Olaszorszag ugyanakkor kapta ajandekba Del-Tirolt, mint a
kis antant Magyarorszag darabjait. Voltak sokkal melyebb
godorben is, mint a magyarok barmikor, hisz Hitler es Mussolini
arrol allapodtak meg a 30-as evekben, hogy Del-Tirolban mindenkinek
nyilatkoznia kell, hogy hajlando-e olassza valni, vagy inkabb
atkoltozik a Brenner-hago eszaki oldalara.
1946-ban Innsbruckban 155000 aláirással peticiot irtak az osztrák
allamelnokhoz, a teljes visszaadasert valo parizsi targyalast
kovetelve. Parizsban a nagyhatalmak ezt elutasitottak, de kismerteku
(minor) korrekciora vonatkozo javaslatot elfogadtak volna Gruber
osztrak kulugyminisztertol. Gruber egy beszedben az eredeti kovetelestol
elterve a nemetajku polgarok Olaszorszagon beluli onrendelkezeset kerte.
Az Innsbrucki palyaudvaron ezert esernyovel megverte egy polgar, de
az olasz miniszterelnokkel igy mar sikerult targyalasba kezdeni. Az
olasz miniszterelnok, De Gasperi el akarta kerulni, hogy a (nemzetkozi
ervenyu) bekeszerzodesbe kisebbsegi rendelkezesek keruljenek, igy inkabb
alairt egy ketoldalu szerzodest(?) 1946 szeptember 5-en.
Ez a szerzodes tulajdonkeppen egy hevenyeszve legepelt szoveg, tintaval
belejavitgatva, de Gruber es De Gasperi alairasaval. Ezt kesobb
nemzetkozi ervenyu szerzodesse sikerult az osztrakoknak "turbositaniuk".
Persze, Becs es Bozen (Bolzano) teljes és abszolut szilard politikai
osszhangjaval, neemi robbantgatasokkal (mindig csak ipari objektumokat,
soha emberi eletet), Kreisky ENSz kozgyulesi fellepeseivel 1959 és
1960-ban, a nemzetkozi kozvelememny emberjogi erzekenysegenek
novekedesevel, stb. Tovabbi 46 evre volt szukseg, mig a ket allam
1992-ben lezarhatonak tekintette a Del-Tirol vitat.

Ideidezem a parizsi szerzodest es elfogadasanak indokait:

hirdetés

A romániai közigazgatási decentralizációról és a pártközi kapcsolatokról folytatott egyórás, nem hivatalos megbeszélést Kolozsváron Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője Emil Boc polgármesterrel, a kormánykoalíciót vezető liberális-demokrata pártszövetség társelnökével. Boc a magyar ellenzéki politikusnak megerősítette, hogy a romániai kormánykoalíció a valós önkormányzatiság megteremtését tűzte ki célul. A fideszes képviselő szerint:ű rendszerváltó szemlélet tapasztalható Romániában, pártja bízik abban, hogy Kolozsvárnak az egész térségre kiterjedő befolyása lesz a decentralizáció következtében.

Ugyanakkor a közigazgatási reform az uniós csatlakozási folyamattal együtt az egész romániai magyarság számára előnyökkel jár majd. Ami pedig a pártközi kapcsolatokat illeti, Emil Boc utalt arra, hogy a Demokrata Párt, amely jelenleg a szocialista internacionálé tagja, az Európai Néppárt felé közeledne, és üdvösnek tartaná, ha a Calin Popescu Tariceanu vezette Liberális Párttal egy néppárt jellegű szervezetbe tömörülnének, egyesülnének.

Németh Zsolt jelezte, hogy az Európai Néppárt elnöke megbízta Orbán Viktort, hogy készítsen helyzetjelentés a román pártstruktúráról, a politikai folyamatokról. A téma valószínűleg szóba kerül a román miniszterelnök budapesti látogatásán, hiszen Orbán Viktorral is találkozik – közölte a Magyar Rádióval Németh Zsolt. (mro)

Szerintem elég nehéz volt ilyen mélyre sülyedni,s attól meg, hogy ez a hernyó magyar írónak vallja magát, megsűrűsödött a vércukrom.

Az erdélyi autonómia: csak tárgyalással van rá esély
[ 2004-08-17 - 17:41:29 ]

"A régiók Európájában a legkülönbözőbb együttműködések valósulhatnak meg. Ez ad esélyt a munkahelyteremtésre, az anyanyelvi iskolák működtetésére, a munkaerőpiacon való helytállásra. … Az autonómiát, a Magyar Nemzeti Tanácsokat ugyan ki lehet kiáltani egyoldalúan, Magyarország támogatásával, de ezekből nem lesz munkahely; nem lesz pénz a magyar iskolák működtetésére; nem lesz tartalmuk a formáknak."

