Úgy vélik elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok, "Traian Basescu államfővel az élen hallgatnak, mint a csuka".

A román ellenzéki liberálisok bírálják Kövér Lászlónak, a magyar parlament elnökének marosvásárhelyi beszédét, amelyben az Országgyűlés elnöke Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást.

Crin Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért "elfogadhatatlanok".

... http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/14/15/A_roman_liberalisok_kiakadtak_Kover_beszeden.aspx

Elszigetelik Székelyföldet
Elcsatolt részek :: 2009-03-03. 15:51 :: Nyomtatóbarát változat

Elszigetelheti Székelyföldet a jelenlegi kormány, ugyanis arra utaló jelek vannak, hogy megszakadhat az észak-erdélyi autópálya építése, amely már nem fog elérni a Székelyföldre - írja a bukaresti Új Magyar Szó összefoglalójában.

A román nyelv nem anyanyelvként való tanítását kéri a kisebbségi oktatásban az RMDSZ Hargita megyei szervezete. Amennyiben a tanügyi törvénytervezet módosítására benyújtott javaslatot a miniszter még parlamenti vitára bocsájtás előtt nem fogadja el, a tanulók és szülők parlamenti jelenlétükkel kívánnak nyomatékot adni a kérésnek.

Rövid hírek, kuruc.hu, 2005, szeptember 24 - 19:02

A kormány a fennálló jogszabályokat lábbal tiporva feles törvényben akarta megszavaztatni Románia csatlakozását, noha az kétharmados országgyűlési döntést igényel. Az MVSZ tiltakozására módosítottak a törvénynek megfelelően.

A Magyarok Világszövetsége megállította a „nemzetre rontó” parlamenti pártokat

A Magyar Nemzeti Minimum 3.§ 5. pontja egyhangú szavazattal kimondja, hogy az Országgyűlés „ne fogadja el Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést mindaddig, amíg annak területén élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáról szóló döntést Románia jogrendjébe be nem iktatják, különös tekintettel Székelyföld területi autonómiájára”.
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége szeptember 18-án távszavazással, második olvasatban fogadta el a Magyar Nemzeti Minimum című dokumentumot, amelyet a politikai pártok figyelmébe ajánl, elvárva azoktól, hogy magukénak tekintsék, és hajlandók legyenek választási, illetve kormányzati programjukba emelni annak tételeit.

A kormány indokolatlan sietséggel, feltehetően az októberre tervezett magyar-román közös kormányülésre szánt ajándékként, terjesztette elő Románia csatlakozási szerződésének ratifikálását. Az Országgyűlés 2005. szeptember 26-án, hétfőn szavaz erről – az Európai Unió tagállamai, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről előterjesztett T/16966 sz. törvényjavaslatról.

Az MVSz Elnökségének szeptember 18-i döntése szerint, másodnap, Körömi Attila országgyűlési képviselő, az MVSz Baranya megyei elnöke a ratifikáció általános vitájában kérte a kormánytól, hogy előterjesztését „vonja vissza, azt szedje ketté, Bulgária csatlakozását hozza vissza, és Románia csatlakozására akkor térjen vissza a Magyar Országgyűlés, hogyha az erdélyi magyar autonómiatörekvések teljes, százszázalékos garanciában beépültek Románia belső jogrendszerébe”.

A kormány ezt nem tette meg, sőt mint kiderült, a törvényjavaslat indoklásában azt állította, hogy annak elfogadásához a képviselők egyszerű többségének a szavazata szükséges.

Hol írja azt, hogy egyszerű többséggel lehet ebben a kérdésben dönteni, amikor az alkotmány szerint ilyen esetben a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges – kérdezte másnap András Imre, az MVSz Kárpát-medencei Régiójának elnökhelyettese és Körömi Attila az Országgyűlés Képviselői Tájékoztató Központjától?! Megkeresésük nyomán az Országgyűlés elnöke a hétfőre szóló hivatalos meghívóban közölte a képviselőkkel, hogy – a kormány állításával ellentétben – a törvényjavaslat elfogadásához az Alkotmány 2/A. §-ának (2) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.

Az MVSz tisztségviselőinek határozott politikai lépései eredménnyel jártak. Most már csak az ellenzéken múlik, hogy sikerül-e a magyar érdekeket oly könnyen feladó – lásd december 5. – kormányt megállítani „nemzetre rontásában”. Aggodalomra ad viszont okot, hogy a Fidesz szakértői és képviselői nem vették észre, vagy elhallgatták a kormány csalárd, félrevezető szándékát, amelyet az MVSz tisztségviselői lepleztek le.

