált hitelmegállapodás fő szervezői a holland ABN Amro Bank, a német Commerzbank, az olasz IntesaBci és annak magyarországi leányvállalata, a CIB Bank. További hitelnyújtóként az anyabankok bevonták magyarországi leánybankjaikat is: a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-t, valamint a Commerzbank Budapest Rt.-t a tranzakcióba MTI

(2) 2003 jan ÁKK – 1milliárd euró (260 MRD Ft ) kötvény
Az ÁKK idén kétmilliárd euró összegben bocsátott ki kötvényt, egymilliárd euró értékűt januárban, a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézetek közreműködésével, tízéves futamidőre, fix kamatozással. Szeptemberben szintén egymilliárd eurós, hétéves futamidejű, fix kamatozású kötvénykibocsátást hajtott végre a Morgan Stanley és az UBS Investment Bank pénzintézetek közreműködésével. http://ma.hu/page/cikk/ad/0/65300/1

(3) 2003 feb. MFB 150 milliárd Ft hitel
Magyar Fejlesztési Bank új, 150 milliárdos hitelkonstrukciója a vállalkozások támogatására
Európa Technológiai Felzárkózatási Beruházási Hitelprogram http://www.www.gm.hu/dokk/main/menu/akt/sajtoanyagok/_2003/februar/a_magyar_fejlesztesi_bank_uj_150_milliardos_hitelkonstrukcioja.html http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=17401

(4) 2003.06.21 az 500 millió eurós állami hitel,
5 éves futam, kamata az Euribor felett 17,5 bázisponttal A törlesztés egy összegben . A négy fő szervező bank a BNP Paribas, a KBC NV, a Sumitomo és a WestLB AG. László Csaba a magyar állam nevében 500 millió euró szindikált hitel felvételéről szóló szerződést írt alá pénteken. A pénzügyminiszter az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondta: a hitelt kedvezőtlenebb feltételekkel felvett kölcsönök előtörlesztésére fordítják, amellyel a várakozások szerint félmilliárd forint körüli éves kamatmegtakarítás érhető el. http://hiros.index.hu/karrier/hitelben/

(5) 2003 szept 15 AÁK 1 milliárd euró (260 MRD Ft, kötvénykibocsátás
Hétéves futamidejű, egymilliárd euró összegű kötvényt bocsát ki. Az akciót négytagú szakértői bizottság készíti elő több európai nagyvárosban. A tervezett kötvény a magyar állam idei második deviza-kibocsátása lesz, amely a 2003-ban és 2004 elején lejáró hitelek refinanszírozását szolgálja. Az ügylet főszervezői a Morgan Stanley és az UBS Investment Bank. pénzintézetek. http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/devizakotveny20030915.html

(7) 2003.dec .04 500 millió euró (fél milliárd euró, 130 MRD Ft drága hitel
Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) korábbi terveivel összhangban mandátumot adott a HSBC és a Sumitomo Bank pénzintézeteknek egy 500 millió euró összegű készenléti hitelkeret megállapodás megszervezésére - közölte az ÁKK csütörtökön. Szakértők szerint az egyik legdrágább formájú rulirozó hitelt vette fel a magyar állam.
http://www.ma.hu/page/cikk/ad/0/67556/1

(8) 2003 nov : Terv 2004 januárra: 1 MRD EU kötvénykibocsátás ismét... http://ma.hu/page/cikk/ad/0/65300/1

9. 2003 dec újabb terv. 2004 januárra 3 mrd eurós kötvénykibocsátás. .
"Az adósság az idén 974 milliárd forinttal emelkedik. Hazánk jövőre 5300 milliárd forintnyi adósságot törleszt, ennek érdekében az állam hárommilliárd eurós kötvénykibocsátást tervez. Novemberben az ÁKK még úgy nyilatkozott, hogy a kibocsátás nem haladhatja meg a kétmilliárd eurót. " http://www.mn.mno.hu/index.mno?cikk=189261&rvt=5

