Surján László európai parlamenti (EP) képviselőként vasárnap este Budapesten kiemelkedően fontosnak nevezte, hogy a következő két esztendőben miként alakul az unióban a középtávú pénzügyi tervezés. A politikus, aki a Fidesz választási listájának harmadik helyéről jutott az EP-be, a költségvetési bizottságában tevékenykedik majd.

Surján László az MTI-nek azt mondta: Magyarország érdekelt abban, hogy a felzárkóztatási programokban elsőbbséget élvezzen. Hangsúlyozta: az Európai Parlament csak "az új tagok iránti barátságból fogadta el" a koppenhágai megállapodást, amely szerinte az unió jogrendjét sértve született. Közölte: a megállapodást azzal a feltétellel hagyták jóvá, hogy az éves költségvetésekben a módosítási jogot az Európai Parlament fenntartja magának. Mint mondta, a módosítás ebben az évben 100 millió euró erejéig megtörtént.
"Remélem, hogy a 2005-ös költségvetés éppen kezdődő vitájában, ha nem is az ideihez hasonló, de mégis forrásbővülést lehet majd elérni Koppenhágához képest" - mondta Surján László, hozzátéve, hogy ez mind a tíz új tagállam érdeke.

Schöpflin György, aki a Fidesz Szabad Európa elnevezésű listájának negyedik helyéről került az Európai Parlamentbe (EP), vasárnap este az MTI-nek elmondta: külpolitikai kérdésekkel foglalkozik majd az EP-ben.

A politológus reményét fejezte ki, hogy az EP külügyi bizottságában tevékenykedhet majd. Schöpflin György a fontos külpolitikai kérdések közül a kisebbségvédelmet emelte ki. Mint mondta, az uniós tagsággal a magyarság különböző országokban élő nemzetrészei közelebb kerülnek egymáshoz.
Szintén fontosnak nevezte azon probléma kezelését, hogy például Ukrajna és Szerbia és Montenegró, ahol szintén élnek magyarok, még nagyon hosszú ideig nem integrálódhat az unióhoz.
Közölte, összefogást remél a magyar európai parlamenti képviselők között a kisebbségi kérdésekben.

Személyes adatok

Születési hely, idő:
Budapest, 1939., Nagy-Britanniában él 1950 óta.

Tanulmányok

Jogi egyetem, Glasgow (1957-1962)
posztgraduális tanulmányok: Európa-Kollégium, Bruges, Belgium (1962-1963).

Munkatapasztalat

1963-1967 A londoni Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének (Royal Institute of International Affairs) munkatársa
1967-1976 a BBC munkatársa
1976-2004 a London School of Economics (1993-ig) és a londoni egyetem Kelet-Európai Intézet tanára, 1998-tól Jean Monnet professzora

Fő kiadványok

Politics in Eastern Europe 1945-1992 (Oxford: Blackwell, 1993) and Nations, Identity, Power (London: Hurst, 2000), A modern nemzet (Budapest: Attraktor, 2003) (társszerkesztő: Geoffrey Hosking közreműködésével) Myths and Nationhood (London: C. Hurst, 1997); (társszerkesztő: Stefano Bianchini-vel)State Building in the Balkans: the Dilemmas on the eve of the 21st Century (Ravenna: Longo, 1998). Legújabb könyve, Az identitás dilemmái 2004-ben jelenik meg magyarul és angolul.