Ezek után a Székely Nemzeti Tanács levélben fordult a Fideszhez. A Magyar Polgári Szövetség és Dr. Csapó I. József nyílt levelet intézett az országgyűlési képviselőkhöz, a Lipták Béla irányításával működő Amerikai Magyar Lobby pedig levél-akciót kezdeményezett.

A Magyarok Világszövetsége eljárása ismét esélyt teremtett az országgyűlési képviselők figyelmeztetésére, akiknek szavazata hétfőn alapjaiban érinti az erdélyi magyarság autonómiatörekvésének további sorsát.

„A Magyarok Világszövetségének Elnöksége egyhangú szavazattal kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja Románia EU-csatlakozásáról szóló szerződést mindaddig, amíg Románia nem iktatja törvénybe az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját, különös tekintettel a Székelyföld területi autonómiájára.” – nyilatkozta Sajtószolgálatunknak az MVSz elnöke. Patrubány Miklós felhívta az országgyűlési képviselők figyelmét arra, hogy a magyar nemzeti politikát nem road-show-kon, és nem Szovátafürdőn, Félixfürdőn, Tusnádfürdőn vagy a Gellért-szállóban szervezett autonómia-konferenciákon, hanem az Országgyűlésben leadott szavazatukkal kell elsősorban alakítaniuk.

A törvényjavaslat és az indoklás elérhető az Országgyűlés internetes honlapjáról itt.

Az Országgyűlés elnökének javaslata a szeptember 26-27-i plenáris ülés napirendjére megtalálható az Országgyűlés internetes honlapján, ide kattintva.

Budapest, 2005. szeptember 24.

Anyaország | Publicisztika, kuruc.hu, 2005, szeptember 24 - 14:45
[Küldje el ismerősének is!]

A Székely Nemzeti Tanács és az MPSZ arra kéri a Fideszt, hétfőn ne szavazza meg Románia EU-csatlakozását, míg Bukarest nem fogad el törvényt a székely autonómiáról. (kuruc.hu jóslat: a Fidesz Brüsszel és Gyurcsányék mellé fog állni, ahogy Bukarest NATO felvétele idején sem vétózott, csak dumált. Viszont szép konferenciákat rendez majd továbbra is a magyar autonómiáról) SZNT-MPSZ levelek összeállításunk végén.

A magyar Országgyűlés akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában - ezzel a kéréssel fordult a magyarországi honatyákhoz szombaton közzétett nyílt levelében Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

A magyar országgyűlési képviselőknek alkotmányos kötelességük felelősséget érezni a határon kívüli magyarság iránt - állapítja meg a levél aláírója. Emlékeztet: az Európai Parlament a Románia EU-hoz való csatlakozásáról szóló 2005. április 13-án jóváhagyott jelentésében határozottan megfogalmazta, hogy az erdélyi magyarság védelmére, az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek tiszteletben tartásával, különleges intézkedéseket kell
foganatosítani. A levélíró utal arra is, hogy a román képviselőház közigazgatási bizottsága szeptember 22-én vita nélkül utasította vissza a Székelyföld autonómia-statútumáról szóló törvénytervezetet. Csapó arra is emlékeztet, hogy Románia bíróságai és fellebbviteli bíróságai végleges döntéssel most semmisítik meg azokat a tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld közigazgatási régió törvény általi létesítéséről szóló helyi népszavazások kiírására vonatkoznak. "Székelyföld ma is 76 százalékos többségben levő őshonos közösségének létfeltétele a történelmi régió újralétesítése, az Európai Unióban élő autonóm közösségek által gyakorolt önkormányzási hatáskörökkel való felruházása! Arra kértük az Európai Uniót, az Európai Parlamentet, hogy Románia addig ne lehessen az EU tagja, amíg Székelyföldnek nem szavatolnak autonómiát!" - írja nyílt levelében az SZNT elnöke, aki egyben arra kéri a magyar országgyűlés tagjait: Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot majd akkor szavazzák meg, amikor Románia területi önkormányzást szavatol Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak.

Az alternatíva választási lehetőséget jelent (a szigorúbb értelmezés szerint pontosan két lehetőség közül).