Autonómia etnikai alapon vagy olyan európai régió, amely a fejlődés lehetőségét is magában hordozza és a rég áhított önállóságot is… Ez az egyik kulcskérdése annak a beszélgetésnek, melyet a Párizsban élő Fejtő Ferenc író, lapunk állandó szerzője Törzsök Erikával, a kisebbségi kérdések szakértőjével az erdélyi magyar autonómia esélyeiről folytatott. Most, hogy a román miniszterelnök, Nastase éles hangú levélben utasította el Orbán Viktor konfrontatívnak is értelmezhető legutóbbi beszédét, melyben öszszekapcsolta az autonómia ügyét Románia EU-tagjelöltségével, ez a kérdés nem csak a körülötte fölizzott politikai viták miatt vált megint kiélezetté, a november végi romániai parlamenti választások kimenetelét is befolyásolhatja.

Fejtő Ferenc: Erdélybe készülök. Megvallom, első esetben, meglehetősen hosszú életemben. Szokásom szerint ezúttal is fel akarok készülni a tanulmányútra. Ezért jónak láttam, hogy néhány szakértőtől érdeklődjem azokról az égető problémákról, amelyekkel utazásom során találkozhatok. Elsősorban Törzsök Erikához, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elnökéhez fordultam, aki – egy, a Népszabadság július 19-ei számában, Seres Attilával készült interjújában – rendkívül érdekes, eredeti fejtegetéseivel fölkeltette a figyelmemet. Mindenekelőtt hadd kérdezzem meg, mi a véleménye az erdélyi autonómia kérdéséről, mellyel kapcsolatban szenvedélyes viták tanúja voltam Magyarországon. A jobboldali ellenzék, amely a határon túli magyarság védelmét mint egyébiránt minden nemzeti érdekképviseletet monopolizálni óhajt, azt hányja a kormányzó koalíció szemére, hogy hallgat a kérdés felől, és voltaképp nem támogatja a határon túli – elsősorban az erdélyi – magyarság ez irányú követelését. Mit gondol Törzsök Erika, igazságosnak és ugyanakkor megvalósíthatónak találja azt a követelést, amelyről Orbán Viktor egy legutóbbi beszédében azt mondotta az ő megszokott, vehemens modorában, hogy a magyar államnak és a társadalomnak nem tárgyalni kell az autonómiáról, hanem követelni kell azt, és akkor is ki kell állnia az autonómia érdekében, ha a román állam és társadalom abban a magyar revizionizmusnak újabb változatát véli felfedezni.

Törzsök Erika: Magyar politikusok nyilatkozhatnak fergetegesen egy másik államban megvalósítandó autonómiáról. Kérdés: mi célból? Az autonómia ugyanis nem cél, hanem eszköz. Annak eszköze, hogy egy adott népcsoport, amely egy többségi államon belül él, megvalósíthassa önrendelkezését. A realitás az, hogy autonómiát – az eddigi európai tapasztalatok szerint – csak tárgyalásos úton lehet elérni. A jól ismert példák szerint a kisebbség robbantgatásokkal, a többséggel való megegyezés nélkül, nem tudta elérni célját sem a spanyolországi Katalóniában, sem az olaszországi Dél-Tirolban. A magyar kisebbségek az elmúlt évtizedekben mindig a tárgyalásos utat választották. Magyarország ma jó eséllyel támogathatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, de az feltehetőleg csak akkor realizálható, ha az adott szomszédos országon belül a politika a decentralizációt, a regionalizációt választja. Ez – azokban az országokban, amelyek az európai integrációban részt kívánnak venni – a közeljövőben feltehetőleg megvalósul. Az autonómia mint olyan benne van az RMDSZ programjában. Mi, magyarországi magyarok pedig akkor járunk el helyesen, ha belátjuk: nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni, és ezen folyamatok keretében lehet realizálni az autonómiaelképzeléseket.

Fejtő Ferenc: Helyesen látom-e, hogy a jobboldal az egész kérdést belpolitikai okokból hangoztatja, s mintha nem törődnék azzal, hogy viselkedésével, de elsősorban modorával, a javuló magyar–román viszonyban – de beszélhetnék a magyar–szlovák, magyar– szerb viszonyról is – feszültségeket kelt, és ugyanakkor a magyar kisebbségeket a hazai recept szerint olyannyira megosztja, hogy veszélyezteti például Romániában az őszi választásokon való szereplést?

