Miért adósodik el az állam? Triviális megfogalmazásban azért, mert többet költ, mint amennyi bevétele van. Az MSZMP szakértő kormányzása alatt hazánk külföldi eladósodása már a nyolcvanas évek végére kritikus szintet ért el, noha ez nem vált mindenki számára nyilvánvalóvá, mivel a finanszírozás nem piaci módszerekkel történt. Abban az időben a külső devizaadósság piaci kamatai a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) terhelték, ugyanakkor a költségvetés a központi banktól kapott hosszú lejáratú hitelek után kedvezményes kamatot fizetett. Fekete János, az MNB egykori elnökhelyettese szerint 1988-ban - amikor nyugdíjba vonult és "átadta a kasszakulcsot" - 15 milliárd dollárra (mintegy 940 milliárd forintra) rúgott a nettó államadósság, amely elsősorban devizatartozásban testesült meg. E csinos kis summa a rendszerváltás után rohamos növekedésnek indult, miután az 1992-től bevezetett új költségvetési finanszírozási rendszer (piacképes értékpapírok kibocsátása) eredményeként láthatóvá vált a korábban felvett hitelek valóságos kamatterhe. A helyzetet súlyosbította, hogy a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás sokkja miatt a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya egymás tükörképeként növekedett, és ezt a deficitet nem lehetett belföldről finanszírozni. Mind a gazdasági gondok, mind a növekvő kamatterhek miatt újabb és újabb hitelek felvételére kényszerült a kormány. A kilencvenes évek közepén Magyarország már bruttó 35 milliárd dolláros (5-6 ezer milliárd forint) államadósság terheit nyögte. Az 1990 és 1997 közötti költségvetések összes kamatterhe - szakértők szerint - elérte a húszmilliárd dollárt. A költségvetés kiadásainak egyharmadát csupán az államadósság kamatterheinek kiegyenlítése nyelte el - mutatott rá Kádár Béla professzor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának akkori elnöke. Ez olyan pénzkifizetést jelentett, ami mögött nem állt semmiféle konkrét áru, eredmény, s maguk a tartozások ettől az óriási arányú fizetségtől még egyáltalán nem csökkentek. A rendszerváltásig felhalmozott államadósság kamatterhe 2000-ig minden évben elvitte a személyi jövedelemadó-bevételek teljes összegét, s a kamatspirált csak az ezredforduló évében sikerült megfordítani. Érdemes megnézni az adósság GDP-hez viszonyított részesedésének alakulását is a legkritikusabb időszakban: a költségvetés bruttó adóssága 1994-ben a GDP 86 százalékát tette ki, míg 1997 végére ez 64 százalékára csökkent le. Az adósságráta mérséklődésében egyfelől a költségvetési szigorítások (1995-ös Bokros-csomag), másfelől az időnként kifejezetten kiárusítás számba menő privatizációból származó bevételek is szerepet játszottak. A kilencvenes évek közepére felpörgő infláció mértéke is folyamatosan csökkent, így sikerült megállítani az adósságlavinát. A ráta csökkenése a Fidesz-kormány első két évében még folytatódott (1994 és 2001 között 86 százalékról 52 százalékra apadt), 2002-től kezdve azonban szépen araszolgat felfelé.

Facsinay Kinga http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=9497

Miért van az, hogy az Orbán-kormány alatt folyamatosan csökkent, Medgyessyék alatt viszont folyamatosan nő az államadósság GDP-hez viszonyított aránya?
http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=9497

A 2002-es 1505 milliárdos adósságnövekményből 1321 milliárdot ugyanis a Fidesz-kormány tevékenységének tulajdonít, s csak a maradék 184 milliárdról tartja azt, hogy az már a jelenlegi kabinet intézkedéseinek a következménye. A PM ezt úgy hozta össze, hogy szerinte a költségvetési törvényben jóváhagyott eredeti hiány, valamint az összes, 2002 júniusa előtt keletkezett kötelezettség - még ha csak 2002 decemberében került is bele az elszámolásba - Orbánékat terheli http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=9497

Kicsit régebbre visszatekintve: az összes tartozás a kormányváltás pillanatában,
2002 máj 8273 mrd Ft volt,
2004 jan 11 015 mrd Ftra
szaporodott, tehát a kormánypártoknak csaknem háromezermilliárd forintnyi új adósságot sikerült összehozniuk.

Folyó fizetési mérleg egyenlege mrd euró
1999re 2000re 2001re 2002re -2003re- 2004jan+feb
-2,301 -3,152 -1,967 -2,771 -6,488 -1,167

A piac várakozásainál jóval magasabb lett a folyó fizetési mérleg hiánya februárban. A tavalyi év azonos időszakánál 54 millió euróval magasabb lett a deficit, 2004 első két hónapjában elérve az 1,167 milliárd eurót. A piac 507 milliós hiányt várt, ám a februári 722 millió eurós deficit ezt több mint 200 millió euróval meghaladta - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

a GDP százalékában
-5,1 -6,2 3,4 -4,0 ?? ??

Jóval nagyobb a folyó fizetési mérleg hiánya
2004. ápr. 13
2004 első két hónapjában elérte az 1,167 millió eurót. A piac 507 milliós hiányt várt, ám a februári 722 millió eurós deficit ezt több mint 200 millió euróval meghaladta - közölte a Magyar Nemzeti Bank. http://www.hirtv.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=19765&mode=thread&order=0&thold=0

A deficit 54 millió euróval több a tavaly februárinál. Tavaly az első két hónapban a fizetési mérleg hiánya 1,112 milliárd euró volt.

4.75 mrd eu-val nő az államadósság azaz 1200 mrd Ft-tal...
2002 máj 8 100 mrd
2004 jan 11 400 mrd
2005 jan 12 600 mrd
2006 ???

Megkeresem, hogy hol is találtam annak idején ezt a hírt...