MNO
Egyházaink a kommunizmus ideje alatt is megőrizték autonómiájuk maradványait. Az egyház menedéket jelentett az elnyomó pártdiktatúrával szemben, a kisebbségi védelem egyetlen hatékony intézménye volt – mondta Tőkés László, Királyhágó-melléki református püspök, a kisebbségek autonómiájáról szóló tanácskozáson.

A nagyváradi rendezvényen elhangzott: 1989 után is fontos volt az egyház autonóm státusa. Önálló intézményrendszert építettek ki, helyreállították az oktatást, a szociális gondozást. – Megmaradásunk egyetlen alternatívája az autonómia, a közösségi önrendelkezés – hangsúlyozta Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

– Meg kell valósítani az európai modellt, a kisebbség és a többség probléma rendezésére vonatkozóan úgy, hogy mindkét fél jól érezze magát szülőföldjén – szögezte le nyitóbeszédében Németh Zsolt parlamenti képviselő. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint, aki a polgárok Európájában akar élni, nem utasíthatja el az autonómiát és főleg nem az erről szóló párbeszédet.

Bojan Kostreš, a Vajdasági Képviselőház elnöke kijelentette, hogy Szerbia nem léphet az Európai Unióba, ha nem oldja meg Vajdaság autonómiájának a kérdését. Kostreš a Dnevnik mai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a vajdasági kérdést az EU-val való tárgyalások során "előbb vagy utóbb biztosan megnyitják". "Nagyon fontos, hogy Szerbia új alkotmányát egybehangolják az európai normákkal, amelyek többek között magukban foglalják a regionalizációt és Vajdaság autonómiájának a visszaállítását is" - mondta a vajdasági parlament elnöke.
Korhecz Tamás tartományi kormányfőhelyettes ugyancsak a Dnevniknek jelentette ki, hogy ha Szerbai őszintén európai uniós tag akar lenni, akkor tudatában kell lennie, hogy Vajdaság autonómiája felgyorsítja és megkönnyíti ezt a folyamatot. Szavai szerint Vajdaság autonómiája az állam belső berendezésének a kérdése, de hozzátette, hogy az EU-hoz való csatlakozás folyamata ténylegesen az európai normák, közöttük a decentralizáció elvének a fokozatos alkalmazását jelenti.

MNO
Megkezdte tevékenységét az Európai Parlament tényfeltáró bizottsága a Vajdaságban. A többi között a magyarok elleni atrocitásokat is vizsgálja a testület. Dorisz Pack, a magyarságkutató tudományos társaság elnöke szerint nem várható gyors változás az ügyben.

A Vajdaságban szombaton kezdte háromnapos tényfeltáró vizsgálatát az Európai Parlament delegációja a kisebbségek, köztük a magyarok elleni atrocitásokról – adta hírül a Magyar Rádió.

Az esélyegyenlőség nem elég, pozitív diszkriminációt kell követelniük a vajdasági kisebbségeknek – mondta az Európai Parlament küldöttsége Szabadkán. A bizottság elnöke elmondta: a tartomány egy több nemzetiségű közösség, és ilyennek is kell megőrizni.

Dorisz Pack szerint Szerbia európai uniós tagságára nem kell sokat várni, azonban ennek az a feltétele, hogy a Vajdaságban megszűnjenek az etnikai atrocitások. A magyarságkutató tudományos társaság elnöke a Magyar Rádiónak azt mondta: nem vár gyors változást, a kialakult helyzetet egy bizottsági látogatás nem fogja megszüntetni.

Az Európai Parlament küldöttsége délután Temerinben folytatja munkáját, vasárnap pedig Újvidékre látogat. Az uniós bizottságot hétfőn várhatóan Belgrádban fogadja Kostunica miniszterelnök és Tadics államfő.

A testületnek két magyar tagja van, a szocialista Hegyi Gyula és a fideszes Becsey Zsolt.

hirdetés

A Magyar Polgári Szövetség utcai megmozdulásokat rendez, ha Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke továbbra is elutasítja a tárgyalásokat az MPSZ-szel az autonómiáról – nyilatkozta csütörtökön a Mediafaxnak Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke. Gazda elmondta, a háromszéki MPSZ vezetői újabb meghívót küldtek Albert Álmosnak, hogy találkozzanak és tárgyaljanak az autonómia kérdéséről. A sepsiszentgyörgyi polgármester az első meghívásra nem adott hivatalos választ, de az MPSZ képviselői megtudták a sajtóból, hogy a háromszéki RMDSZ elnöke nem hajlandó az autonómiáról tárgyalni az MPSZ- szel.