10 ÁAK: Aláírták a Magyar Köztársaság 500 millió euró összegű készenléti hitelkeretéről (rulírozó) szóló
A hitelkeret futamideje 364 nap, amely további két évre meghosszabbítható. Lehívás esetén a fizetendő kamatfelár Euribor felett 12 bázispont, a le nem hívott összegre a rendelkezésre tartási jutalék 0,045 százalék.
A hitelkeretben a főszervező HSBC, London és a Sumitomo Mitsui bankon kívül további kilenc pénzintézet vesz részt. A szindikálás jelentős túljegyzéssel zárult, de a hitelfelvevő a keret összegét nem kívánta megemelni. 2004. január 9. 13:35

(11)
Újabb hitelfelvétel: 200-250 millió eurós hitelt vesz fel az MFB Mindent megoldanak: hitelből 2004-02-04 13:03

A Magyar Fejlesztési Bank 200-250 millió eurós szindikált hitelt vesz el, melyet a jelenleg is futó programok finanszírozására kíván fordítani - írja a tozsdefórum.hu a bank kommunikációs igazgatóságára hivatkozva. http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=19701

(12) Bővebben a 11.sz

Magyar Nemzet
Holnap dönt a kormány az M5-ös autópálya ügyében. A legfrissebb információk szerint a sztráda üzemeltetési jogát az Állami Autópálya Kezelő Rt. vásárolná meg – bankhitelből. Ennek nagysága, a fizetendő kamatok szintje egyelőre nem ismeretes, mint ahogy kérdéses az is, mi lesz a korábban vevőként hírbe hozott posta 101 milliárdjával, amit – elvileg – a Postabankért kapott.

Hiába ünnepelték meg az M5-ös autópálya környékén élők, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és a sztrádát üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. képviselői parafálták, vagyis kézjegyükkel látták el az út kivásárlásáról szóló szerződést, a megállapodás csupán az üzletkötés szándékát rögzíti, de semmire nem kötelez – tudta meg a Magyar Nemzet a szakminisztérium sajtóosztályán. A tájékoztatás szerint a vásárlás módozataira több forgatókönyv is készült, ezeket holnapi ülésén tekinti át a kormány. Azt, hogy az egyes variációk mit takarnak pontosan, és melyikük megvalósulása a legvalószínűbb, csak találgatni lehet, ugyanis az egymásnak ellentmondó híresztelésekkel kísért történetet továbbra is mély kormányzati hallgatás jellemzi, és a többi érintett sem nyilatkozik. Egyelőre csak az biztos, hogy a miniszterelnök ígéretével szemben nem a Postabankért befolyt pénzből, hanem piaci alapú hitelből szerzi meg az állam az AKA részvényeit.

A legfrissebb – szombati – hivatalos közlemény szerint ugyanis mégsem a Postabank privatizációjából befolyt 101 milliárd forintot fordítaná a kormány az AKA Rt. részvényeinek megvásárlására, hanem az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. lesz a vevő kereskedelmi bankoktól felvett hitelből. Ez a verzió egyebek mellett felveti azt a kérdést, mire fordítja majd az állam a posta milliárdjait, hiszen ezt a pénzt a költségvetési törvény „megcímkézte”, és ennek értelmében kizárólag infrastrukturális fejlesztésre használható fel. A kérdés tisztázása céljából a Magyar Nemzet megkereste az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-t, de lapzártáig nem kaptak felvilágosítást arról, milyen számlán vezetik, és milyen célra kívánják elkölteni az összeget, ami valószínűleg mostanra már jóval kevesebb, mint 101 milliárd, a bevétel után ugyanis többféle adót és jutalékot is be kell fizetni. Az ügyben tájékoztatást kért a Magyar Nemzet a postától is, de nem kívántak válaszolni, mondván, a felvilágosítás a tulajdonos kompetenciája. A milliárdokkal kapcsolatban az egyetlen biztos információ az, hogy a Postabankot privatizáló Erste Bank múlt decemberben a teljes összeget átutalta.

– Nehezen magyarázható lépés lenne az, ha az ÁAK Rt. magas kamatozású piaci hitelből finanszírozná az AKA Rt. részvényeinek megvásárlását, miközben a bankprivatizációból rendelkezésre áll a kívánt összeg – vélik a Magyar Nemzetnek nyilatkozó pénzügyi szakértők. Bár a pontos árat senki nem ismeri – Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára csupán anynyit árult el, hogy az mindenképpen kevesebb lesz, mint amekkora a Postabank eladásából befolyt pénz –, az összeg nagysága mindenképpen állami garanciavállalást tesz szükségessé. Ezt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) megadhatja, hiszen a törvény szerint csupán a vásárlás tilos számára, a kezességvállalás viszont megengedett, de a piaci kamatok kérdésessé teszik, hogy az ÁAK képes lesz-e nyereségesen üzemeltetni a sztrádát.