Fő kutatási területe

A polgári keresztény politikai erők egységes fellépése mellett érvelt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton Győrött azon a fórumon, amelynek Helmut Kohl volt német kancellár is a vendége volt. "Amíg Magyarországon (...) a baloldal politikai egységként lép föl, addig a polgári, nemzeti, keresztény érzelmű politikai közösségnek is egységben kell föllépnie, mert másként nem bírja a versenyt" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A Szövetség elnöke rámutatott: a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy ezt az egységet miként lehet megteremteni. Hozzátette: bízik benne, hogy előbb vagy utóbb az MDF-fel is megtalálják az együttműködés lehetőségét.
"Úgy látom, hogy ma ezt az MDF elnök asszonyával kevésbé tudjuk megtenni, ezért inkább az MDF tagságával kell megpróbálnunk". Megjegyezte: az MDF-ről az MDF-nek kell döntenie, s nem lenne helyes, ha a Fidesz akarná megmondani, hogy mit tegyen a magyar közélet egyik vagy másik szereplője.
A Szabad Európa Ifjúsági Fesztivál keretében tartott fórumon mindkét politikus az európai uniós csatlakozás mellett érvelt és arra bíztatta hallgatóságát, hogy vegyenek részt az európai parlamenti választáson.
Helmut Kohl elmondta, úgy látja, amennyiben a Fidesz győz az európai parlamenti választáson, az kiváló jelzés lesz arra, hogy a következő parlamenti választást követően Magyarországnak újból Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke.
A német politikus közölte, úgy véli, hogy a kezdeti nehézségeket követően, "okos politikával", Magyarország gazdasági ereje növekedni fog az unión belül.
A Fidesz elnöke az ország csatlakozásának kimeneteléről szólva kijelentette: a csatlakozás sikerének feltétele a kormányzat teljesítménye. "A gyenge kormányzati teljesítmény sikertelen csatlakozást jelent" - szögezte le. Ezzel összefüggésben kifejtette: a beteg gazdaságokon az unió nem tud segíteni. A tagság a rendben lévő gazdaságoknak tud új lendületet adni. Orbán Viktor a munkavállalással összefüggésben rámutatott: Európa nem mondhat le arról, hogy az ipari termelést saját területén tartsa.
A határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: az uniós csatlakozást követően többet tudunk tenni a határon túli magyarokért, mint korábban.

Dr. Surján László
Személyes adatok

Születési hely, idő: Kolozsvár, 1941. szeptember 7.
Családi állapot: nős, három gyermek, kilenc unoka

Tanulmányok

Teológiai: Kalazantinum Hittudományi Főiskola, 1959-1962
Orvosi: Budapesti Orvostudományi Egyetem, 1963-1969
Végzettség: általános orvos 1969
Orvostudományok kandidátusa 1981

Publikáció

48 értekezés (többnyire angolul)

Egyesületi tagság

Magyar Pathológus Társaság
Magyar Anatómiai Társaság
Magyar Elektronmikroszkópos Társaság
Európai Pathogus Társaság
Európai Pathológus Társaság
Collegium Oto-rhino-laryngologicum Amicitiae Sacrum
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (alelnök 1987-1990)
Márton Áron Társaság
Magyar Atlanti Tanács 1992-
Új Atlanti Kezdeményezés 2002-

Munkahely-beosztás

Budapesti Orvostudományi Egyetem 1969-1970
Orvostovábbképző Egyetem, Budapest 1970-1990
Tanársegéd 1970-1972
Tudományos munkatárs 1972-1981
Tudományos főmunkatárs 1981-1986
Egyetemi docens 1986-1990
Népjóléti miniszter 1990-1994

Politikai tevékenység

Kereszténydemokrata Néppárt, elnök 1990-1995, alelnök 1995-1996, 2002-
Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, elnök, társelnök 1997-
Parlamenti képviselő 1990-
Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi Bizottságának elnöke 1994-1998 Külügyi Bizottság alelnöke 1998-2002

Nemzetközi tevékenység

Schmitt Pál a Fidesz alelnöke kedden közölte, kész találkozni Horn Gyula volt kormányfővel az európai parlamenti választási kampány ügyében. A politikai ellenfeleink által készített és napvilágot látott stratégia nem fér bele a Horn Gyulával folytatott, jó szándékú dialógusba - hangsúlyozta Schmitt Pál a zalai kampánynyitó gyűlését megelőző sajtótájékoztatón.