Törzsök Erika: Igen, jól látja. Ugyanis 2004. május 1-je után az európai uniós csatlakozás következtében Magyarország jogosult lett az EU fejlesztési politikáját befolyásolni. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt helyezhetünk a magyar érdekeknek jobban megfelelő célkitűzésekre, ezek között a magyarok lakta térségek fejlesztésére. Tehetjük ezt annál is inkább, mivel az unió fejlesztési direktívái a kisebbségek támogatását a fejlesztési politika egyik céljaként jelölik meg. Esély van tehát a határokon átnyúló regionális együttműködés jegyében egyfajta revitalizációra. Lehetőség nyílik arra, hogy a magyarországi források ne csak egy elosztó-támogató politika keretében működjenek, hanem multiplikációs hatást is kifejtsenek. A régiók Európájában a legkülönbözőbb együttműködések valósulhatnak meg. Ez ad esélyt a munkahelyteremtésre, az anyanyelvi iskolák működtetésére, a munkaerőpiacon való helytállásra. Az együttműködések sorát lehet és célszerű kialakítani politikai szlogenek lobogtatása nélkül. Ez a kisebbség és a többség érdeke. Az emberek ugyanis elsősorban biztonságban és jól akarnak élni, fölösleges feszültségek és konfliktusok nélkül. Az autonómiát, a Magyar Nemzeti Tanácsokat ugyan ki lehet kiáltani egyoldalúan, Magyarország támogatásával, de ezekből nem lesz munkahely; nem lesz pénz a magyar iskolák működtetésére; nem lesz tartalmuk a formáknak.

Fejtő Ferenc: Az intézet, amelyet vezet, tudtommal nemrég fejezte be egy hosszabb tanulmány készítését, amelyben az eddig folytatott kisebbségpolitikát komoly bírálatnak veti alá. Erre utal az ön Másképp rendezni közös dolgainkat című értekezése. Nem volna célszerű erről a szeptember 11-ei Magyar Állandó Értekezleten, a Máérten szót ejteni? Megjegyzem, ami engem illet, a Máért működését – ha egyáltalán értelmesnek találják ennek az intézménynek a fenntartását, tekintetbe véve eddigi eredményeit – kezdettől fogva kétkedéssel kísértem és kísérem továbbra is, annál is inkább, mert mind szemmel láthatóbban a magyar–magyar civakodás fórumává válik. Ami pedig a nyugati világban élő magyarság képviseletét illeti, azt egy-két kivételtől eltekintve nevetségesen érdektelennek, sőt károsnak véltem. Ezen képviseletek nagyobbrészt minden baloldali magyar kormánynak nyílt ellenségeiként, mintegy árnyékkormányként viselkednek külföldön.

Törzsök Erika: Ami az intézmény említett munkáját illeti, arra kívántunk rávilágítani, hogy a csak támogató-elosztó kisebbségpolitika korlátai mára világosan látszanak. Helyette a továbbiakban támogató-fejlesztő politikát célszerű folytatni. Áttekintettük az USA, Nagy-Britannia, Olaszország és az Európai Unió támogatáspolitikáját, eszközrendszerét. Javaslatot tettünk az adaptálható elemek alkalmazására. Megvizsgáltuk az egyes szomszédos országokban a magyar közösségek gazdasági helyzetét, különös tekintettel azokra az innovációs pontokra, amelyek hálózatba szervezésével hosszú távú stratégiát lehet kialakítani a gazdasági és intézményi együttműködésekre, fejlesztésekre. Úgy véljük ugyanis, hogy lehet látványos politikai vitákat folytatni, illúziókat kelteni, de ezek nem állnak érdekében sem a szomszédos országokban élő magyarságnak, sem Magyarországnak. Ezek a kirohanások inkább gyanakvást keltenek a szomszédos országokban semmint elősegítenék a szülőföldön a mindennapi nyugodt munka és a megélhetés feltételeit.

Fejtő Ferenc: Meg kell mondanom, személyesen annál is inkább rokonszenvesnek tartom az ön intézménye által javasolt stratégiát, mivel az nyilvánvalóan megfelel nemcsak a szomszédos országokban élő magyarságnak, hanem az Európai Unió szellemiségének és Magyarországgal szembeni várakozásának. Remélem, hogy ezt a stratégiai tervet a magyar társadalom széles rétegei megismerhetik, s hogy ezt a magyar küldöttek az Európai Parlamentben mint az összmagyarság és a közép-európai együttműködés érdekében állót fogják képviselni.