A Magyar Nemzet információi szerint az AKA Rt. nem csupán a részvényeiért kér pénzt, de ötvenmilliárd forintos, szintén kereskedelmi bankoktól felvett adósságának átvállalására is igényt tart. A Magyar Nemzet egyébként úgy tudja, hogy az MFB-t hivatalosan nem kérték fel arra, hogy mérje fel a garanciavállalás feltételeit. A kölcsön egyik lehetséges folyósítójaként hírbe hozott OTP Rt. lapzártáig nem válaszolta arra, felkérték-e a pénzkihelyezésre. Sajtóinformációk szerint nemcsak a pénzkérdés teszi ilyen nehézkessé a megállapodást, hanem az ügy lezárását szándékosan nehezítik bizonyos politikai játszmák.

Medgyessy Péter kormányfő ugyanis minél előbb bevonná az Európa legdrágább autópályájaként elhíresült M5-öst a matricás rendszerbe, és ha ez nem vagy csak elfogadhatatlan konstrukcióban sikerül, a fiaskó Csillag István gazdasági miniszter bukását jelentené. Ráadásul a szaktárca vezetőjének nem elég megállapodnia a sztráda megvásárlásáról, de megnyugtatóan rendeznie kell a gyorsforgalmi út még hiányzó, Kiskunfélegyházáról Szegedre vezető szakaszának megépítését is. Ezzel kapcsolatban Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő, Csillag István elődje arra hívta fel a figyelmet, hogy az útépítésre olyan közbeszerzési eljárást kell kiírni, amelyen eséllyel indulhatnak a kis- és közepes méretű magyar vállalkozások.

Szintén az útépítésekkel kapcsolatos információ, hogy tegnap kitiltották a nehézgépjárműveket Dabasról. Ide tartozó friss hír az is, hogy a GKM pályázatot írt ki az M6-os autópálya Érdi-tető–Dunaújváros közötti szakaszának megépítésére és 22 éves koncessziós üzemeltetésére.

M5-ös: az ÁAK bankkorzorciumtól vesz fel hitelt
2004. február 2. 6:30

Magyar Nemzet
Aláírásra vár az a szerződés, mely lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy megvásárolja az AKA Rt. részvényeit. A Fidesz nem tartaná elfogadhatónak, ha a sztráda kivásárlása után a kormány azt továbbadná különböző cégeknek.

Elkészült az a szerződés, amely lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy az általa kijelölt állami intézmény megvásárolja az M5-ös autópálya tulajdonosa, az AKA Rt. részvényeit – mondta Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára szombaton az MTI-nek. A szerződést még azon a napon parafálták, az aláírásához azonban még további kormánydöntésre van szükség. A politikai államtitkár elmondta: a gazdasági tárca és a Pénzügyminisztérium arra tesz javaslatot a kormánynak, hogy a létesítmény kivásárlásában közreműködő állami intézmény az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. legyen.

Az ügylet tervezett lebonyolításával kapcsolatban Gaál úgy fogalmazott, hogy az ÁAK egy kereskedelmi bankokból összeállt konzorciumtól venne fel hitelt az AKA Rt. kivásárlásához.

de ez nagyon tragikusan igaznak hangzik:

1 pont – vagyis 5-10 százalék és ezermilliárd meg az apró
NSZ • 2004. január 17. • Szerző: Jaksity György

(kép: Tettamanti Béla)
„Nincs itt politika, ez kőkemény üzlet! A nyolcmilliárdos költségvetés tíz százalékának a felosztásán folyik a harc a pártok között a kerületben” – mondta egy frissen megválasztott polgármester ismerősöm pár évvel ezelőtt naiv kérdésemre, milyen is az önkormányzati politizálás. Kevés dologgal lehet vitatkozni Bokros Lajos karácsonyi 130 pontjából, de a fenti idézet értelmezése alapján lehet, hogy a téma lényegi kifejtése 129 ponttal kevesebből is kijöhet.