Természetesen kész vagyok arra, hogy a helyzetet tisztázzuk; ennek időpontját együtt keressük - mondta a politikus újságíróknak arra reagálva, hogy Horn Gyula a nap folyamán közleményben időszerűnek nevezte, hogy Schmitt Pállal áttekintsék a kampánnyal kapcsolatos megállapodásuk megszületése óta történteket. Horn Gyula, az MSZP európai parlamenti választási kampányának irányítója és Schmitt Pál, a Fidesz listavezetője januárban egyeztek meg arról, hogy folyamatosan kapcsolatot tartanak annak érdekében, hogy ha szükséges, az EP-választási kampány során közösen lépjenek fel az esetleges lejárató, személyeskedő hangnem ellen. A szocialista politikus keddi közleményében egy múlt heti kampányfelkészítő tanácskozás kapcsán azt írta, hogy Tóbiás József pártigazgató és Ron Werber tanácsadó kijelentései, hangneme, stílusa idegen az MSZP-től.
A politikai ellenfeleink által készített és napvilágot látott stratégia nem fér bele a Horn Gyulával folytatott, jó szándékú dialógusba - hangsúlyozta Schmitt Pál a zalai kampánynyitó gyűlését megelőző sajtótájékoztatón. Örömmel nyugtázom Horn Gyulának e stratégiát érintő reagálását, hiszen mi magunk megállapodtunk, hogy lehetőség szerint egymás méltóságát tiszteletben tartó kampányt folytatunk, igaz információkat juttatunk a választóknak és magát a választást is igyekszünk etikai és erkölcsi szempontból feddhetetlennek szervezni - mondta a Fidesz európai parlamenti listavezetője. Schmitt Pál szólt arról, hogy minden egyes jelöltjüknek nemcsak szakmai illetékessége, hanem területi felelőssége is lenne az Európai Parlamentben. Mint mondta, jelöltjeik azon lesznek, hogy elsősorban nemzeti érdekeket képviseljenek, csak ezután a pártokét. "Szeretnék, hogy Európa az egyenlő nemzetek közössége maradjon", s az eddigi szolidaritás erősödjön - jelentette ki az ellenzéki politikus.

Életrajzi adatok

Született: Sopronban, 1961. szeptember 7-én
Szülei: Szájer József (1933-1982) és Kiss Edit (1937-1982) – pedagógusok
Testvérei: Szájer Imre (vállalkozó), Szájer István (irodai alkalmazott)
Házasság: 1983 – dr. Handó Tünde (a Fővárosi Munkaügyi Bíróság Elnöke)
Gyermeke: 1987 – Fanni (a gödöllői Szt. Norbert Gimnázium tanulója)

Tanulmányok

1976-1980 – a soproni Széchenyi István Gimnázium tanulója – angol nyelvi tagozat
1981-86 – az ELTE Állam és Jogtudományi Kar hallgatója
1983-86 – a Bibó István Szakkollégium tagja
1983-86 – demonstrátor a Római jogi tanszéken
1986 – doktori diploma – summa cum laude
1986-87 – az Oxfordi Egyetem Balliol College tagja – jogfilozófia

Kutatási, oktatási tapasztalat

1986-1994 – az ELTE ÁJK Római jogi tanszéken egyetemi tanársegéd
1986-1988 – több speciálkollégium vezetése (római jogtudósok, angolszász jogfilozófia)
1985-89 – a Bibó István Szakkollégium nevelőtanára
1987-2003- a Magyar Oxford Társaság elnöke
1988-89 – a Michigani Egyetem Jogi Kara (USA) kutatója– Kutatási terület: jogfilozófia, hermeneutika, bírói jogértelmezés
1988-90 – az ELTE ÁJK Kari Tanács tagja
1991 – az Amsterdemi egyetem kutatási ösztöndíjasa (1 hónap) – alkotmánytörténet, összehasonlító alkotmánytan
1994-95 – előadások az ELTE ÁJK-n az angol alkotmányjogi rendszerről
1996-tól az ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi Tanszéken PhD hallgató (európai közösségi jog)
1994-től az ELTE ÁJK Római Jogi Tanszék adjunktusa

