"tömeggyilkos hajlamú műkeresztények"
Maradj te is a tényeknél: díszkeresztényekről beszéltem, tömeggyilkos hajlamról pedig egyáltalán nem. Talán rosszul magyaráztam: a hívőkkel egyáltalán semmi bajom, sőt a keresztényekkel sem. Bajom csak azokkal van, akiknek az önmeghatározása (vagy aminek láttatni szeretnék magukat) jelentősen eltér a reakcióiktól, megnyilatkozásaiktól.

"keress tőlem 1 hozzászólást ahol iolyt írtam volna amit rám akarsz tukmálni."
Elnézést az általános többes miatt, tudom, ez kényes dolog a fórumokon, néha mégis kicsúszik. Vedd úgy, hogy azokra vonatkozik, akik semmiféle toleranciát nem mutatnak semmiféle másság iránt sem, ugyanakkor messzemenően elvárják, hogy az ő értékrendjüket ne sértse senki, sehol. Ilyenek azért jócskán akadnak a Gondolán, úgy vélem, ezt te sem tagadhatod.

modjuk így első nekifutásra.

----------------

Idézet:

---

Történelemórát tartunk vagy Tótawról (és az itteni reakciókról) van szó?

---

elméleteket gyártunk a tömeggyilkos hajlamú műkeresztényekről? vagy?

Idézet:

---

Nyilván, hisz ti sem teszitek, ha melegekről, drogosokról, ateistákról, szocikról vagy liberálisokról beszéltek. Igaz?

---

Naggyon frappáns érvelés, de sántít. Feltételezem, hogy Tóta W nagyon is tudja, hogy mit tesz, mint ahogyan te is és a többi hűdeokos, hűdemodern liberális is. Vagy talán mégsem?

Idézet:

---

Ugyan, hol fedezhető fel ezekben a szavakban a keresztényi türelem, a megbocsátás, annak legalább a szándéka, hogy megértsék, Tóta mit miért mondhatott vajon?

---

felfedezhető. csak egyszetrűen elegük van abból, hogy minden pillanatban offenzíva alatt élnek. minden egyes alkalommal amikor odacsinálnak a küszöbükre, és aztán vigyorogva az orruk alá dörgölik ezt:díszkeresztények,

Idézet:

---

Úgy vágnák ki az ateista és liberális mételyt, mint egy rákos daganatot, és dobnák a szemétre, mert szerintük oda is való.
Eszükbe se jutna, hogy emberekről van szó.

---

Idézet:

---

eszerint pedig nem biztos az, hogy valakinek le kell mondania a természetes emberi lét örömteli dolgairól ahhoz, hogy embertársait szolgálja.

---

Pontosan így van. Tóta W-ről az utóbbi időben mindig egy régi szomszédom jut az eszembe. Tanult ember volt, de velejéig rosszíindulatú. Mindenről és mindenkiről rossz volt a véleménye, ráadásul abban a mély meggyőződésben élt, hogy az ő véleménye az abszolut igazság. Nem emlékszem rá, hogy valaha bárkiről egy fikarcnyi jót mondott volna. Állandóan kint ette a fene az utcán, mindenkit megállított és úgymond "beszélgetés" ürügyén információkat szerzett és kifejtette a rosszindulatú téziseit. Egy idő után mindenki igyekezett elkerülni, ő pedig egyre magányosabb lett és a permanens gyűlölködéstől egyre gyarapodtak az arcán a ráncok. Súlyos epe- és májbetegsége alakult ki (nem véletlenül) és magányosan, megkeseredett emberként halt meg. Félig-meddig gyerekként taszított és egy kicsit féltem is tőle, a halála előtt viszont már kifejezetten sajnáltam.

Lehet, hogy Tóta W. felkapott újságíró, lehet, hogy egy-egy vitriolos böffenete után érez valami beteges kielégültséget, mégis csak egy szánalmas, érzelmi fogyatékos ember, akinek megkövesedett cinizmusa a saját szilárd belső értékrend hiányát hivatott pótolni. Nem szívesen lennék a bőrében, az biztos.

"Azt tartom aggasztónak, hogy a Tóta W.-hez hasonló agresszív deviánsok nem csak úgy véletlenszerűen, alternatív klubokban stb. nyilvánulnak meg, hanem a mainstream mediában, sőt sokszor részei is média fővonulatát képező ujságírói hálózatnak."