Ettől függetlenül elismerés illeti Bokrost azért, hogy annak idején miniszterként, azóta közgazdász publicistaként hihetetlen erőfeszítéseket tesz – bármiféle rövid távú személyes érdekeltség nélkül, pusztán a jó ízlése, a szakmai kompetenciája és a XXI. századi fejlett világ modus operandijának ismerete alapján –, hogy rábeszélje ezen végvidék politikai kalandorait: az újabb nyomor korszaka helyett az egyensúlyi növekedés által létrehozott tartós jólét irányába kormányozzák szerencsétlen népeik hajóját.

Márpedig jó lenne megtalálni a helyes útirányt ebben, az európaiság ezeréves gazdasági és kulturális fundamentumait, realitásérzékét, értékrendjét és önmaga, valamint környezete iránti igényességét táltosos történelmünk és valamiféle modern baloldaliság fantazmagóriáival, szellemi és fizikai restségének olcsó kifogásaival, a másság iránti totális intoleranciájával és ízléstelen kivagyisággal felcserélt közegben. Különösen elszomorító morális és szakmai cinizmusról, mi több, dekadenciáról tett tanúbizonyságot a hazai politikai döntéshozói rendszer, amikor László Csaba pénzügyminisztert nevezte meg kizárólagos felelősként egy évek és kormányok óta rosszul megválasztott és még rosszabban kivitelezett, de még kivitelezésénél is szerencsétlenebbül kommunikált gazdaságpolitika, előre – még egy kezdő közgazdász által is – jól becsülhető végeredményének okán. A pénzügyminiszter menesztésének indokaként megnevezett tavalyi 5,6 százalékos, bruttó hazai termék arányában mért államháztartási hiányt ugyanis nem a pénzügyminiszter gründolta össze, még ha a tárcájának felelőssége vitathatatlan is a költségvetést érintő kérdésekben. Nem, ez a felelősség a teljes kormányé és az Országgyűlésé, amelynek tagjai annak tudatában hagyták jóvá az éves költségvetést, és erőszakolták ki benne saját tárcájukat, illetve érdekkörüket kedvezményező kiadásait, hogy tudatában voltak (ha pedig nem, akkor az még rosszabb), hogy az köszönőviszonyban sincs a bevételekkel, illetve a közgazdasági realitást – valamint az EU pénzügyi rendszerének tagjaként működő gazdaságra nézve jogi kötelezettséget is – jelentő háromszázalékos hiánnyal. Ebből a szempontból mindenképpen jó hír az új pénzügyminiszter első tájékoztatójának deficitet csökkentő tartalma és őszinte kommunikációt sejtető tónusa is.

A megelőző év tízszázalékos hiányát pedig nem is egy, hanem két kormány és két különböző öszszetételű Országgyűlés, vagyis összességében a magyar politikai erők teljes reprezentativitásán alapuló döntéshozói közeg termelte ki nagyjából fele-fele alapon. A gazdasági növekedés, a beszedhető adók és az ezekhez kapcsolható elfogadható mértékű kiadások realitásának fittyet hányva folyik az ízléstelenül és érzéketlenül, kormányonként változó kommunikációs márkanevekbe öltöztetett költekezés politikai népszerűségre, az üzleti klientúra eltartására, illetve a gazdaság – mesterséges és a világgazdasági konjunktúra lehetőségeit a gyermeki mesék boszorkányai és jó tündérei által benépesített mondavilágának intellektuális szintjén feszegetve történő – növelésére. (Példaképük Münchhausen báró például úgy jutott el elmondása szerint a Holdra, hogy egy vashintóban ülve mágnesgolyóbist dobált a magasba, amely egyre feljebb húzta. Igaz, az ő hintaját nem a külföldi befektetők és a magyar állampolgárok finanszírozták, így esetleges tévedései is csak rá tartoztak.) A jövedelmek növekedésének a gazdaság teljesítményét mintegy háromszorosan meghaladó mértéke és a mesterségesen és elhibázottan államilag túldotált és túlnövelt hitelexpanzió következményeként pedig elszállt a fizetési mérleg is, ami egy szerkezetileg nyílt gazdaságban elemi közgazdasági ismeretek hiányában is evidencia. Azt ugyanis az egyszerű magyar parasztember is érti, hogy ha többet fogyaszt, mint amennyit termel, akkor a különbséget mástól kell megvegye, és ehhez adósságba kell verje magát. Ezek után pedig csak a szellemileg amúgy is kihívásokkal küzdő, a gazdaságpolitikai döntéshozók kommunikációjával ráadásul még félre is vezetett nemzetközi befektetők fogadtak még 2003 januárjában is a forint erősödésére, ám a realitás ezzel szemben már akkor is a tarthatatlan és az egyensúlyi problémák miatt gyengülő forint, az ezáltal újra emelkedő infláció és a mindkettő következményeként megnövekvő kamatok lettek. Ennek a kis kirándulásnak, vagyis a dezinflációs pályáról letérésnek, az euróövezetbe lépés kerülő úton történő kivitelezésének (tudják: légvonalban egy kilométer, de mi tudunk egy rövidebb utat az erdőn át), a továbbra is irreális adórendszer fenntartásának, valamint a megnövekedett adósságszolgálati terheknek a nemzetgazdaságra és annak minden szereplőjére vetített explicit költsége százmilliárdokban, a kieső növekedési lehetőség, az elvesztett befektetések és az ország megítélésének romlása pedig haszonáldozat szinten ezermilliárdokban mérhető évente. Hol vannak ehhez képest a zugbankárok, az államháztartás különböző részei között közvetítő tanácsadó zsenik, az állami beruházások kivitelezésének tízszázalékos pénzügyi zsonglőrei és „piti” pár milliárdos üzleteik?