Jogi és politikai gyakorlat

1988 – a Fiatal Demokraták Szövetségének alapító tagja
1988 – a FIDESZ sajtóperében a szervezet jogi képviselője
1989 szeptember-1990 április – az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője
1989-90 – a FIDESZ Országos Választmányának tagja
1990 – a „Dunagate" ügyben a FIDESZ jogi képviselője
1990-től a magyar Országgyűlés képviselője ( FIDESZ)
1990-1994 – a Soproni választókerület képviselője
1990-1993 – az Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság tagja
1990-1993 – a FIDESZ Országgyűlési Képviselőcsoportjának helyettes vezetője
1992-94 – az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottsága és az Európa Parlament- Magyar Országgyűlés integrációs parlamenti vegyes-bizottságának alelnöke
1992-95 – a genfi Interparlamentáris Unió Szakértői Tanácsadó Bizottsága tagja, majd (1995) elnöke
1992-94 – a Liberális Internacionálé Végrehajtó Bizottságágnak tagja
1992-től a Jogállam című folyóirat szerkesztője (alapítója)
1992-től a Democracy After Communism (DAC) Alapítvány Kuratóriumának elnöke
1993-2000 – az Európai Liberális és Demokrata Párt Tanácsának tagja
1993- 2003- a Magyar Atlanti Tanács alelnöke
1993-94 – a Külügyi Bizottság tagja
1993-94 – a FIDESZ Országos Választmányának Elnöke
1993-tól a Bibó István Szakkollégiumért Alapítvány kuratóriumának elnöke
1994-97 – a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője
1994-2003- a Fidesz alelnöke
1994-98 – az Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság tagja
1995-96 – az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottságának tagja
1996 – jogi szakvizsga
1996-tól egyéni ügyvéd Budapesten (2001-től szünetelteti)
1998-tól a Soproni választókerület képviselője ( 2002-ben újraválasztás )
1998-2002- a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője
1998-2002- az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke és az Európai Unió – Magyarország Társulási Parlamenti Bizottságának társelnöke
1998-2002- az Ügyrendi Bizottság tagja
1999- II Erzsébet kitüntetése (Knight commander of St.Michael and St.George)
2001-től az Európai Néppárt Tanácsának tagja
2001-től az Európai Néppárt Uniós munkacsoportjának tagja
2001-től a Magyar Új Atlanti Kezdeményezés alelnöke
2001-től az East-West Parliamentary Practice Project (Amsterdam) Kuratóriumának tagja
2002-től a Fidesz országgyűlési Képviselőcsoportjának Külügyi Kabinetvezetője
2002-től a Magyar Országgyűlés alelnöke
2002 – 2003 Az EU Konventjének tagja
2002- A Fidesz frakcióvezető helyettese, külügyi illetve integrációs kabinetjének vezetője
2002-től az Európai Parlament megfigyelője, a magyar néppárti frakció vezetője
2002-től a soproni kötődésű országgyűlési képviselők csoportjának elnöke
2003-tól a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Elnökségének tagja

Kutatási területek

1983-84 – magánjogi felelősség a római jogban
1985-től bírói jogértelmezés, jogi hermeneutika, angolszász jogfilozófia
1989-től alkotmányjog, polgári jogok, államszervezet, összehasonlító alkotmánytan
1992-től jogharmonizáció, EK-jog

Nyelvtudás

angol – tárgyalási
német, francia, orosz – társalgási szint
olasz, spanyol – alapfok

Konferenciák, előadások

A csatlakozás győzteseivé kell válnunk

Schmitt Pállal, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnökével és a Szabad Európa Lista vezetőjével a szövetségi gyűlés alkalmából a júniusi választásról, az uniós csatlakozásnak a magyar emberek életére gyakorolt hatásairól és a legutóbbi kampányfejleményekről beszélgettünk. http://www.szabad-europa.hu/online/interju/schmittint.html