Bízom benne, hogy az új stratégia vállalása véget vet majd a baloldal eddigi hallgatásának és habozásának ezekben a kérdésekben. Ugyanakkor kifogja a szelet a lelkiismeretlen demagógia vitorláiból, amelyet eddig a jobboldal alkalmazott anélkül, hogy a kormányzó szocialista-liberális koalíció részéről leleplezték volna nemzeti érdekekre kártékony hatását. Erdélyi utamon, remélem, közelről ismerhetem meg az ott élők vélekedését ezekben a kérdésekben.

Talán azért kellene tiltakozni,mert Trianont is a bölcs magyar hallgatással hozták össze !

A szenvedélyes magyarellenességéről ismert Szlovák Nemzeti Párt (SNS) népszavazás kieszközlése céljával országos aláírásgyűjtésbe kezd, mert így akarja elejét venni a magyar autonómia létrehozásának, jóllehet a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) programjában ilyen törekvés nem szerepel.

Elemzők szerint a parlamentből kiszorult párt semmitől sem retten vissza annak érdekében, hogy parlamenti és kormányzati pozíció eléréséhez elegendő támogatót szerezzen, és ezt a hagyományosan magyarellenes hangulatkeltés eszközeivel igyekszik előkészíteni. Az SNS azt állítja, hogy az MKP "Magyarország hivatalos politikai reprezentációjával együttműködve" nyíltan törekszik a dél-szlovákiai autonómia létrehozására, hogy ily módon teremtse meg az érintett területek elcsatolásának feltételeit.

A Nagy-Magyarország létrehozását célzó akció startjára Szlovákia és más országok uniós csatlakozása adott alkalmat, jelentette ki csütörtökön újságírók előtt a harcias hazafiasságáról ismert Anna Malíková, az SNS egyik vezetője, aki szerint az MKP nyíltan törekszik az autonómia megteremtésére. "Megengedhetetlen, hogy Szlovákia polgárai ne nyilváníthassanak vélemény abban a kérdésben, vajon óhajtják-e a dél-szlovákiai autonómiát, és akarják-e, hogy az MKP jelen legyen Szlovákia politikai színterén?" - fogalmazott a Szlovákia kormányzásában részt vevő MKP feloszlatására is törekvő Malíková, aki szerint a jelenlegi kormány szlovák pártjai alkalmatlanok a szlovák nemzetállami érdekek megvédésére. Az aláírásgyűjtés érdekében az alig ismert Nemzeti Erők Konföderációját is megszólító SNS szentül bízik benne, hogy a szeptember első napjaira időzített akciónak lesz foganatja, jóllehet az országban a referendumok az alacsony részvétel miatt már tucatnyi esetben érvénytelenek voltak.

Elöbb menjen át az erdélyi autómia, addig szépen kivárnak és csiszolgatják az érveik.

Egyébként is, most ez a fontosabb fejlemény Bugárék számára:

A Fidesz üdvözli a felvidéki földek ügyében történt fordulatot
2004-08-06 18:33

Hetek óta tart a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Gazda Tagozatának tájékoztatási kampánya a mintegy 600 ezer hektár úgynevezett nevesítetlen felvidéki földek birtokba vételének bonyodalmairól.

A Fidesz Gazda Tagozatának elnöke, Faludi Sándor örömmel üdvözli azt a fordulatot, mely Szlovákiában bekövetkezett, hiszen az augusztus 5-i közleményében a vezető kormánypárt (FDKU), agrárszekciójának elnöke, Jan Mrva, kijelentette: mind a Meciar 1995. évi földtörvényének, mind a tavaly, az MKP vezette földművelésügyi tárca által beterjesztett és elfogadott törvénynek azon pontja, amelyik előbb állami tulajdonba, majd önkormányzati tulajdonba rendeli azokat a parcellákat, amelyekre 2005. szeptember 1-ig nem találnak rá a jogos tulajdonosai, totális támadást jelent, mind a Szlovák Alkotmány mind az EU polgári jogrendje ellen.

A Székelyföld autonómiatervezetét két héten belül eljuttatják az európai fórumokhoz, közölte csütörtökön Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. A döntés azt követôen született, hogy a Képviselôház közigazgatási bizottsága szerdán elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.