A magyar gazdaság, de még inkább ezen társadalom és nemzet igazi problémája azonban egyáltalán nem az 5,6 százalék (mint államháztartási hiány bruttó hazai termékhez viszonyított mértéke), hanem a fent idézett 10 százalék (mint a tízmillió ember kizsigereléséből származó államháztartási bevétel azon része, amit a demokrácia szabályai szerint megválasztott politikusai, megbízott képviselői, valamint közszolgái „felosztanak”, értsd eltulajdonítanak és elherdálnak). Ez a szám, akár a durván a bruttó hazai termék öt vagy az államháztartási bevételek tíz százalékát nézzük, furcsa mód megegyezik, és nagyságrendileg évente ezermilliárd forintot tesz ki. Vagyis elegendő 700, de ha a „felosztást” leszámítjuk, akár 1000 kilométer autópálya megépítésére vagy az államháztartási, azon belül közigazgatási, egészségügyi és honvédelmi reform megvalósítására, úgyhogy az aprópénzből az oktatást, a környezetvédelmet és számos egyéb területet lehetne európai szintre hozni. Bőven elegendő egy az egyensúlyt nem veszélyeztető adóreformra, amely a mai helyett közgazdaságilag indokolt, eurokonform, átláthatóan egyszerű és működtethető, ezáltal számon is kérhető etikus rendszerként működne, amiben minden normális piaci szereplő arra lenne büszke, hogy adót fizet, és nem arra, hogy mennyire invenciózus adójának optimalizálásában (értsd: elcsalásában).

Mindehhez csak egy kis józan paraszti észre és némi önmérsékletre lenne szükség. S akkor lenne mindezeken felül igazán versenyképes gazdaságunk, amely az államháztartás felé csökkenő befizetéseiből beruházna, fejlesztene, innovációra, szakképzésre, hatékonyabb, környezetbarát technológiákra költene. Lenne továbbá tízmillió embernek önbecsülése, mert nem adó- és vámcsalásból, hálapénzből, számla nélküli tevékenységekből vagy éppen a közönséges tolvajlás más formáiból kellene tisztességes egzisztenciát biztosítania magának és szeretteinek. Nem kényszerülne százezer magyar fogyatékos ember és családjaik emberhez nem méltó körülmények és megaláztatás közepette leélni életét. Embertársaink nem az aluljáróban vagy az utcán fagynának meg telente, és a gyerekek tízezreinek nem az alapítványoktól kellene uzsonnát és megfelelő étkezést remélniük, mintha csak József Attila vagy Dickens korában illetve az európai kultúrkör végvidékén élnénk. És mi mindannyian, akik ebben az irracionális és erkölcstelen, a munkánkat napi szinten akadályozó rendszerben építünk, értéket hozunk létre, és egy közösséget próbálunk gyarapítani, nem kellene szégyelljük magunkat, hogy nekünk jutott.