Személyes adatok

Születési hely, idő: 1942. május 13. Budapest
Családi állapot: nős, három gyermek apja

Tanulmányok

okleveles közgazdász, Közgazdaságtudományi Egyetem (1965)
doktori cím Testnevelési Egyetem (1992)
Címzetes egyetemi tanár (1994)

Nyelvtudás

angol, német, francia, spanyol, orosz alapfok

Sportolói múlt

kétszeres olimpiai bajnok (párbajtőr csapat 1968, 1972)
kétszeres világbajnok(1970-71)

Politikai tevékenység

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke (2003. május 17-től)

Civil tevékenység

Hungarhotels Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat (1966-1980)
Hotel Astoria, Hotel Fórum, igazgató-helyettesi beosztás
Népstadion és Intézményei, főigazgató (1980-83)
Magyar Köztársaság nagykövete Madridban (1993-97)
Magyar Köztársaság nagykövete Svájcban (1999-2002)

Sportvezetői tevékenység

OTSH alelnök - MOB főtitkár (1983-88)
Magyar Olimpiai Bizottság elnöke társadalmi munkában (1990-)
Magyar Sporttanács társelnöke (1997-)
NOB tag (1983-)
NOB végrehajtó bízottság tagja (1991-1999)
NOB alelnök (1995-1999)
NOB sportolói bizottság alelnöke (1984-1988)
NOB protokolfőnöke (1999-)
Olimpikonok Világszövetségének (WOA) elnöke (1999-)
NOB környezetvédelmi bizottság elnöke (1995-)
az albertville-i (1992) és a lillehammeri (1994) téli olimpiák koordinációs bizottságának tagja

Kitüntetések

...

Említettem az Európai Parlamentben működő magyar megfigyelőket, akik olyan jó bizonyítványt állítottak ki magukról. És engedjék meg, hogy itt név szerint is külön kiemeljem Szájer Józsefet, aki 18 hónapos munkájával adta tanújelét komolyságának, midőn a Konvent az Európai Alkotmány tervezetét alkotta meg. Magyarországi barátaink és valójában barátaink a 10 csatlakozó országból is támogatták azt a kezdeményezést, amely tőlünk, az ENP-től származott, hogy tagpártjaink komoly párbeszédet kezdeményezzenek Európa népeivel, hogy kifejezésre juttassák, milyen kormányzatról gondolkoznak. Igazi, az egész kontinensre kiterjedő vitáról van itt szó.

Ami ebből a vitából kialakult, az egyedi tervezete egy olyan demokratikusabb, koherensebb, szabadabb Európai Uniónak, amelynek világos szabályai vannak. Ez olyan unió, amely népeink szándékait fejezi ki.

A Konvent annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban bizonyos nehézségek támadtak, mégis sikeresnek tekinthető, hiszen reflektálódott benne a szabadszellemisége, az ÉMP, a Fidesz szellemisége.

Ez a józanság a nyíltság és a szolidaritás szellemét fejezi ki. Ezek azok az értékek, amelyeket magunkénak vallunk, és amelyekre büszkén gondolunk.A Konvent résztvevőinek munkája hatásos volt, hiszen olyasvalamit jelenített meg, amelyről manapság túl keveset beszélünk. Egyszerű dologról van itt szó, a közjó fogalmáról.

Pályája:
1950- Nagy-Britanniában él
1963-67 londoni Chatham House munkatársa
1967-76 BBC újságírója
1976-94 az LSE közép- és kelet-európai politikatörténet
1994- a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-európai Tanulmányok Intézetének professzora,
1998- Jean Monnet professzor
1984- East European Reporter c. folyóiratszerk

Kisebbségekért Díj (1996).

Főbb művei:
Eastern Europe since the War (1967)
The Soviet Union and Eastern Europe: A Handbook (szerk., 1970),
The Hungarians of Rumania (1978)
Hungary between Prosperity and Crisis (1982)
Politics in Eastern Europe 1945-1992 (1993)
Myths and Nationhood (társszerk., 1997)